Tananyag felépítése

A jelenlegi rendszerekben a tananyagok legkisebb építő elemei a tananyagelemek. Ez a tartalom legkisebb, tovább nem osztható elemi része, mely tulajdonképpen egy állomány. Lehet egy szöveges állomány, kép, hanganyag, videó, vagy esetleg animáció is. A tananyagelemekből összeálló egységet, melyeket a tartalom- és tanulásmenedzsment rendszerek önállóan kezelnek, megosztható tartalomobjektumnak nevezzük.

A megosztható tartalomobjektumokból álló, logikailag összetartozó egységet leckének nevezzük. Ez megfelel egy tankönyv egy fejezetének vagy leckéjének. Egyes rendszerek modulnak nevezik a leckét, de általában a modul több leckéből álló önállóan is alkalmazható tananyagrész.

Egy vagy több modulból alkothatunk egy kurzust, amely megfelel egy tankönyvnek, tantárgynak vagy egy tanfolyamnak. Több összetartozó kurzusból álló egységet képzési programnak hívunk. Célja általában egy adott végzettséghez vagy képesítéshez tartozó tanfolyamok egymáshoz rendelése.

A keretrendszerek különböző megoldásokat adnak a tanulási folyamat szabályozására. Vannak olyan keretrendszerek is, amelyek nem foglalkoznak az egyes kurzuselemek előfeltételeivel, hanem csak a tartalmat egy strukturált módon tárják a hallgatók elé. Az oktatási folyamat tervezésekor figyelembe kell venni ezeknek a keretrendszereknek az ilyen jellegű szolgáltatásait. A legjobb az lenne, ha olyan keretrendszert használhatunk, amely megvalósítja az IMS Learning Design specifikációt. Az IMS Learning Design egy elfogadott szabvány, mely kompatibilis a többi IMS szabvánnyal. A célja egy eseményvezérelt tanulási folyamat megvalósítása. A szabványnak háromszintű adaptációja lehet:

Ezeknek az összeállított tananyagoknak el kell jutni a felhasználókig, vagyis a tanulni vágyókig. A mai webes e-learning keretrendszerek mindegyike támogatja a tananyagok közzétételét HTML formátumban. Ezen kívül a kurzusokban elhelyezhetünk még külső oldalt, tetszőleges állományt vagy képeket. A rendszerek nagy része rendelkezik saját HTML szerkesztővel is, tehát külső programok segítsége nélkül tudunk tananyagot létrehozni, szerkeszteni és módosítani. A használhatóságot nagyban segíti, ha a különböző állományokat értelmezni is tudja a rendszer. Például, ha a szöveges állományokban tudunk keresni, a multimédiás anyagokat le tudjuk játszani külön lejátszó nélkül, stb. Továbbá nagyon fontos, hogy a szabványos tananyagokat megfelelő módon tudja lejátszani a rendszer, mert ha ez nem valósul meg, akkor sérül az átjárhatóság. Távolabbi cél lehetne az, hogy az e-learning keretrendszerekbe importáljanak egy szabványos tananyagszerkesztőt. Ezáltal megoldottá válna például egy SCORM csomag esetleges módosítása a rendszeren belül. Ezen kívül fontos lehet még, hogy a különböző tananyagokhoz különféle metaadatokat rendeljünk, ami nem része magának a tananyagnak, hanem csak információt hordoz róla (például: a szerző, a tananyag rövid leírása, terjesztés-publikálás módja, a tanulási stílus, nehézségi fok, előfeltételek).

Annak ellenére, hogy a mai e-learning tananyagok nem csak szövegből állnak a fő ismeretközvetítés még mindig ebben a formában valósul meg. De ez a szöveg funkcióját illetően különbözik a hagyományos- és a távoktatási tankönyvek szövegétől.

