Chapter 2. Nemzetközi kitekintés

Table of Contents

Az UNESCO és az Európai Unió programjai
A digitális örökség
Az UNESCO szerepe
Az Európai Unió programjai
Nemzetközi kezdeményezések digitális gyűjtemények létrehozására
Project Gutenberg
Internet Archive
World Digital Library
Google Books Library Project
International Children’s Digital Library (ICDL)
Külföldi országok digitális könyvtárai és projektjei
Egyesült Államok
Egyéb nemzeti digitális gyűjtemények
Magyarországi kezdeményezések
Az előzményekről
A Magyar Elektronikus Könyvtár
A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
A Digitális Irodalmi Akadémia
A Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI)
A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)
A Nemzeti Digitális Adattár (NDA)
A Közadat program
Országos Digitalizálási Stratégia
Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)
Elektronikus Periodika Archívum
Digitális Tankönyvtár
Magyar Digitális Képkönyvtár
Digitális raktárak, intézményi repozitóriumok
Egyedi értékek, speciális gyűjtemények
Magyar könyvtárak elektronikus gyűjteményei

Az UNESCO és az Európai Unió programjai

A digitális megőrzés területén az első kezdeményezések helyi vagy esetleg nemzeti szinten indultak el Európában, ahol a legnagyobb erőfeszítéseket a skandináv országok és Nagy Britannia tette. A kulturális értékek digitalizálási programjai a leglátványosabban Ausztráliában és az Egyesült Államokban valósultak meg, melyek számunka is követendőek. A nemzetközi szervezetek között az UNESCO programjait kell kiemelnünk. Az UNESCO 2001-ben fogadott el egy határozatot „UNESCO határozat a digitális örökség megőrzéséről” (UNESCO Resolution on the Preservation of the Digital Heritage), amelyben a digitális tájékoztatás kérdésén felül rávilágítanak arra a problémára is, miszerint a dokumentumok hosszú távú elérhetőségének biztosítása permanens kötelezettségekkel is jár. Emlékeztetnek arra is, hogy a digitális örökség megóvása érdekében irányelveket kell kidolgozni, illetve elő kell segíteni különféle, e témát érintő nemzetközi kampányokat, valamint el kell készíteni egy chartát, amely összefoglalja a digitális örökségvédelemmel kapcsolatos problémákat, teendőket. A Charta a 2003-ban megrendezett UNESCO közgyűlésen került elfogadásra.

A digitális örökség

A digitális örökség mint közös örökség

Áttekintés. A digitális örökség az emberi tudás és kifejezésmód egyedülálló forrásaiból áll. Kulturális, nevelésügyi, tudományos és adminisztratív forrásokat foglal magába, valamint technikai, jogi, orvosi és más információkat, melyek digitálisan lettek megalkotva, vagy létező analóg forrásokból digitális formába lettek öntve. Abban az esetben, ha ezek a források „digitálisan születtek”, semmilyen más formában nem léteznek, csak digitálisan. A digitális anyagok szövegekből, adatbázisokból, álló és mozgó képekből, hanganyagokból, grafikákból, szoftverekből és weboldalakból állnak, széles körű és növekvő mértékű formátumok között. Gyakran múlékonyak, és átgondolt gyártást, kezelést és menedzsmentet igényelnek, hogy fennmaradhassanak. Ezen források közül számos tartós értékkel és jelentőséggel bír, és így egy olyan örökség részét képezi, melyet meg kell védeni és meg kell őrizni a jelen és a jövő generációi számára. Ez az egyre növekvő örökség bármely nyelven, a világ bármely területén, és az emberi tudás vagy kifejezésmód bármely területén létezhet.

A digitális örökséghez való hozzáférés. A digitális örökség megőrzésének célja annak biztosítása, hogy továbbra is elérhető legyen mindenki számára. Ennek értelmében a digitális örökség anyagaihoz való hozzáférésnek, különösen a szabadon felhasználható információk tekintetében, mentesülnie kell mindenféle ésszerűtlen korlátozásoktól. Ezzel egy időben, az érzékeny és magán jellegű információkat védeni kell az illetéktelen kezekbe jutás mindenféle formájával szemben. A Tagállamoknak együtt kellene működniük a releváns szervezetekkel és intézményekkel, egy olyan jogi és gyakorlati környezet kialakítása érdekében, mely maximalizálja a digitális örökséghez való hozzájutást. Egyensúly kell biztosítani az alkotók és más jogtulajdonosok törvényes jogai között, és a közönség érdekeit a digitális örökség anyagokhoz való hozzájutást illetően meg kell erősíteni és elő kell mozdítani, a nemzetközi normákkal és egyezményekkel összhangban.

Az örökség elvesztése elleni védelem

Az eltűnés veszélye. A világ digitális örökségét a végleges eltűnés veszélye fenyegeti. Ehhez hozzájárul az azt tartalmazó hardware és software gyors elavulása, bizonytalanság a forrásokkal, felelősségekkel, és a fenntartás és megőrzés módszereivel kapcsolatban, valamint a támogató jogi szabályozás hiánya. A hozzáállásbeli változások elmaradtak a technológiai változások mögött. A digitális fejlődés túl gyorsan és a kormányok és intézmények számára túl költséges módon ment végbe ahhoz, hogy a megfelelő időben lehessen megőrzési stratégiákat életbe léptetni. Az örökség gazdasági, társadalmi, szellemi és kulturális potenciálját – a jövő építő elemeit – érintő fenyegetéseket még mindig nem tudták teljesen megragadni.

A cselekvés szükségessége. Hacsak a terjedő fenyegetéseket nem kezelik, a digitális örökség gyorsan és kikerülhetetlenül eltűnik. A tagállamoknak ösztönözniük kell a jogi, gazdasági és technikai intézkedések meghozatalát, hogy megóvhassák az örökséget. A figyelem felkeltés és támogatás nagyon sürgős, a politikaformálókat és a közvéleményt érzékenyebbé kellene tenni mind a digitális média potenciáljával, mint a megőrzés gyakorlatával szemben.

