1. fejezet - Az e-learning meghatározása

Tartalom

A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training)
Webalapú oktatás (WBT - Web Based Training)
Távoktatás
Az e-learning
Tanuló által irányított
Elősegített (facilitated)
Oktató által irányított
Beágyazott e-learning
Telementoring és e-coaching
Az e-learning napjainkban
Az e-learning a közoktatásban
Az e-learning a felnőttoktatásban
Az e-learning a vállalati szférában
A magyar információs társadalom, a hazai e-learning helyzet
A nemzetközi e-learning helyzet - (Az "ősrobbanástól" napjainkig)

Linda, egyedülálló nő, aki könyvelőként dolgozik és közben egyetemre jár. Kertvárosi lakásának a konyhájában üldögél, a gyermekei nemrég aludtak el. Bekapcsolja a számítógépét, és belép az „Intézményi arculat és társadalmi kapcsolatok” online szemináriumának oldalára. Elolvassa Texasban élő tanárának és diáktársainak – a légierő egy nyugdíjas kapitányának Virginiából, egy brazil banki alkalmazott, egy bostoni szociális munkás, egy tokiói tanár és egy san franciscói ügyvéd – hozzászólásait (post). Elküldi saját dolgozatát a szeminárium blogjára, és hozzáfűzi a kommentárját a többiek felvetéseihez. Ezek után belép az egyetem nyitott online fórumára, ahol az egyetem által meghirdetett egyik állás elbírálásáról folyó vitába olvas bele, de úgy dönt, nem szól hozzá. A képernyőjén egy felugró (pop up) ablak jelzi, hogy a képzési programot tavaly vele együtt kezdő két hallgatótársa, egy svéd ápolónő és egy alaszkai rendőr chatfórumra hívja, mert egy bonyolult statisztikai probléma kapcsán kérik a segítségét. Linda belép a chat- fórumra, a folyó párbeszéd megjelenik a gépén. 15 percet tölt a fórumon, majd elköszön társaitól és kilép. Ellenőrzi az e-mailjeit, és egy kicsit elkeseríti, hogy nem kapott választ egy kérdésére, amit egy tanárának tett fel majd egy hete. Nem tudja, hogy a tanárát a kérdés kedvetlenítette- e el, ami a tanulmányi előmenetelének hiányosságait leplezte le, vagy egyszerűen csak túl elfoglalt a válaszhoz. Ír egy e-mailt az egyik online barátjának, panaszkodva a karon dolgozókra, hogy milyen gyakran veszik semmibe a diákokat azzal, hogy nem válaszolnak. Átfutja a többi e-mailt és megint bosszankodik: az egyetem minden diákjának küldött kör e-mailek miatt: jó néhányat kitöröl anélkül, hogy elolvasná őket. Több mint egy órába kerül a maradék e-mailek megválaszolása az egyetemista társaknak, a kollégáinak a munkahelyéről, illetve a barátoknak és a családtagoknak. Két órával azután, hogy bekapcsolta, kikapcsolja a számítógépét, kinyitja a kurzus szöveggyűjteményét, és nekilát a kijelölt olvasmánynak. Lindát felvillanyozza és egy kicsit ki is meríti a tanulás őt körülvevő online világa, szorongással tölti el, hogy miként lesz képes egyensúlyban tartani azt tanulmányai olvasási és írásbeli kötelezettségeivel, illetve az anyai, munkahelyi szerepével és a fiatalok sportolásáért végzett egyesületi munkájával, amit annyira szeret… [1]

Manapság rengeteg szövegkörnyezetben elhangzik az a kifejezés, hogy e-learning, sokszor helytelenül használva, félreértelmezve, vagy nagyon sajátos értelmet kölcsönözve ennek a szónak. Az elmúlt évek során rengeteg koncepció került kidolgozásra, melyek újabbnál újabb fogalmat, hoztak be az e-learning világába, egyre átláthatatlanabbá téve, ezt az egyébként túlterhelt fogalmi rendszert. Mindezek ellenére az e-learning mai napig nem rendelkezik teljesen egységes és kiforrott fogalmi meghatározással, ennek oka a terület újdonsága, sokfélesége, és a megjelenése óta folyamatos átalakulások.

