Nemzetközi kezdeményezések digitális gyűjtemények létrehozására

Project Gutenberg http://www.gutenberg.org/

A Project Gutenber az egyik legrégebbi elektronikus könyvtár, 1971-ben alapította Michael Hart azzal a céllal, hogy elősegítse digitális könyvek létrehozását és online elérhetővé tételét. A gyűjtemény digitalizálását és lektorálását önkéntes stáb végezte.

Jelenleg a gyűjtemény 33 ezer főleg régebbi, jogi korlátozás alá már nem eső, klasszikus címet tartalmaz, többféle nyelven, de leggyakrabban angol fordításban szövegesen és audio formában.

A honlap jól áttekinthető, szofisztikált a keresőfelülete. Kulcsszavas kereséseket, betűrendes böngészéseket (szerző, cím), nyelv, dokumentumtípus szerinti navigációt. A Library of Congress osztályozási rendszere alapján tárgyi keresések is lehetségesek.

Figure 2.8. A Project Gutenberg nyitólapja

A Project Gutenberg nyitólapja


Internet Archive http://archive.org/

Az Internet Archívumot 1996-ban alapították San Franciscoban, non profit intézményként. Ingyenesen elérhető, szerzői jogi korlátozás alá nem eső szövegeket, zenét, filmet szolgáltat akár speciális módon is hátrányos helyzetű felhasználóknak (pl. felolvasás).

Gyűjteménye 3 millió fölött van már. Az OpenLibrary.org oldalán több mint 1 millió könyvet lehet korlátozás nélkül olvasni, online vagy különböző formátumokban letöltve.

Ugyanezen az oldalon érhető el az Internet Archive vezetésével elindult, 150 köz- és egyetemi könyvtárat összefogő egy 80.000 e-könyvet szolgáltatás, amely elsősorban 20. századi könyveket ajánl. Bármely OpenLibrary.org számlatulajdonos maximum öt könyvet kölcsönözhet egyszerre, két hétre. A könyveket egyidejűleg csak egy olvasó kölcsönözheti.

Ugyanakkor az Archívum, mint a neve is mutatja nem a szolgáltatást, hanem az archiválást tekinti fő feladatának. A digitálisan született dokumentumok (beleértve a csak Interneten létező dokumentumok, honlapok, információk) megőrzését és utókorra hagyományozásához szeretne hozzájárulni. Legnagyobb gyűjteménye WEBarchívuma, amely a folyamatosan aratott Web tartalmakat őrzi. 2007-ben a Mellon Alapítvány szponzorálásával 60 ország, 18 ezer honlapját archiválták 2 milliárd oldalban. Intézmények és magánszemélyek számára is lehetőséget adnak saját tartalmaik archíválásához. Az Archive It program technikai keretet, tárolókapacitást, és kereshetőséget biztosít a partnereknek.

A webarchívumra speciális szolgáltatások épülnek. Az időgéppel http://archive.org/web/web.php meg lehet tekinteni egyes honlapok különböző időszakokban archivált állapotát. Egyes események, nevezetes időpontok köré (Catrina hurrikán, Szeptember 11, 2002-es, 2008-as elnökválasztások) online kiállításokat építettek a rájuk reagáló kortárs online tartalmakból, illetve közös projektet hoztak létre a Library of Congres-szel, amely az internet 1997-es állapotát mutatja meg http://archive.org/web/collaborations.php#LoC_sculpture, vagy a Smithonian múzeummal, amely az első Internetet használó, 1996-os elnökválasztási kampányról számol be. http://archive.org/web/collaborations.php#Smithsonian

Az Internet Archive példája lehet a felhasználói közreműködésre erősen építő gyűjteményeknek, szolgáltatásoknak. Nemcsak az elektronikus tartalmak archiválásban vehetnek részt a fent már említett módon, hanem a OpenLibrary metaadatainak, járulékos elemeinek (borítók), vagy digitális állományának bővítésében is. http://mek.oszk.hu/html/irattar/sajto/2007/070814.htm