Digitális folytonosság. A digitális örökség folytonossága alapvető fontossággal bír. A digitális örökség megőrzése érdekében a digitális információ teljes életciklusát érintő intézkedések meghozatalára van szükség, annak megalkotásától a hozzáférésig. A digitális örökség hosszú távú megőrzése olyan megbízható rendszerek és folyamatok megalkotásával kezdődik, melyek autentikus és stabil digitális tárgyak gyártását teszik lehetővé.

Szükséges intézkedések

Stratégiák és politikák kifejlesztése. Stratégiákat és politikákat szükséges meghozni a digitális örökség megőrzése érdekében, számításba véve a sürgősség mértékét, a helyi körülményeket, elérhető eszközöket és jövőbeni elképzeléseket. Ezt megkönnyítené a szerzői jogok és szomszédos jogok birtokosai, és más érdekelt felek együttműködése az alapvető irányelvek lefektetésében, valamint az összeférhetőségeket és a forrás megosztást illetően.

A megőrzendők kiválasztása. Ahogyan a dokumentum örökség esetében is, a kiválasztás alapelvei országonként változóak lehetnek, bár a legfőbb döntési kritériumoknak jelentős és hosszú távú kulturális, tudományos, tanúsító, vagy más értékkel kell rendelkezniük. A „született digitális” anyagok prioritást kell élvezzenek. A kiválasztással kapcsolatos, vagy más megfontolásokat kiszámítható módon kell meghozni, és azoknak meghatározott alapelveken, politikákon, eljárásokon és irányelveken kell alapulniuk.

A digitális örökség védelme. A tagállamoknak megfelelő jogi és intézményi háttérre van szükségük, hogy biztosíthassák digitális örökségük védelmét. A nemzeti megőrzési politikák kulcselemeként az archívumokkal kapcsolatos törvényhozásnak, és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, és más nyilvános gyűjteményeknek fel kell ölelniük a digitális örökséget. A törvényesen tárolt digitális örökségi anyagokhoz való hozzáférést – ésszerű szigorítások mellett – biztosítani kell, anélkül, hogy az károsan befolyásolná normális felhasználásukat. A hitelesség érdekében jogi és technikai hálózatok kiépítése elengedhetetlen a digitális örökség manipulálásával, vagy nemzetközi megváltoztatásával szemben. Mindkettőhöz az szükséges, hogy a tartalmat, a file-okat és a dokumentációkat a szükséges mértékben védjék meg, hogy a felvételek eredetisége biztosítva lehessen.

A kulturális örökség védelme. A digitális örökséget nem korlátozza az idő, a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra, vagy a formátum. Kultúra-specifikus, de minden ember számára potenciálisan elérhető. A kisebbségek beszélhetnek a többségekkel, az egyén a globális hallgatósággal. Minden régió, ország, közösség digitális örökségét meg kell védeni, és hozzáférhetővé kell tenni, hogy biztosítani lehessen az egyes népek, nemzetek, kultúrák és nyelvek képviseletét hosszú időn keresztül.

Feladatok és felelősségek. A tagállamok egy vagy több ügynökséget nevezhetnek ki a digitális örökség védelmének koordinációs feladatainak elvégzésére, és a szükséges források elérhetővé tételére. A feladatok és felelősségek megosztása létező szerepeken és szakértelmen kell, hogy alapuljon. Intézkedéseket kell hozni:

  • a szoftver fejlesztők és a digitális anyagok létrehozói, kiadói, gyártói és terjesztői, valamint a magánszféra más érintett szereplői ösztönzésére a nemzeti könyvtárak, levéltárak, múzeumok és más örökségvédelmi szervezetekkel való együttműködésre a digitális örökség védelmében;

  • a képzések és kutatások fejlesztésére, valamint az érintett intézmények és szakmai szervezetek közötti tudás- és tapasztalatcsere ösztönzésére;

  • az egyetemek és más köz- vagy magán kutatóintézetek ösztönzésére a kutatási adatok megőrzésének biztosítása érdekében.

Partnerségek és együttműködések. A digitális örökség megőrzése a kormányok, alkotók, kiadók, releváns iparágak és az örökségvédelmi intézmények kitartó erőfeszítéseit igényli. A jelenlegi digitális megosztottság tükrében szükséges a nemzetközi együttműködés és szolidaritás megerősítése, hogy minden ország képes legyen biztosítani digitális örökségének megalkotását, terjesztését, megőrzését és folyamatos hozzáférését. Az iparágakat, kiadókat és a tömegkommunikációs médiumokat sürgetni kell a tudás és a technikai szakértelem előmozdítására és megosztására. Az oktatási és képzési programok, forrásmegosztási egyezmények és a kutatási eredmények és hasznos gyakorlatok terjesztésének ösztönzése demokratizálhatja a digitális megőrzési technikákhoz való hozzájutást.

Ellenőrző kérdés:

  1. Foglalja össze a 2003-s Charta legfontosabb szempontjait!

Az UNESCO szerepe

Az UNESCO, mandátumának és funkcióinak megfelelően a következő felelősségekkel tartozik:

  • a Chartában szereplő alapelveket számításba kell vennie programjai működése során, és elő kell mozdítania alkalmazásukat az Egyesült Nemzetek rendszerén belül, valamint a digitális örökség védelmében érintett kormányzati és nemzetközi nem kormányzati szervezetek által;

  • referencia pontként és fórumként szolgál, melyen a tagállamok, a kormányközi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és a magánszféra szereplői együttműködhetnek a digitális örökség védelméhez szükséges célkitűzések, politikák és tervek meghatározásában;

  • elő kell mozdítania a digitális örökség védelméhez szükséges együttműködést, figyelem-felkeltést és képességfejlesztést, valamint etikai, jogi és technikai irányelveket kell javasolnia.

A Charta alkalmazásának elkövetkezendő hat éve során nyert tapasztalatok alapján dönteni kell arról, hogy a digitális örökség védelmében van-e szükség további szabályok alkotására.

