SCORM - Sharable Content Object Reference Model

Az e-learning szabványok világában kitüntetett szerepet foglal el a SCORM. A SCORM a legtöbb e-learning szabványhoz hasonlóan de facto szabvány, az egyik legáltalánosabban elfogadott de facto szabvány. Minden szféra számára kielégítő, a piacvezető e-learning rendszerek, a nyílt forráskódú rendszerek is szívesen alkalmazzák. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a SCORM valójában nem egy szabvány, sokkal inkább egy szabvány-együttes mely integrálja a szakterület legelfogadottabb szabványait, egységbe fogva a különböző ajánlások legjobbjait. A szabvány nem terjed ki az e-learning minden komponensére, többek között nem szabályozza a felhasználókra vonatkozó információkat, és a teszteket sem.

A szabvány tulajdonosa az ADL (Advenced Distributed Learning) számtalan intézkedéssel és szolgáltatással próbálja tovább népszerűsíteni a szabványt.

A SCORM első valódi verziója 2000-ben jelent meg. Az évek során, ahogyan körvonalazódtak, hogy melyek azok a szabványok, ajánlások, melyek beválnak a gyakorlatban, és elfogadottá válnak, a SCORM is egyre több ajánlást tett magáévá. Az 1.1 verzió -mely az első említésre méltó SCORM verzió- elsőként az AICC CMI001 3.4 tartalomcsomagolási modelljét követte. Ebben a tananyag felépítését egy CSF XML állomány írja le. A következő verzió, mellyel már valóban sikeres lett a SCORM a 1.2 verzió, ebben a verzióban AICC ajánlást lecseréli az IMS CP. Az IMS tartalomcsomagjában kerül sor a tananyag szerkezetének és felépítésének leírására.

A SCORM 1.2 verzióval kezdődött a SCORM felfutása, a mai napig a számos rendszer csak ezt a verziót valósítja meg. A SCORM 2004 a legújabb verzió, melynek utolsó, negyedik változata a SCORM 1.3.4 2009 májusában jelent meg. Az ADL 2012 óta dolgozik a Tin Can API-n, melyet több helyen a "következő generációs SCORM"-ként emlegetnek. Hivatalosan 2013 áprilásában vált elérhetővé az 1.0 verzió, melyet már a The Experience API (röviden: xAPI) néven említenek. Saját bevallásuk szerint nem a SCORM leváltásara tervezték, hanem az e-learning tartalmak mobil platformon való használatát hivatott megkönnyíteni, kiegészítve számos új szolgáltatással. Felfutása még várat magára.

Az ADL több lehetőséget biztosít arra, hogy ellenőrizhessük, hitelesíthessük, hogy egy adott termék, tananyag megfelel-e az általa kidolgozott szabványnak. A fejlesztő önmaga is ellenőrizheti, hogy a terméke megfelel-e a szabványnak, ehhez támogatást biztosít az ADL, a honlapról letölthető az egyes SCORM verziók tesztszoftvere, mellyel önteszteket végezhetünk. A honlapról letölthető néhány szabványos tananyag, mellyel működés közben ellenőrizhetjük a termékünket. Az ADL jelenleg a SCORM két verziójához biztosít teszt csomagokat, a SCORM 1.2, és a SCORM 2004 (1.3).

Az önteszteket 5 területen végezhetjük:

Az LMS rendszerek esetében a megfelelésnek három szintje van. RTE1, RTE2 és RTE3. Az RTE1 szint a tartalomhalmozási modellnek való megfelelés, ebben az esetben elvárás az egyes tantananyagelemek és adatmodell elemek támogatását, valamint a megfelelő API hívások követelik meg. Az RTE2 szinten az RTE1 szint követelései kiegészülnek újabb adatelemek támogatásával. RTE3 szinten az összes adatelem támogatását várják el.

