Tananyagfejlesztési módszertan

Az e-learning esetén a szöveg metamorfózisa tovább halad előre, a tanár tartalomközvetítő szerepe tovább redukálódik. Nem körültekintett programozott tankönyvről, hanem tanulási tartalmakat közvetítő alkalmazásról kell beszélnünk. Továbbra is az írott szöveg dominál, de itt már inkább információelemek szövedékeként jelenik meg. Lényegi tartalomelemként jelennek meg az auditív és képi vizuális elemek. Az e-learning tananyagok tanulásvezérlő szövege esetében már a szövegformálás kezdeti lépéseinél is médiumokban, médiaválasztékban, adekvát médiumformák kiválasztásában kell gondolkodnunk, és a végeredmény egy optimalizált médiumintegráció. [26]

Figyelembe kell venni, hogy az eddigi két formával ellentétben az e-learning esetén nem papírra nyomtatott, hanem képernyőn megjelenő szövegről van szó. Ennek számos következménye van. Az e-learning tananyag írása esetén nem arról van szó, hogy a szerző leírja azt amit a jelenléti oktatás esetén a tanár tanítana, elmondana, leadna. Az sem megoldás, hogy a hagyományos tananyagokhoz audiovizuális elemeket, hipertextet és interaktív elemeket adunk. A tananyagot szövegezésében, szerkezetében, tagolásában egyaránt át kell alakítani.

Az e-learning tananyag forgatókönyv, mely nem csak azt tartalmazza, amit egy adott tárgykörben tudni kell, hanem minden segítséget megad az optimális elsajátításhoz is. A tananyagkészítőnek azt kell tudnia/elképzelnie, hogy a tanulónak miként fog majd forogni az agya az adott témával kapcsolatban és ennek megfelelően kell felépítenie azokat az információszerzési, interakciós, konstrukciós lehetőségeket, amelyekről úgy gondolja, hogy hozzájárulnak a személyes tudásszerzés folyamatának optimalizálásához. Hagyományos tananyag esetén a szerző a saját bonyolult hálózati kapcsolatokban szervezett tudásrendszeréből egy egyszerűbb, lineáris mondatszekvenciákba foglalt tanulásra szánt szöveget állít elő. Az e-learning esetében nem kizárólag lineáris szövegstruktúrákba foglalt információ átadásról van szó, hanem hálózatosan összekapcsolt, többféleképpen kódolt és különböző szempontok alapján tagolt tananyagelem-rendszer segítségével történő oktatásról.

A jó e-learning tananyag elkészítésének egyik feltétele, hogy részleteiben is megismerkedjünk az új módszertani és technikai lehetőségekkel, azzal az eszközrendszerrel, amelynek segítségével a hatékony tanítás és eredményes tanulás új horizontjai tárulhatnak fel. A didaktikai tervezés a tananyag, a tanulási program és a tanulási környezet hatásrendszerének optimális kialakítását jelenti és a következőket foglalja magában.

A tananyag tartalmának kiválasztása, összeállítása, megformálása - content design

A tananyag tartalmának a kiválasztása az egyes szerzők szakmai kompetenciája. Azonban a tananyag tagolásánál minden esetben az e-learning tananyagszervezési módszertan előírásai szerint kell eljárni. El kell végezni egy didaktikai tagolást, melynek a célja a tananyag logikai összefüggésrendszere alapján a tanulási folyamat optimalizálása, és egy technikai tagolást, melynek a célja az adattípusok szerinti strukturálás, a hatékony programozás és a színes, érdekes, médiumra-szabott tananyag létrehozása.

Didaktikai tagolás

A kurzus a tananyag e-learning formátumú verziója. Kurzusok létezhetnek önállóan vagy több kurzus alkotta egység részeként, amelyek logikailag, tartalmilag vagy akár előfeltételként is kapcsolódhatnak egymáshoz. A kurzus építőelemei a modulok. A modulok pedig leckékre oszthatók. Terjedelme és szerkezete a témától és a tanmenet típusától függően változatos lehet. Egy modul általában egy jól körülhatárolt témakört dolgoz fel. Modulok tetszőleges mélységig ágyazhatók egymásba. A lecke a webalapú oktatás alapegysége. Tartalmát tekintve egy témát, fogalmat, modellt, rövidebb folyamatot, eseményt dolgoz fel. Tartalmazza a téma leírását, tanítási-tanulási tevékenységeket, motiváló, figyelemfenntartó kvízeket, játékokat, példákat esetleg tesztet. Ha többféle felkészültségi szintű tanuló igénynek is megfelelő tananyagot szeretnénk készíteni, akkor különítsük el a törzsanyagot és a kiegészítő anyagot.