Az UNESCO erőfeszítései között megemlítendő még a Memory of the World (A világ emlékezete) címet viselő projekt, amely az egész világra kiterjedően akarja a dokumentált kulturális örökséget megóvni. A program magába foglalja a digitális örökséget is (de annál jóval tovább terjed). Eddig 40 állam csatlakozott a projekthez, amelynek keretein belül létrehozták a Digicol nevű adatbankot abból a célból, hogy világszerte összegyűjtsék s digitális formában dokumentált örökséget.

Figure 2.1. Unesco honlap - Memory of the World

Unesco honlap - Memory of the World


Figure 2.2. Unesco honlap - Digitalizálási projektek

Unesco honlap - Digitalizálási projektek


Ellenőrző kérdés:

  1. Mi volt az Unesco legfontosabb digitalizálási programja?

Az Európai Unió programjai

Lundi alapelvek

Az EU tagországok 2000 júniusában fogadták el az Európai Tanács feirai ülésén az eEurópa 2002 akciótervet, amelynek 3.d) pontja szerint törekedni kell arra, hogy

  • az európai tartalom megjelenjen a világméretű hálózatokon,

  • teljes mértékben ki lehessen használni a digitális technológiákból adódó lehetőségeket.

2001 áprilisában a tagállamok képviselői és szakértői azért találkoztak a svédországi Lund-ban, hogy megvitassák a koordináció kérdéseit, és ajánlásokat tegyenek olyan, hosszabb távon is fenntartható akciókra, amelyek segítik az együttműködést, és megnövelik a digitalizálási tevékenységek értékét.

Az Alapelv, amelyet kimondtak, a következő: Európa kulturális és tudományos tudáskincsét hordozó forrásai egyfajta sajátos közvagyont képeznek, belőlük áll össze sokszínű társadalmaink kollektív és egyre gyarapodó emlékezete, amely egyben szilárd alapul szolgál a digitális tartalomipar fejlődéséhez egy fenntartható tudástársadalom körülményei közepette. Az elaprózottság, az elavulás veszélye, a hozzáférhetőség nehézkessége és a szellemi tulajdonjogok korlátozó hatálya akadályozzák a forrásokban rejlő lehetőségek kihasználását. A szakértők három fontos alaptételt szögeztek le:

A lundi alapelvekben megfogalmazott célok érdekében született egy konkrét cselekvési terv is, melynek végrehajtását 2002 végére tűzték ki.

  1. Jobb koncepciók és programok kialakítása együttműködéssel

    1. Digitalizálási koncepciók és programok nemzeti webhelyeinek kialakítása: a tagállamok közötti információcsere a programokról és koncepciókról, valamint az egyes országokban folyó tevékenységek megjelenítése a tapasztalatok és a szakismeretek közös kiaknázása érdekében.

      A megvalósítás módja és a feladatok: egy kisebb szakértői csoport kidolgozza a nemzeti koncepciók modelljének (baseline profile) fő vonalait, a tagállamok által korábban szolgáltatott kérdőíves felmérés adatai alapján. Ezeket az adatokat összevetik a modellel, majd újra megküldik a tagállamoknak, hogy helyezzék el a nemzeti weblapjukon. A szakértők meghatározzák, hogy az információknak milyen minimális minőségi kritériumoknak kell megfelelniük az aktualitás, a többnyelvűség, a hozzáférhetőség és az elérhetőség tekintetében.

    2. A koncepciók és programok benchmarking keretrendszerének meghatározása: egy olyan összevetési keretrendszer jóváhagyása és bevezetése, amely az egy-egy országon belüli, illetve több tagállam közötti koordináció kulcsfontosságú eszköze.

    3. Mutatószámok kidolgozása és adatgyűjtés: egy egységes keretrendszer létrehozása a kulturális és tudományos források európai digitalizálási munkálatainak összevetésére, és annak figyelemmel kísérése, hogy az e-Európa program célkitűzései hogyan hatnak az európai digitális tartalomnak a világméretű hálózatokon való megjelenítésére.

    4. Koordinációs tevékenységek támogatása: megfelelő infrastruktúra létrehozása a tagállamok közötti koordináció támogatására.

  2. A digitalizált források feltárása

    1. Országos nyilvántartások létrehozása: európai kulturális és tudományos tartalom megjelenítése és elérhetővé tétele a folyamatban lévő digitalizálási projektek nyilvántartásainak létrehozásával, országos „megfigyelő központok” segítségével.

      A megvalósítás módja és a feladatok: a projektekről vagy a digitalizálásra kiválasztott tartalomról országos nyilvántartásokat alakítanak ki a már folyó tevékenységekre építve vagy a többi tagállam példáját felhasználva. A nyilvántartásoknak meg kell felelniük a tervezett tartalom és az elérési szolgáltatások terén érvényben lévő minőségi szabványoknak. A lehetséges platformokat az e területen legtapasztaltabb tagállamok által vezetett műszaki munkacsoport határozza meg, különös figyelmet fordítva a nyílt forráskódú és ingyenes szoftverekre; továbbá ők alkotják meg a többi tagállam számára a jól használható és hosszabb távon érvényes nyilvántartások kialakításához szükséges irányelveket.

    2. A digitalizált tartalom felderítése: az európai digitalizált kulturális és tudományos tartalom koordinált felderítésére hosszabb távon alkalmas műszaki infrastruktúra meghatározása.

      A megvalósítás módja és a feladatok: mivel a nyilvántartások általában hierarchikusan épülnek fel, a digitalizált források elérhetővé tétele érdekében a szóba jöhető digitalizált tartalom megtalálásához és begyűjtéséhez a szükséges műszaki elemeket és szabványokat meg kell határozni. Ebbe beleértendők a következőket érintő megállapodások: a meta adatok, a hálózatról való összegyűjtés (harvesting) eszközei, összeállítási és visszakeresési szolgáltatások, különös tekintettel a szabadon felhasználható/nyílt forráskódú eszközökre és a többnyelvűség támogatására. A meta adat-szabványokat egy szakértői csoport vizsgálja meg, amely figyelembe veszi az országos nyilvántartásokhoz szükséges meta adatok követelményeit, és ajánlásokat tesz a műszaki stratégiákra és a fejlesztési/megvalósítási teszthelyekre.