A hagyományos tananyagok esetében a tankönyv (és a munkafüzet) csak kiegészítik a tanár által az órákon átadott ismeretanyagot. Ebben az esetben nagyon fontos az állandó tanári jelenlét és a személyes kapcsolat.

A távoktatást szolgáló írott szövegek esetén már nem jelenik meg a személyes kapcsolat, a tanári támogatás, tananyag magyarázás. A távoktatás tanulóközpontú, a tankönyv szerepe ennek megfelelően megváltozik, jelentősége növekszik. Ebben az esetben a tankönyv tartalmazza a tananyag megtanulásához szükséges tanári instrukciókat., tanulási módszereket ajánl és indukál. Ebből következik, hogy az írott szövegnek más a helye, a funkciója, a szerkezete és részben a tartalma is, mint a hagyományos, jelenléti oktatás esetében.

A távoktatási nyomtatott tananyagok jellegzetes szövegtípusai:

Tartalmi tagolás

Bevezető

A bevezetőben érdemes leírni, hogy mik az adott kurzus célkitűzései, a tananyag tartalmának tömör összefoglalását, logikai szerkezetét. A tananyagkészítő szemléletét a témával kapcsolatban. A tananyag tagolását, felépítését. Továbbá a tananyag megértéséhez szükséges előfeltételeket, előzetes ismereteket és kompetenciákat. A tananyag elsajátításának eredményeképpen kialakuló új tudás és kompetenciák ismertetése. Egy vagy több tanulási ütemtervet is tartalmazhat, az általános tanulási tanácsok és útmutatók mellett. Ebben a részben leírhatóak a tananyagban lévő feladatok, kérdések típusai s ezekre adott válaszokra vonatkozó megkötések. A válaszok formai követelménye, az értékelés formája. A tanuló és a tanár / tutor / oktatási központ közötti kapcsolattartás csatornáit is itt ismertetjük. Továbbá itt adható meg a szövegben előforduló jelölések, ikonok értelmezése.

Modulok eleje

A modulok elején ajánlott elhelyezni egy rövid bevezetőt, mely leírja hogy mi a modul elsajátításának a célja, értelme. Leírja melyek azok a kérdések melyekre a modul tartalmazza a választ. Bemutatja, hogy melyek azok az ismeretek, kompetenciák, melyek a modul elsajátítása során a tanulóban kialakulnak. Tartalmazza a modul felépítésének logikai tagolását, belső összefüggéseit és a modul részletes, pontokba foglalt tartalmát.

Modulok vége

Minden modul végén ajánlott elkészíteni egy rövid összefoglalást, hogy miről szólt a modul, mi a megtanultak értelme és hogy az új ismeretek hogyan kapcsolódnak ez eddigi ismeretekhez és a következő modulhoz. Továbbá elhelyezhetünk önellenőrző kérdéseket, feladatokat, melyek segítségével a tanulók ellenőrizhetik a tudásukat a modul témájában. És egy jó tananyagban megtaláljuk azokat a hivatkozásokat amelyek az érdeklődő tanulókat az adott témában továbbvezetik vagy egyéb más kapcsolódó anyagokra hivatkoznak.

Leckék

A legfontosabb maga a törzsszöveg, melyet nem emelünk ki semmilyen tipográfiai eszközzel. Továbbá a tananyagban az alábbi típusokat emeljük ki különböző tipográfiai jelölésekkel:

  • kiemelés, a fontos részek jelölése

  • definíció, fontosabb fogalmak értelmezése

  • feladat, aminek el kell különülnie a tananyag szövegétől

  • megoldás, ennek meg a feladat szövegének formájától kell

  • példa, a könnyebb átláthatóság miatt a példákra is külön jelölést alkalmazunk

  • hivatkozás, egyéb dokumentumokra hivatkozó szövegrészeket is külön jelöljük

Ezek a jelölések a legtöbb tananyag esetében elegendőek. Ha ennél sokkal többféle jelölést használunk, az már inkább rontja a tananyag átláthatóságát.