Technikai tagolás

A leckét felépítő tananyagelemek funkciója kettős. Egyrészt tartalmi-fogalmi tagolást adnak a tananyagnak, másrészt a vizuális megkülönböztetés, kiemelés lehetőségét teszik lehetővé. Egy leckében elhelyezhető főbb elemcsoportok: Szöveges elemek, Adattábla-elemek, Képi elemek, Akusztikai elemek és Együttműködést elősegítő elemek. A kurzus a tananyag e-learning formátumú verziója. Kurzusok létezhetnek önállóan vagy több kurzus alkotta egység részeként, amelyek logikailag, tartalmilag vagy akár előfeltételként is kapcsolódhatnak egymáshoz. A kurzus építőelemei a modulok. A modulok pedig leckékre oszthatók. Terjedelme és szerkezete a témától és a tanmenet típusától függően változatos lehet. Egy modul általában egy jól körülhatárolt témakört dolgoz fel. Modulok tetszőleges mélységig ágyazhatók egymásba. A lecke a webalapú oktatás alapegysége. Tartalmát tekintve egy témát, fogalmat, modellt, rövidebb folyamatot, eseményt dolgoz fel. Tartalmazza a téma leírását, tanítási-tanulási tevékenységeket, motiváló, figyelemfenntartó kvízeket, játékokat, példákat esetleg tesztet. Ha többféle felkészültségi szintű tanuló igénynek is megfelelő tananyagot szeretnénk készíteni, akkor különítsük el a törzsanyagot és a kiegészítő anyagot.

A tananyag szövegének megformálása - text design

Az e-learning tananyagok szövege eltér a jelenléti oktatást feltételező tankönyv és a távoktatási tankönyv szövegétől is. Új tudástartalom elsajátítására, hatékony tanulásra ösztönöz, megszólít és motivál. A szerzőnek a saját tudásrendszerét kell leképeznie egy általa elképzelt tanulási folyamatra, egybefüggő szövegre, figyelembe véve azt, hogy a tanulók képességei (olvasási, szövegértési, tanulási), előismeretei, motiváltsága különbözhet. Ezektől függ, hogy a tanuló végül mit fog elsajátítani a tananyagból.

Két főbb szövegtípust különböztetünk meg: a problémaorientált és a rendszerorientált szöveget. Egyes esetekben az előbbi, míg másokban az utóbbi hatékonyabb, de legtöbbször ennek a kettőnek a helyes keverésével érhetjük el a legnagyobb hatékonyságot.

A tananyag szövegének írásakor természetesen figyelni kell az alapvető formai és nyelvi szabályokra. A szöveg tartalmának és írásmódjának helyességére. Továbbá figyelembe kell venni azt, hogy ez a szöveg nem papíron, hanem a képernyőn fog majd megjelenni.

A tananyag hipertextes tagolásának megtervezése - hipertext design

A hipertext alapú információszervező rendszer különböző kódolású információelemeket (dokumentumokat és dokumentum szekvenciákat) kapcsolhat össze. Megkülönböztetjük a belső és a külső linkeket. Előbbiek a tananyagban való hivatkozások, míg az utóbbiak a tananyagot lehagyva, külső tartalmakra hivatkoznak. Ezen linkeknek nem feladata, hogy ezek alapján a tananyag bejárható legyen, inkább az összetartozó információk kapcsolását oldják meg. A navigációt elősegítő linkek is többfélék lehetnek. A legegyszerűbb fajta, mely a tananyag lineáris bejárását teszi lehetővé. De definiálhatunk a navigációs linkek segítségével különböző alternatív bejárási utakat vagy a szabad útvonalválasztás lehetőségét. A linkek használata több szempontból is előnyös: egyszerűbb a különböző helyen tárolt információk kapcsolása, továbbá az agy is egy hálózatban tárolja az adatokat, azok összefüggéseiben.

A tananyag kép- és hangelemeinek kiválasztása és a szöveges részekhez illesztése - multimédia design

Sok esetben segíti a tananyag megértését a multimédia használata, de vigyázni kell a használatával, mert meg is oszthatja a figyelmet. Sok olyan eset van, amikor egy tevékenységet, folyamatot, stb. nagyon nehéz szavakkal leírni, de egy jól sikerült kép vagy videó segítségével egyből érthetővé válik a tanulók számára.

A képeknek az információátadásban alapvetően négyféle szerepe lehet: leképező és bemutató, szituációs, instrukciós és konstrukciós funkció.