  3. Az ajánlott gyakorlat (good practice) népszerűsítése

    1. Példák és irányelvek az ajánlott gyakorlatra (good practice): a szakismeretek és a hatékonyság támogatása az ajánlott gyakorlat átvételének ösztönzésével.

    2. Nemzeti kompetenciaközpontok felállítása

      A megvalósítás módja és a feladatok: A kulcsfontosságú műszaki területeken kiemelkedő jártassággal és szakismeretekkel rendelkező intézmények vagy azok konzorciumai szolgáltatásokat indítanak a digitalizálással foglalkozó kulturális intézmények segítésére és támogatására. Ezek a szolgáltatások létrejöhetnek és támogatást kaphatnak országos vagy európai együttműködéssel, kihasználva például az IST 2001. évi munkaprogramjának lehetőségeit.

  4. Tartalmi keretrendszer

    1. Közös cselekvési terv a jó minőségű európai digitalizált tartalomhoz való hozzáférés érdekében: az európai tartalom értékének lehető legjobb érvényesítése és közös fejlesztési célok kitűzése a digitális kulturális és tudományos tartalom területén egy közös, európai együttműködési terv kritériumainak és kereteinek kialakításával, a megvalósítás megfelelő mechanizmusaival egyetemben (Charta, szándéknyilatkozat stb.).

      A megvalósítás módja és a feladatok: a koordinációs csoport létrehozása után és titkárságának esetleges támogatásával közösen kell kialakítani a digitalizált kulturális és tudományos örökség eléréséhez szükséges európai e-kultúra infrastruktúrájának koncepcióját (eCulture portál). Az előkészületek során figyelembe veszik a felveendő digitális tartalom értéknövekedését és minőségi kritériumait, a műszaki szabványokat, az azok alkalmazásáról szóló megállapodásokat és a szolgáltatások minőségét. Meg kell határozni a megvalósítás stratégiai eszközeit is (Charta, szándéknyilatkozat stb.).

    2. A tartalom hosszabb távú elérése: a digitalizált kulturális és tudományos tartalom hosszú távú elérhetőségének biztosítása.

      A megvalósítás módja és a feladatok: A szabványok alkalmazása és az ajánlott gyakorlat átvétele bizonyos, bár meglehetősen korlátozott mértékben garantálja a digitalizált tartalom jövőbeli hozzáférhetőségét. A hosszú távú megőrzés területén kutatásokra van szükség, meg kell határozni a legfontosabb problémákat, és ki kell dolgozni a megfelelő műszaki megoldásokat. E célok elérése érdekében a jövőre szóló kutatási programot kell készíteni.

Ellenőrző kérdés:

  1. Sorolja fel a LUND-i alapelveket!

Az Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott programok

MINERVA

2002-ben az Olasz Kulturális Minisztérium irányításával hozták létre a MINERVA „Ministerial Network for Valorising Activities in Digitisation” projektet. Az együttműködésnek tagjai az Európai Uniós országok vonatkozó minisztériumai vagy egyéb központi állami intézményei. Célja, hogy elősegítse a közös gondolkodás és módszerek létrejöttét az európai kulturális értékek digitalizálásában. A projekt célja az európai kulturális örökség egyedülálló értékének megőrzése, és annak a stratégiai szerepnek a felismerése, amelyet betölthet a növekvő európai digitális „tartalomiparban”. Fontosnak tartja, és nagyra értékeli a nemzeti kormányok és kulturális szervezetek erőfeszítéseit, amelyek a digitalizálási munkákban való együttműködés minél magasabb szintű megvalósítására irányulnak. Magyarország 2004-től csatlakozott a programhoz.

A konzorciumi keretek közt működő MINERVA Projekt speciális célokra alakult munkacsoportok összessége. Minden munkacsoport számos közreműködőből áll, akik a projekt meghatározott célfeladatain közösen dolgoznak. A különböző munkacsoportok feladatairól a http://www.minervaeurope.org honlapon található információ. Ez a szerkezet lehetővé tette, hogy az együttműködés keretein belül, párhuzamosan tanulmányozzák a digitalizálás legfontosabb területeit.

A projektben az alábbi munkacsoportok működtek:

  • Jó példákat és szakértői központokat összegyűjtő munkacsoport.

  • A szolgáltatások átjárhatóságáért felelős munkacsoport.

  • Katalogizálás, a digitalizált tartalom feltárása, többnyelvűség kérdéseivel foglalkozó munkacsoport.

  • A felhasználók igényeinek meghatározását, tartalmi és minőségi keretrendszer kidolgozását és a közös hozzáférési pontokat biztosító munkacsoport.

Minden munkacsoport a projekttervben meghatározott munkaterv-csomagok megvalósításáért felelt. A munkacsoportok feladatai közé tartoztak: értekezletek összehívása, nyilvános műhelyek tartása, kiadványok megjelentetése (mint például ez a könyv), nemzetközi koordináció és együttműködés.

A MINERVA projekt egyik legsikeresebb eredményének azt a kézikönyvet tekinthetjük, amely 2003-ban készült el (Sikeres digitalizálás lépésről lépésre című magyar fordítását olvashatjuk az OSZK honlapján) Technical Guidelines for Digital Cultural Content Creation Programmes. A kézikönyv a digitalizálás minden munkafázisát, eszközeinek használatát számba véve ad alapvető útmutatásokat a digitalizálást még csak tervező, illetve a digitalizálással foglalkozó kulturális intézményeknek.