Figure 2.9. Az Internet Archive időgépe: a DEENK honlapjának korábbi állapotai

Az Internet Archive időgépe: a DEENK honlapjának korábbi állapotai


World Digital Library http://www.wdl.org/

2005-ben a Library of Congress és az UNESCO kezdeményezésére öt nagy partnerintézmény (Bibliotheca Alexandrina, National Library of Brazil, National Library and Archives of Egypt, National Library of Russia, Russian State Library ) részvételével indult el a „World Digital Library” program. A programban konzultánsként az UNESCO mellett részt vett az IFLA, valamint szakértők több mint 40 országból. A program célja, hogy a világ kulturális kincseihez biztosítson szabad, internet alapú hozzáférést és elősegítse az UNSECO stratégiai céljának megvalósulását, a kultúrák közötti megértést és közeledést. Jelenleg már 137 európai, afrikai, ázsiai és latin-amerikai intézmény járul hozzá a gyűjteményhez anyagaival. A gyűjtemény a Library of Congress szolgáltatja és tartja fenn.

A gyűjtemény, amelynek nagysága jelenleg 6657 dokumentum, nagyobb részt képi anyagokat tartalmaz (67%), könyvek, térképek és kéziratok mellett. I. e. 8000-től napjainkig terjed a digitális könyvtár gyűjtőköre, de a források zöme a 1900 és 1949 közötti időszakból származik.

A szolgáltatás jellemzői közül az alábbi tényezőket érdemes kiemelni: Konzisztens metaadatstruktúrát alkalmaz, amely lehetővé teszi a tematikus, valamint földrajzi és időrendi adatokra való keresést, támogatja a források közötti kapcsolatok kiépítését és megkönnyíti a keresőmotorok számára az indexelést. A metaadatok létrehozásához a partnerintézményekben rendelkezésre álló katalógus-leírásokat használták, a tárgyi kategóriák pedig a Dewey Tizedes Osztályozáson alapulnak, amelynek szükséges nyelvi variánsait a Dewey Osztályozási rendszert gondozó OCLC szolgáltatja.

Az egyes forrásokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat kurátoroktól és egyéb szakemberektől származó magyarázó szövegek foglalják össze, és egynémely esetben néhány perces értékelő, magyarázó videók is csatlakoznak a leírásokhoz. Fontos célkitűzés a metaadatok, navigáció és járulékos szolgáltatások többnyelvűsége.

Maguk a digitális objektumok nagy igényességgel készültek, nagy felbontásban. Megtekintés közben egyes részletek nagyíthatóak.

A fejlesztők nagy figyelmet fordítanak a kollaboratív technikák használatára, amelyek lehetővé teszik a fenntarthatóságot és növekedést.

Figure 2.10. Időrendi böngészés a World Digital Library honlapján

Időrendi böngészés a World Digital Library honlapján


Google Books Library Project http://books.google.com/

A Google Books http://books.google.com/ program 2004-ben indult azzal a céllal, hogy a világ könyvtermését digitalizálja,és hozzáférhetővé teszi. Jelenleg a több 10 ezer kiadó műveit tartalmazza 35 nyelven. A legtöbb digitális könyvtártól eltérően a Google Books gyűjteményében több a modern cím mint a régebbi anyag, de ezeket általában csak limitált használhatjuk.

A program nagy hírű könyvtárakkal dolgozott együtt. Google jelenleg már mintegy 40 (köztük 13 európai) könyvtár állományát digitalizálta (Harvard, Michigan, Stanford és Oxford egyetemi könyvtárai, New York Public Library). Legújabban pedig az Osztrák Nemzeti Könyvtár történelmi állományának feldolgozására kötött szerződést. Az osztrák könyvtár anyagával jelentős mennyiségű magyar dokumentum is kerül majd az Google állományába. A könyvtári együttműködések keretein belül elsősorban szerzői jogi védelem alá már nem eső gyűjteményüket tették elérhetővé keresésekre és pdf vagy EPUB formátumú letöltésekre. Mobil alkalmazásokkal is használható a Google Books.

A könyvkiadókkal való együttműködés pedig azt célozta, hogy a kiadó anyagok digitalizált formában álljanak rendelkezésre teljes szöveg keresések számára, és egyes oldalakat (a keresőkérdést tartalmazó oldalakat, azok néhány oldalas környezetét, tartalomjegyzékeket, indexeket, kisebb-nagyobb fejezeteket) meg lehessen tekinteni a képernyőn.

