12.4. DNS adatbázisok

Itt nem a bioinformatikával kapcsolatos, élő sejtek DNS-einek térképeire, azok adatbázisára gondolunk első sorban, hanem arra az adatbázis kezelési feladatra, ami az informatika egyik legnagyobb alkalmazási területe. A DNS nagyon kis mérete lehetővé teszi, hogy adatainkat nagyon kis térbeli helyen tároljuk. Több olyan kutatás is van, amely a lombikban levő molekulákkal, mint adatbázisban levő adatokkal dolgozik. Persze a probléma nagyon összetett, gondoljunk itt arra, hogy egy valódi adatbázis esetén kinek mihez van joga (lekérdezés, változtatás, mások jogainak megváltoztatása, stb.). A legvalószínűbb az, hogy ezen a területen a DNS molekulák valamilyen hibrid rendszer részeként lesznek felhasználhatóak. (Gondolhatunk itt akár arra is, hogy a DNS, mint biológiai azonosító segítségével történhet a felhasználó azonosítása).