Figure 2.3. MINERVA honlapja http://www.minervaeurope.org/

MINERVA honlapja http://www.minervaeurope.org/


Figure 2.4. MINERVA magyarországi honlapja http://www.mek.oszk.hu/minerva/index.htm

MINERVA magyarországi honlapja http://www.mek.oszk.hu/minerva/index.htm


Figure 2.5. MINERVA Best Practice Handbook magyar fordítása http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/goodpractice_hun.htm

MINERVA Best Practice Handbook magyar fordítása http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/goodpractice_hun.htm


A Minerva projekt eredményei

A projekt két év alatt megvalósította a célul kitűzött együttműködést az európai kulturális minisztériumok, valamint a digitalizálással foglalkozó nemzeti közgyűjtemények között. Az egyes országokat képviselő szakemberek számára nemzetközi rendezvényeket szerveztek, ahol lehetőség nyílt a munkakapcsolatok kialakítására. A munkacsoportok felhasználói kézikönyveket és útmutatókat adtak ki, amelyeknek fordításait széles körben teszik elérhetővé. A digitalizálás jó példáit folyamatosan összegyűjtik, és nemzeti kulturális honlapokon népszerűsítik. A projekt továbbá elősegítette az egyes nemzeti és intézményi digitalizálási alapelvek összehangolását; hatékony lépéseket tett a költséghatékonyság növelése érdekében; technológiai ajánlásokat dolgozott ki az egységes munka érdekében. A Minerva technológiai eredményeit felhasználva, a MICHAEL nevű új projekt egy nemzetközi online szolgáltatás kifejlesztését célozta meg, amely egyszerre teszi kereshetővé és böngészhetővé a nemzeti kulturális portálok tartalmát. Ebbe Franciaország, Olaszország és Anglia kapcsolódott be A projekt további eredményeiről részletes információ található a kezdeményezés hivatalos honlapján: http://www.michael-culture.org.

2003 novemberében, Pármában a Lundi Alapelvek megvalósítását figyelemmel kísérő Nemzeti Képviselők Csoportja áttekintette az alapelvek eddigi megvalósulását, és egy új dokumentumot, az ún. Pármai chartát fogalmazta meg.

A Minerva magyar nyelvű Minerva honlapon bárki számára, ingyenesen elérhetők lettek a fontosabb dokumentumok (útmutatók, megállapodások) magyar nyelvű fordításai, a Minerváról szóló általános információk, a munkacsoportok tevékenysége, valamint a rendezvényekről szóló beszámolók: a http://www.mek.oszk.hu/minerva címen. A Minerva és MinervaPlus tevékenységeiről információk találhatók a http://www.minervaeurope.org címen. A két program megvalósításának eredményeképpen Európában létrejött a Nemzeti Képviselők Csoportja (National Representatives Group=NRG. A fórum a lundi cselekvési program felülvizsgálatára 2005-ben megalkotta a Dinamikus Cselekvési Tervet http://www.minervaeurope.org/publications/dap.htm


A DAP (Digital Action Plan) stratégiai dokumentum, amely az európai kulturális és tudományos digitalizálás kérdéseivel foglalkozik. Abból indul ki, hogy a Lund-ban e témában megfogalmazott elvek továbbra is érvényben vannak, ugyanakkor a tapasztalatok, a feltárt akadályozó tényezők alapján a végrehajtás dinamizálása érdekében új cselekvési tervre van szükség.

A DAP víziója az európai kulturális információs tér létrejötte, amelyhez hat alapvető célt tűz ki:

  1. Az EU rendelkezzék stratégiai vezető szereppel, válaszul a gyors technológiai és gazdasági változásokra.

  2. Erősítse a koordinációt a tagországok digitalizációs kezdeményezéseiben.

  3. Törekedjék a digitalizálási tevékenységek széttagoltságának és a fölösleges átfedéseknek az elkerülésére.

  4. Jelölje ki a megfelelő modelleket a finanszírozás, a fenntarthatóság és a tartós megőrzés területén.

  5. Segítse elő a kulturális és nyelvi sokszínűséget.

  6. Javítsa az európai kulturális tartalmakhoz való online hozzáférést.

E célkitűzések alapján a DAP meghatározza a megvalósításhoz szükséges cselekvési területeket. Kijelölésük segít abban, hogy a szükségesnek ítélt beavatkozásokat lehatároljuk, és azoknak az intézkedéseknek a meghozatalára összpontosítsunk, amelyek a legjobban szolgálják a kijelölt célok megvalósulását. A célok alapján az alábbi öt feladatcsoportot fogalmazta meg:

  1. Felhasználó és tartalom

    A kulturális digitalizálás és a tartalomfejlesztés célja, hogy a felhasználó hasznosítsa a hálózaton megjelenő tudást, művelődést és szórakozást szolgáló tartalmat. A DAP az ehhez szükséges kérdésköröket veszi számba, amelyek közül a következőket emelem ki:

    • A felhasználói igények felmérése segít abban, hogy meghatározzuk, milyen kulturális tartalmak digitalizálását részesítsük előnyben, és milyen szolgáltatások keretében tegyük lehetővé a hozzáférést. A felhasználói igények mérésének és elemzésének módszereit a tagállamok együttműködésében célszerű kidolgozni, mivel ezzel oldható meg az adatok összevethetősége.

    • A felesleges átfedések kiküszöbölése érdekében fokozni kell az együttműködést az olyan európai projektek között, mint a Michael http://www.michael-culture.org/en/home, a TEL-ME-MOR és az Európai Digitális Könyvtár .

    • A felhasználók érdekeit szolgáló minőségi szabványok előírása mind a tartalomra, mind a szolgáltatásokra.

    • A szerzői és szomszédos jogok kiegyensúlyozott szabályozása annak érdekében, hogy a digitális tartalmak valóban használhatóvá váljanak, ugyanakkor az alkotók, illetve az alkotások se maradjanak anyagi elismerés nélkül.

  2. Digitalizálási technikák, technológiák

    Elő kell segíteni, hogy a technikai fejlesztések jobban szolgálják az online kulturális szolgáltatások műszaki megalapozását. Ennek érdekében:

    • A kulturális intézmények számára ismertté és elérhetővé kell tenni az információs és kommunikációs technológia (IKT) legújabb kutatási eredményeit és tendenciáit.

    • A kulturális területnek nagyobb szerepet kell vállalnia a digitalizálási fejlesztések irányának meghatározásában, és a közös szabványok kialakításában.