A Google könyvadatbázis jelenleg csak a legszükségesebb metaadatokkal rendelkezi, és bár ad némi tárgyi böngészi lehetőséget (eldugva a „Sitemap” oldalra), az igazán értékes keresési forma az óriási dokumentumgyűjtemény teljes szövegállományában, indexeiben, bibliográfiáiban végezhető kulcsszavas keresés. Az így kapott találatok akkor is máshol meg nem kapható értékes eredményeket hoznak egy-egy téma irodalmának felkutatása kapcsán, ha maga a dokumentum jogi korlátozások miatt csak részlegesen érhető el.

Figure 2.11. Google Books: navigálási lehetőségek egy könyv kapcsán

Google Books: navigálási lehetőségek egy könyv kapcsán
Navigálási lehetőségek egy könyv kapcsán: eredeti keresőkérdésre kapott találatok megtekintése az adott lapon, új keresés a könyv szövegén belül, részletes információk a könyvről, könyvtári állományok megmutatása a worldcat integrálásával.


A Google Books erős az interaktív és személyre szabott szolgáltásokban is. Saját könyvespolcot állíthat össze a bejelentkezett felhasználó, online vásárlásokat kezdeményezhet és írhat a szolgáltatás blogjában a keresésekre vonatkozó kérdéseket, megjegyzéseket.

A Google projekt eredményeit integrálták más nagy szolgáltatások is. Az OCLC Worldcat „világkatalógusa” az egyes dokumentumok rekordjaihoz köti a GoogleBooks szolgáltatásait akár teljes szöveg eléréséről, akár a dokumentum részleges bemutatásáról lehet szó.

Ez a szolgáltatás azért is érdekes, mert a Google Books éppen azt kapja meg, amit az eredeti keresőfelületéről kritikusai hiányolnak: egy könyvtári pontosságú metaadatokon alapuló keresési lehetőséget.

A projekt példájaként szolgálhat a digitális könyvtárak kapcsán erőteljesen felmerülő szerzői jogi problémáknak, a modern jogvédett anyagok szolgáltatása körüli problémáknak. A Google bírósági eljárás során egyezett meg a jogtulajdonosok képviselőivel és létrehozott egy Book Rights Registry nevű nyilvántartást, amelyen szerzői jogdíjak fizetése alapulhat.

International Children’s Digital Library (ICDL) http://en.childrenslibrary.org

A digitális könyvtárak között az előbbieknél szűkebb tematikájú gyűjtemények is keletkeznek. Ezt példázhatja az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb gyermekirodalmi gyűjtemény, amely 2002-ben indult a University of Maryland és az Internet Archive közös fejlesztéseként. Több mint 4000 címet tartalmaz 54 nyelven (van 17 magyar nyelvű dokumentuma is). A gyűjtemény fele 19. századi műveket tartalmaz, de vannak művek a 1980-as, 1990-es és 2000 utáni időszakból is.

A speciális célt nemcsak a tartalom, hanem a formái megjelenés is szolgálja. A felületet úgy tervezték, hogy a gyermekek maguk használhassák: élénk színű, a vizualitásra koncentrál, grafikus ikonokat használ. A címeket több módon megközelíthetjük: kulcsszavakkal, nyelvek, földrajzi régiók, műfajok szerint.

A JPEG formátumban tárolt könyvek különböző e-olvasókkal használható és mobil alkalmazás is rendelkezésére áll a felhasználóknak.

Figure 2.12. Gyermekek számára tervezett vizuális alapú navigáció

Gyermekek számára tervezett vizuális alapú navigáció


Ellenőrző kérdések:

  1. Milyen alapvető különbségek találhatóak az Internet Archive és a Google Books Library Project célkitűzései között?

  2. Hasonlítsa össze a Europeana és a World Digital Library szolgáltatásait!

  3. Keresse meg, hogy a Debreceni Egyetemi Könyvtár honlapját milyen időszakokban és milyen mélységben archíválta az Intenet Archive és vizsgálja meg, mennyiben elegendőek a tárolt információk egy adott időszakra jellemző állapot rekonstruálására!