Magyarországi kezdeményezések

Az előzményekről

Magyarország meglehetősen korán csatlakozott az internetközösséghez: még javában állt a „vasfüggöny”, és érvényben volt a korszerű technológia kelet-európai terjedését tiltó COCOM-lista, amikor sok magyar felsőoktatási, könyvtári és más szakember már javában használta munkaeszközként a számítógépet. Munkájuk során egyrészt hozzájutottak a külföldön készülő adatbázisokhoz, másrészt maguk is hasonlók építésébe kezdtek.

Az első könyvtári adatbázist a szegedi egyetemi könyvtárban kezdték építeni 1975-ben. A Magyar Nemzeti Bibliográfia 1976 óta készül számítógéppel az Országos Széchényi Könyvtárban. Ez alatt a negyedszázad alatt több száz magyar könyvtár tért át a manuális katalógusról a számítógépes adatbázis-építésre. Hogy mekkora állomány gyűlt össze, arról most legyen elegendő egyetlen adat: 2002 elején töltötték fel a Magyar Országos Központi Katalógus (MOKKA) adatbázisát, amelybe a legnagyobb 15 könyvtár állományát integrálták. A központi adatbázisban ma már 6 milliónál is több különböző dokumentumról készült rekord van.

A felhasználók gyorsabb tájékoztatása érdekében a katalógusépítés automatizálása – mondhatni – mára kötelező feladattá vált. A kulturális örökség digitalizálása azonban ennél is nagyobb feladatot jelent: a számítógép kínálta lehetőségekkel élni kell tudni akkor is, amikor parancsoló szükségszerűséggé válik a magyar kultúra legjavát közkinccsé tenni az új információhordozók segítségével.

Ezen a téren először a CD-ROM-ok kínálta lehetőségekkel éltek a könyvtárak. Az első magyar kiadású CD-ROM-ok 1990-ben jelentek meg; ezek még adatbázisokat tartalmaztak. Az első teljes szövegű CD-ROM-os adatbázis a Biblia volt, és már 1992-ben megjelent az első multimédia CD-ROM. A 90-es években részben a CD-ROM-ok kiadása, részben pedig már az internetes közzététel terén is fel tudtak mutatni eredményeket a kulturális örökség digitalizálása terén. A könyvtárak viszonylag korán bekapcsolódtak a CD-ROM-ok kiadásába. Az Országgyűlési Könyvtár 1993-ban kezdte a PRESSDOK sajtófigyelő adatbázis publikálását. Az Országos Széchényi Könyvtár 1993-tól folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, majd 1994-től a Magyar Nemzeti Bibliográfiát. Korszerű és a felhasználókat igényesen segítő projektek a MATARKA és az ARCANUM adatbázisok.

A könyvtári adatbázisok a magyar könyvtári rendszer szempontjából ugyan fontos szerepet töltenek be, de nem tartoznak a szorosan vett kulturális örökség digitalizálásának körébe. A közgyűjtemények ez utóbbi téren is jelentős erőfeszítéseket tettek: nem volt olyan pályázat, amelyen ne találkoztunk volna több könyvtári, levéltári, múzeumi tervvel.

Közben a 90-es évek első felében az interneten is megjelentek az első magyar nyelvű digitalizált művek. Ebben a szegedi egyetemi könyvtár játszott úttörő szerepet; az ott dolgozó kollégáknak köszönhetően ez az intézmény ma is élenjáró vállalkozásokat tudhat magáénak.

A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta szolgálja a magyar nyelvű szép- és szakirodalom iránt érdeklődőket. A két, „tisztán” virtuális könyvtár mellett több száz könyvtár, múzeum és levéltár kapcsolódott be az elmúlt évek során a nemzeti kulturális örökség digitalizálásába.

A Magyar Elektronikus Könyvtár

1994 tavaszán Drótos László, Kokas Károly és Moldován István szakmai lelkesedésből és elhivatottságból indították el a programot és alapították meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat (MEK), amelynek célja elsősorban a digitális formában létrejövő szellemi termékek összegyűjtése és ingyenes szolgáltatása lett. 994-ben jelent meg az Interneten – eredetileg mint egy elosztott információs szolgáltatás az egyetemi gopher-szervereken. A gyűjtemény egyesítésére akkor került sor, amikor a MEK a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program egyik projektje lett 1995-ben és tárhelyet is kapott a program egyik szerverén. Első web-felülete 1996-ban készült el és www.mek.iif címen volt elérhető. Ezekben a kezdeti időkben a MEK által szolgáltatott anyagokat elsősorban önkéntesek hozták létre, sokszor egyéni kezdeményezések alapján.