  3. Fenntarthatóság

    Az európai kulturális javak digitalizálása és az így létrejött tartalmak szolgáltatása költséges feladat. A költségviselés megosztására a köz- és magánszféra között fel kell tárni és meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek gátolják a gazdasági fenntarthatóságot. Ehhez szükséges:

    • a digitális kulturális tartalomra épülő fenntartható modellek kidolgozása

    • a digitalizálás finanszírozására szolgáló üzleti modellek kidolgozása – a magán- és a közszféra partnersége (Public Private Partnership = PPP), szponzorálás

    • nyitott forráskódú szoftverek és a digitalizálási szabványok használata

    • digitális jogkezelés (DRM) bevezetése a szerzői jogok figyelembevétele érdekében

  4. Digitális megőrzés

    Az információs társadalom térnyerésével növekszik az eleve digitálisan keletkező információk és dokumentumok részaránya. A „sötét” digitális kor elkerülése érdekében – hogy fennmaradjon a csak digitálisan létező örökség – közös európai megközelítésre és politikára van szükség. Ennek eszközei:

    • állandó azonosító számok (pl. DOI = Digital Object Identifier) bevezetése, ami elengedhetetlen a digitalizált, illetve a digitálisan keletkező javak hosszú távú megőrzése és a hordozhatóság szempontjából

    • a digitálisan keletkező dokumentumok gyűjtésére és megőrzésére ki kell dolgozni e dokumentumok köteles példányai beszolgáltatásának folyamatát és törvényi szabályozását

  5. Monitoring

    Az előrehaladás nyomon követése a cselekvési terv megvalósításában azért fontos, mert a visszajelzések lehetővé teszik, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsuk a további beavatkozásokat. A tényleges állapot leírására és a célállapottal való összevetésére:

    • számszerűsített mutatókat kell meghatározni,

    • adatgyűjtést kell végezni,

    • összesíteni kell az adatokat nemzeti és európai szinten.

    Ezután kell egységes elvek szerint elvégezni az elemzést, és meghatározni a szükséges beavatkozásokat, intézkedéseket.

Az Európai Bizottság ajánlása

Az Európai Bizottság ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről 2006. augusztus 24-én jelent meg, hátteréül a korábbi online konzultáció keretében érkezett észrevételek szolgáltak.

Ebben megállapításra került, hogy az előző néhány évben számtalan digitalizálási projektet és kezdeményezést hívtak életre kulturális intézmények, magánszervezetek és tagállami hatóságok. Noha ezek az erőfeszítések a digitalizálást és a digitális megőrzést célzó vállalkozás számos aspektusára irányították rá a figyelmet, az egyes tagállamokban folyó munka továbbra is sok tekintetben elkülönül egymástól.

Az Európai Bizottság felvázolta az európai digitális könyvtárhoz vezető utat. 2008-ra az európai digitális könyvtár olvasói legalább kétmillió, különböző kulturális intézmények gyűjteményeiből származó digitális dokumentumban (könyvben, képben, hanganyagban stb.) kereshetnek majd az egységes, többnyelvű internetes portál hozzáférési pontjain. 2010-re az európai digitális könyvtár állománya több levéltár, múzeum, könyvtár és – talán – kiadó digitális gyűjteményeihez biztosított hozzáférés révén legalább hatmilliósra bővül. A hatásvizsgálat megerősíti, hogy az ajánlásban szereplő intézkedések is hozzájárulnak az európai digitális könyvtár létrehozásához. Az ajánlásban foglaltak megvalósítása egyúttal a digitalizálást és a digitális megőrzést célzó helyi, nemzeti és európai szintű kezdeményezésekhez is alkalmas keretet nyújt. Az ajánlás főbb pontjaiban nagy hasonlóságot mutat az NRG által kidolgozott Dinamikus Cselekvési Tervben megfogalmazottakkal.

Főbb pontok:

  • az átfedések kiküszöbölésére gyűjtsenek adatokat azokról a kulturális anyagokról, amelyeknek a digitalizálása jelenleg már folyik, vagy tervbe vették;

  • a levéltárakban, könyvtárakban és múzeumokban található analóg anyagok digitalizálására tűzzenek ki olyan számszerű célokat, amelyek jelzik az európai digitális könyvtárba felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint az erre a célra szánt közkiadásokat;

  • hozzáférési pont kialakításával segítsék az európai digitális könyvtár ügyét;

  • a szerzői jogok tiszteletben tartásával alakítsanak ki nemzeti stratégiát a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére és hozzáférhetőségére;

  • a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések tiszteletben tarásával tegyék lehetővé nemzeti jogukban a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok többszörözését és átvételét megőrzés céljából.

Az Európai Unió keretprogramjaiban (IST-FP 5, IST-FP6) folyamatosan támogatott számos digitalizálási projektet, melyek lényege az országok közötti együttműködés és harmonizáció elősegítése. Egyik kiemelt támogatott programja, a DELOS projekt volt, melynek legfőbb célja a közpénzből finanszírozott kutatás és technológia transzfer elősegítése az európai partnerek között volt. A DELOS célja már az indulásnál az volt, hogy minden állampolgár – bárhol, bármikor – hozzáférhessen az internetes digitális eszközökhöz, segítségükkel feltérképezze az emberi tudástermés összességét idő, hely, kultúra, nyelvi korlátozás nélkül. A DELOS feltételeztei, hogy a közeljövőben virtuális könyvtárak hálózata segítségével bárki – otthonról, az iskolából, vagy a munkahelyről – hozzá tud férni ahhoz a tudáshoz, melyet a tradicionális intézmények digitális gyűjteményeiben kínálni fognak. A DELOS több fontos fejlesztést végzett el: egyrészt elkészítette a Digital Library Reference Model-struktúráját . Ez a modell a következő generációs rendszerek igényeit hivatott kielégíteni. Másik fejlesztésük a DELOS DLMS, ami a digitális könyvtárak szabványos menedzselési módszerét foglalja össze (Digital Library Management System). A DLMS a Referencia modell része lett és a DELOS partnerek által kifejlesztett szoftver elemekből tevődik össze.