Ha a termék hitelesítését hivatalosan is el szeretetné ismertetni a fejlesztő, akkor a terméket át kell adni valamely Hitelesítési Teszt Centrumnak. A hitelesítési eljárás után ha a termék megfelelt az elvárásoknak, akkor felkerül az ADL honlapjára a hitelesített termékek listájára.

A SCORM tartalomhalmozási modellje

A SCORM tartalomhalmozási modell három komponens definiál, ezek a tartalom egy-egy szintjét valósítják meg:

Asset

Az e-learning világában érvényes objektum-orientált szemléletet a SCORM is megtartja. A megközelítés lényege, hogy meg kell határozni a tartalom legkisebb önálló jelentéssel bíró egységét, ezt természetesen a tananyag dekompozíciójával, határozzuk meg. Ennek a folyamatnak az eredményeként áll elő a tananyagelem, ezt nevezi a SCORM Asset-nek. A dekompozíció eredményként egy tananyagelem lehet egy kép, egy videó, egy hang fájl, egy szöveg, egy képlet. Az Asset a tananyagstruktúrának az építőköve. Az Asset-ek leírására a rendszer metaadatokat használ.

SCO (Sharable Content Object)

A következő szintet az SCO (4.1. ábra - SCO) képviseli, ezt más néven megosztható tartalomobjektumnak nevezzük. Az SCO a legkisebb egység, mely kommunikál a tanulásirányítási rendszerrel. Az SCO és az LMS kommunikációját az SCO tartalmát hordozó HTML oldalon elhelyezett szkriptek biztosítják. Az SCO leírására Asset-hez hasonlóan a rendszer itt is metaadatokat használ.

4.1. ábra - SCO

SCO

Tartalomszervezés

A harmadik, és egyben legmagasabb szint a tartalomhalmozási rendszerben a tartalomszervezés (4.2. ábra - Tartalomhalmozás, tartalomszervezés). Ez nem más, mint a tananyagelemek valamilyen struktúrába szervezése, egy olyan struktúrába, mely a lehető legjobban megfelel az adott ismeretanyag logikájának, az adott szervezet oktatási módszereinek. Ez az esetek többségében valamilyen hierarchikus struktúra, bár bizonyos esetekben ettől eltérők is megjelennek, hálós vagy lineáris struktúrákat is használnak. A tananyagstruktúra leírására is metaadatokat használ a SCORM. El kell választani egymástól a tartalom szervezését a tartalomhalmozástól. Az egyik sokkal inkább szemléleti megközelítés még a másik inkább technikai jellegű.

4.2. ábra - Tartalomhalmozás, tartalomszervezés

Tartalomhalmozás, tartalomszervezés

A SCORM a metaadatok kapcsán a IEEE LTSC LOM ajánlásra támaszkodik. A SCORM a következő típusú tartalomra vonatkozó metainformációk tárolására ad lehetőséget:

  • Tartalomhalmozási metaadat

  • Tartalomszervezési metaadat

  • Tevékenység metaadat

  • SCO metaadat

  • Tananyagelem metaadat

Tartalomcsomag

A tartalomcsomag biztosítja a szabványos utat a tananyagcsere lehetőségére a különböző rendszerek között. Itt kerül leírásra a tananyag szerkezete, itt kerülnek felhalmozásra a tananyagot alkotó egységek, valamint itt definiáljuk a tananyag viselkedését is.

A SCORM az IMS tartalomcsomag ajánlására támaszkodik, annak egyfajta implementációja. A tartalom csomag két részből áll, az egyik egy XML állomány, mely a tartalom struktúrájának a leírására szolgál, ezt nevezzük manifest-nek. A manifest leltárszerűen tartalmazza az adott csomag tartalmát, ezentúl a manifest tartalmazhat egy másik manifest-tet beágyazva, a beágyazások mélysége nincs specifikálva. .A másik pedig nem más, mint fizikai állományok gyűjteménye, ezek a tananyag építőkövei.