2001-ben az Európai Unió E-learning Action Plan [15] címmel egy meghatározó dokumentuma szerint az e-learning körébe tartozik minden olyan oktatási folyamat, amely multimédia-alapú információs és kommunikációs technológiák segítségével törekszik a tanulás hatékonyabbá tételére. Ez a kellőképpen általános definíció ma már nem állja meg helyét, hiszen eszerint az is e-learningnek számít, ha a tanár e-mailben továbbítja a diákoknak az egyetemi előadás anyagait. Egy kevésbé általános, és a manapság sokkal helytállóbb definíció miszerint az e-learning a modern oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő olyan alkalmazott tudomány, amely szervesen és rendszeresen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére. Ez a fogalom már nem csak a tananyag hozzáférésének újdonságát helyezi a központba, hanem kitér arra is, hogy egy egészen új tanulási helyzet lép fel, mely új pedagógiai és módszertani eszközöket követel. A hagyományos képzés résztvevői között megváltozik a viszony, teljesen új kommunikációs lehetőségek jelennek meg, melyek új technikai, tervezési, szabványosítási és minőségellenőrzési követelményeket, módszereket vonnak maguk után.

Az e-learningre első sorban nem mint célra, hanem mint eszközre kell tekinteni.

1.1. ábra - Az e-learning összetevői

Az e-learning összetevői

A számítógéppel támogatott oktatás (CBT - Computer Based Training)

A számítógéppel segített oktatás az oktatási vagy tanulási környezetben a számítógépek felhasználásának fontos szerepére utal. A lényege az, hogy a tanuló a tananyaghoz digitális formában jut hozzá, amelynek megtekintéséhez számítógépre van szüksége. A tananyag még így is sokféle úton eljuthat a tanulókhoz, ezek lehetnek például e-mail, különböző elektronikus adathordozók vagy akár a világháló.

A legtöbb esetben már előre elkészített strukturált anyagokhoz férhetnek hozzá a tanulók és a megtervezett felépítés miatt nincsen szükség a tanulási folyamatot felügyelő tanárokra sem. Erre megfelelő példa a megvásárolható oktató és ismeretterjesztő multimédiás CD kiadványok, amelyeket mindenki leemelhet a kedvenc bevásárlóközpontja polcairól. Pontosan az ilyen kiadványoknak jellemzői közé tartozik a nagyfokú interaktivitás, ahol a tanuló a megszerzett ismereteit tesztelheti, gyakorolhatja vagy ismeretszerzés közben audió- vagy videofelvételeket tekinthet meg.

Mivel a számítógépes környezet adott, így minden olyan eszköz felhasználható, amit egy mai számítógép nyújt a felhasználók felé. Ennek alapján a tananyag nem csak statikus szövegekből állhat, hanem a már említett hang, kép és videó anyagokból vagy külön programokból, amelyek segítenek az információk keresésében, a tananyagok "lejátszásában", a tudás átadásában, annak mérésében, a tesztek kiértékelésében. Ezen lehetőségek mellett lehetőség van szimulációk futtatására, bemutatására vagy esetleg virtuális valóságok kialakítására.

Nagy hátránya az, hogy a tanulók és az oktatók között nincsen kapcsolat, így a felmerülő kérdéseket csak a kiadott anyagok tudják megválaszolni, vagy az új kérdések esetén még azok sem.

Ennek a megoldásnak viszont még van jövője, mert az olyan tanulni vágyó emberek igényét elégíti ki, akik régebben könyvek vásárlásával oldották meg információigényüket, de valamivel könnyebben használható eszközön keresztül szeretnék tudásukat gyarapítani. A tanulás ezen formája is fejlődik, hiszen mostanában jelentek meg a mobil eszközökön kínált tartalmak, amik egyre több számítógépes funkciót el tudnak látni.



[1] Hain Ferenc – Hutter Ottó – Kugler Judit :Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (e-learning) mint lehetőség