Az Európai Digitális Könyvtár projektjét 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság az Európa Könyvtár továbbfejlesztéseként. Célja az volt, hogy közös felületet nyújtson a tagállamokban digitalizált dokumentumok eléréséhez, így nem kell az összes gyűjteményt, külön átkutatni, ha keresünk egy témában. Megvalósítása szoros együttműködésben zajlott az európai nemzeti könyvtár szövetségével (CENL), az Európai Unió tagállamainak egyék kulturális intézményeivel, valamint támogatta az Európai Parlament is. Az Európai Digitális Könyvtár létrehozásával kapcsolatos stratégiáját szeptember 30-án jelentette be az Európai Bizottság az „i2010: párbeszéd a digitális könyvtárakról” című közleményében. Az Europeana üzemeltetője az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány, amely a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket fogja össze. 2008-tól Euroapean néven folytatódott a projekt, azzal a célkitűzéssel , hogy az EU több mint ezer kulturális intézményéből származó több mint kétmillió könyv, hangfelvétel, térkép, fénykép, archív dokumentum, festmény, film váljon az Interneten elérhetővé. Az állományhoz Francioország 52 százalékban, Nagy-Britannia és Hollandia 10–10 százalékban járult hozzá. Az online elérhető tartalom az ígéretek szerint gyorsan fog bővülni. Az EU célja az volt, hogy 2010-ig tízmillió kulturális mű legyen a honlapon megtalálható, azonban az említett időpontig „csak” 6 millió anyagot töltöttek fel.

Az informatikai hátteret a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja. Az óránként ötmillió látogatóra tervezett kiszolgáló kapacitás a nyitáskor 2008. november 20-án kevésnek bizonyult. Óránként 20 millióan próbálták betölteni az Europeana oldalait, és a túlterheléstől a rendszer lefagyott. Az infrastruktúra bővítése után a szolgáltatás 2008 decemberében indult újra. Teljes működését az Europeana.eu kiterjesztett többnyelvűséggel és szemantikus web-es szolgáltatásokkal 2012-ben kezdte meg. Fejlesztési irányuk az európai társadalom tudományi kutatási terület bevonására lett. Az egyetemi és kutató könyvtárak bevonásával egy „tudományos portál” kialakítása a cél újabb EU-s támogatás megszerzésével és a tagdíjak kiterjesztésével.

Alapelvei

Az alapelveket 2006-ban az Európai Bizottság fogalmazta meg a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló ajánlásában:

  • digitalizálni kell, mert így lesz mindenki számára bármikor elérhető az összes Európai értéket hordozó kulturális anyag. (Kulturális anyag = könyvek, folyóiratok, hírlapok, fényképek, múzeumi tárgyak, levéltári dokumentumok és audiovizuális anyagok.)

  • a digitalizálást össze kell hangolni, együtt kell működni. (Átfedések kiküszöbölése, sok kis országos digitális gyűjteményt egybe kell szervezni, hogy így egy helyről elérhető legyen. Fontos a többnyelvű platform és keresés)

  • új, nagy kapacitású digitalizáló műhelyeket (úgynevezett kompetencia központokat) érdemes lenne létrehozni. (Javul a minőség, és mellette olcsóbb lesz a digitalizálás.)

  • lehetséges/fennálló jogi problémák országokon belüli feloldása kívánatos, hogy tényleg mindent meg lehessen őrizni.

  • digitális kötelespéldány-szolgáltatás bevezetése, az így felmerülő jogi problémák megoldása.

2009-ig a Bizottság finanszírozta a projektet. (1,3 millió €) 2009–2011 között a Bizottság több tagországgal együtt finanszírozza a projektet (6,2 millió €) (9 tagország, köztük Magyarország közreműködésével is!) A későbbiekben, ahogy ismertebb lesz a gyűjtemény egyre inkább be akarják vonni a tagállamokat és a magánszektort is a finanszírozásba.

Az Europeana működése, szolgáltatásai

Egymásra épülő, európai uniós forrásokból finanszírozott programok során alakult ki a szolgáltatás infrastruktúrája, gyűlik a szolgáltatott tartalom (Athena, Europeana Travel, Europeana Local, EUScreen,) és folynak kísérleti projektek (többek között a legjobb gyakorlatot képviselő szolgáltatások elveinek kidolgozására (Europeana Connect,), jogi kérdések megoldására (Arrow, Arrowplus), a digitális tartalmak szemantikus web-en való megjelentetésére (Linked Heritage; Linked Open Data Pilot; Europeana Connect). A 2013-ban induló projektek (Europeana Cloud, LoCloud, Europeana Creative) a felhőtechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával, innovatív, a tartalmak továbbszolgáltatását lehetővé tévő módszerek kidolgozásával szélesítik majd az Europeana lehetőségeit. Az egyes projektek részletes leírása, eredményei megtalálhatóak az Europeana, illetve az egyes programok saját honlapjain http://pro.europeana.eu/projects Így a digitális könyvtárakkal kapcsolatos elméleti, technológiai tudnivalóknak is gazdag tárháza a Europeana honlapja.

Az első kísérleti felület 2008-ban 27 intézmény együttműködésével jött létre, amely kialakította a szolgáltatás keretrendszerét: az európai könyvtárak és múzeumok digitális anyagaihoz való hozzáférés azon alapul, hogy a Europeana begyűjti, „aratja” a digitális objektumokat tároló intézmények metaadatait, azokból adatbázist épít, amely a közös keresést segíti. Magát a digitális dokumentumot továbbra is csak az eredeti tulajdonos tárolja, a Europeana ide irányítja a felhasználókat. A metaadatokat a résztvevő intézményektől nem minden esetben közvetlenül, hanem az úgynevezett aggregátoroktól gyűjti be a rendszer (az aggregátorokat aratja: ezek lehetnek nemzetközi, vagy országonkénti aggregátorok).

Az Europeana 2012-re már 23 millió digitális objektum adatait tartalmazta hozzájuk rendelt bélyegképekkel és a digitális dokumentumot tároló szolgáltatásra mutató linkkel együtt, 1500 szolgáltató intézménnyel állt kapcsolatban és napi felhasználóinak száma meghaladta a 16 ezret. Jelenleg Franciaország az egyik legnagyobb szolgáltató. Az össze-európai gyűjtemény vizibilitását növeli az is, hogy a Google is folyamatosan indexeli szolgáltatását, ily módon 2010-ben körülbelül már 2 millió dokumentumra hívta fel a Europeanát közvetlenül nem használók figyelmét. Az Európai Bizottság továbbra is fontos szerepet szán a programnak. Az Európai digitális menetrend http://www.infoter.eu/attachment/0003/2807_com2010_0245hu01.pdf, amely a 2010 és 2020 közötti, egy virágzó digitális környezetet létrehozni kívánó európai célkitűzéseket rögzíti, az Europeanának, „az EU digitális közkönyvtárának” is fontos szerepet szán: nagy volumenű digitalizálást kell folytatni köz- és magánfinanszírozásból, egyszerűsíteni kell a szerzői jogi engedélyeztetés szabályait, illetve a modern technológia nyújtotta lehetőségeket ki kell használni a többnyelvűség fejlesztésére. 2012 egy újabb irányba is tágította a Europeana hatókörét: az Digital Public Library of America-val tervez együttműködést. Ennek egyik első terméke az Amerikába érkező európai emigránsok dokumentumait feldolgozó „Leaving Europe: a new life in America” http://exhibitions.europeana.eu/exhibits/show/europe-america-en című virtuális kiállítás.

Az Europeana különféle szolgáltatásokat kínál. Honlapján kereshetünk az általa tárolt metaadatokban lévő információkban. A helyes keresőkifejezés megtalálását a keresőmezőben „autocomplete” funkció segíti, ami egy ilyen méretű és heterogenitású gyűjteményben különösen fontos lehet. A találatokat bélyegképekkel illusztrált elrendezésben és időegyesen vagy térképen elhelyezve kapjuk meg.

Figure 2.7. Találati lista az Europeanaból utólagos szűkítési lehetőségekkel

Találati lista az Europeanaból utólagos szűkítési lehetőségekkel


Az „Explore”, „Fedezd fel” menüpont alatt böngészési lehetőségeket találunk: a szokásos időrendi, geográfiai és szolgáltató szerinti keresések mellett megismerkedhetünk tematikusan összeállított online kiállításokkal, illetve a legfrissebben feltöltött anyagokkal.

Egyéb figyelemfelkeltő szolgáltatásokkal is találkozunk a címlapon: az Europeana blogjában megjelenő közlemények mellett tematikusan kapcsolódó dokumentumokra hívják fel figyelmünket és felhívja a figyelmet egyes kiemelt dokumentumokra, illetve gyűjteményekre is a felület.

Regisztrációval személyre szabott szolgáltatásokat is igénybe vehetünk: kedvenc tételeket, kereséseket menthetünk későbbi használatra és tageket adhatunk az egyes rekordokhoz.

A Europeana nemcsak a saját felületén szolgálja ki felhasználóit, hanem erőteljesen törekszik arra, hogy API-k és widgetek segítségével a kulturális intézmények saját szolgáltatásaiba épüljön be. Az Ir Nemzeti Könyvtár és a lengyel digitális könyvtárak katalógusa a saját keresési eredményeit kiegészíti az Europeana adatbázisból származó találataival.

A speciális szolgáltatási formák között meg kell említeni a Linked Open Data pilot által szolgáltatott szemantikus web applikációk által használható adatokat. A projekt fontos dokumentumokat, adatmodelleket, eljárásokat közöl a szemantikus weben való publikálással kapcsolatban. http://pro.europeana.eu/linked-open-data http://eprints.cs.univie.ac.at/3489/

Az alábbiakban azokból az Europaenához kötődő programokból sorolunk fel néhányat, amelyben magyar intézmények is részt vettek:

  • Athena

    Ösztönzi a tartalomgazdák közötti együttműködést, a közös szabványok kialakítását és alkalmazását, valamint a meglévő tapasztalatok terjesztését és a jó megoldások átvételét. (Petőfi Irodalmi Múzeum; Magyar Rádió)

  • BHL-Europe – Biodiversity Heritage Library for Europe (Magyar Természet-tudományi Múzeum)

  • ECLAP – European Collected Library of Artistic Performance (Magyar Filmintézet)

  • Europeana Awareness is a Best Practice Network (Közép-Európai Egyetem)

  • Europeana Cloud (DEENK)

  • EuropeanaConnect (MTA Zenetudományi Intézete)

  • Europeana Inside (Magyar Nemzeti Múzeum)

  • Europeana Libraries: Aggregating digital content from Europe's libraries (Országgyűlési Könytár )

  • Europeana Local

    Helyi és a regionális digitális tartalmak elérhetővé tételét célozza az Európai Digitális Könyvtáron keresztül. (Békés Megyei Tudásház es Könyvtár)

  • Europeana Travel

    Utazással kapcsolatos útleírások, folyóiratcikkek, térképek feltöltése az adatbázisba, ezzel segítve a helyi kulturális értékek láthatóvá tételét. (DEENK)

  • The European Film Gateway

    Olyan, az Europeana-hoz kapcsolódó portál fejlesztését célozza, amely közvetlen hozzáférést tesz lehetővé mintegy 790 ezer digitalizált objektumhoz (filmekhez, fényképekhez, poszterekhez, rajzokhoz, hanganyagokhoz és szöveges dokumentumokhoz). (Magyar Nemzeti Filmarchívum)

  • VideoActive majd folytatása EUscreen

    Fő célkitűzése, hogy hozzáférést nyújtson az európai televíziós archívumokhoz. (ELTE, NAVA)

  • Judaica Europeana (Magyar Zsidó Archívum, Budapest )

  • Linked Heritage – Coordinations of Standards and Technologies for the Enrichment of Europeana (Országos Széchényi Könyvtár )

  • Natural Europe (Magyar Természettudományi Múzeum)

  • The European Library (Országos Széchényi Könyvtár; Országgyűlési Könyvtár)

Ellenőrző kérdések:

  1. Melyek voltak az Európai Unió első programjai?

  2. Mi a DAP?

  3. Milyen célokat tűzött maga elé a Europrana projekt és milyen eszközökkel valósítja meg?

  4. Debreceni vonatkozású anyagok keresése során ismerkedjen meg az adatbázis keresőfelületének szolgáltatásaival!