A MEK 1999-ben átkerült az Országos Széchényi Könyvtárba, és ezzel a nemzeti könyvtár hivatalos szolgáltatásáva vált. http://mek.oszk.hu/html/irattar/mek-hun.htm Gyűjtőköre, gyűjteményépítési és jogi politikája is pontosabban körvonalazódott ebben az időszakban. Egy 2002-ből származó gyűjtőköri leírás a klasszikus (magyar és magyarra fordított) és a kortárs magyar szépirodalmat, tudományos publikációkat, referensz műveket, oktatási anyagokat, egyéb magyar vonatkozású szöveges és néhány nem szöveges (térképek, továbbá kották és a fenti csoportokhoz kapcsolódó egyes multimédia dokumentumok, ill. szoftverek pl. oktatóprogramok, vagy egy adott témát feldolgozó Web-anyagok) anyagokat említ. A fenti a MEK által fizikailag is tárolt anyagokat kiegészítheti a „virtuális könyvtár” része, amely magyar kiadók, könyvtárak hálózati szolgáltatásaihoz, illetve az Interneten elérhető periodikumokhoz vezeti el az olvasókat http://mek.oszk.hu/html/irattar/gyujtokor.htm

2013 elejéig 10.900 dokumentumot tartalmaz a magyar elektronikus könyvtár, ennek 92 %-a magyar nyelvű. Témájában erőteljes a humán és társadalomtudományi túlsúly:

Humán területek, kultúra, irodalom: 6205 db
Kézikönyvek és egyéb műfajok: 513 db
Műszaki tudományok, gazdasági ágazatok: 867 db
Társadalomtudományok: 5294 db
Természettudományok és matematika: 790 db

A MEK oldal látogatóinak száma 2009 októbere és 2013 február eleje között 4,2 millió volt, 2012-ben a napi átlag 3700 használót jelentett.

Az MEK könyvtári színvonalú metaadatokkal dolgozik, szakterületi és műfaji elnevezésekkel, amelyeken a tematikus böngészés lehetőségét alapul. A metaadatok különféle formátumokban jeleníthetőek meg és exportálhatóak (cédula, címkés, HUNMARC, MARC21, XML). A metaadatokon alapulva a keresőfelület szerzői, cím és tárgykör szerinti keresést ajánl.

A keresés természetesen kihasználja, hogy egy teljes szöveges adatbázis kínálta lehetőségeket így nemcsak a metaadatokat alapján, hanem a teljes szövegben kereshetünk, amely lehetővé teszi, hogy jól megválasztott kifejezésekkel szűk témakörökre kapjuk találatot. Az egyszerű teljes szöveges keresés, amely egy-két kifejezés megadásán alapul a nyitóoldalról elérhető. Ha bonyolultabb teljes szöveges kereséseket kívánunk használni két beépített keresőt, a SWISS ++ és a Google keresőt is igénybe vehetjük. Az előző érdeme, hogy tematikusan szűkíthetjük a kereséseket, ugyanakkor csak a html dokumentumok esetében használhatjuk. A Google kereső minden dokumentumban keres és vizsgálja a szavak egymásmellettiségét is.

Figure 2.15. Google alapú teljes szöveges keresés eredményoldala a MEK-ben

Google alapú teljes szöveges keresés eredményoldala a MEK-ben


MEK három szintű tematikus osztályozást alkalmaz: főtémakör, témakör, altémakör megadásán alapul a háromlépcsős tematikus böngészés. Ezen túl tárgyszavak és műfaji megjelölések is megadhatóak.

A kereséseket sajátos szempontú listák egészítik ki, amelyek fájlformátumokra és a Creative Commons licence-szel rendelkező dokumentumokra irányítja rá a figyelmet.

Érdekes szolgáltatása a felületnek a „Sikerlista”, amely a letöltési gyakoriság sorrendjében listáz. Itt az is lemérhető, hogy nem igazán népszerű az a WEB2-es szolgáltatás, amely lehetővé teszi a rekordokhoz megjegyzések fűzését. A 4–5 ezres letöltési számmal élen álló könyvekhez is csak néhány, többnyire semmitmondó bejegyzés kötődik.

Mivel a MEK elsődleges célja kezdetektől fogva a tartalmaknak nemcsak gyűjtése, hanem az Interneten történő szabad szolgáltatása, mindig élesen vetődött fel a szerzői jogok megfelelő kezelése. Irattárában 1999-ből származik az első belső szabályzat erről a kérdésről. http://mek.oszk.hu/html/irattar/copyright.htm.

Magyar Elektronikus Könyvtár felülete akadálymentesített formában is elérhető. Ezen túl a „Gépi felolvasás” szolgáltatás is segíti a felhasználókat. A MEK a Világhalló, majd az „Új világhalló” online felolvasó rendszert használja. http://www.vilaghallo.hu/

A MEK tartalmai más szolgáltatások részeiként is elérhetőek: indexeli a Google, bekerülnek rekordjai a MOKKÁ-ba, ODR keresőbe, és a Europeana tartalmazza leírásait.

A MEK elindult a szolgáltatások mobil eszközökre telepítésének útján. 2011-ben elkészítette mobil készülékekre szánt felületét. A Mobil MEK oldalon egy egyszerű űrlap segítségével kereshetünk a gyűjteményben, illetve kilistázhatjuk az EPUB, a PRC, a LIT és az MP3 könyveket. A megjelenítés az e-könyv olvasók, az okostelefonok és a táblagépek képességeire van optimalizálva.

2012-ben a Nokia Magyarország támogatásával elkészült a MEK Book alkalmazás – az iPad változat után – Windows Phone platformra is. A kliens a MEK-ből csak a HTML változatokat jeleníti meg a kis képernyő miatt. A könyvek borítólapjaira pedig felkerült egy Mobil QR-kód feliratú gomb. Erre kattintva egy olyan QR-kódot generál a rendszer, amely a könyv szerzőjén és címén kívül egy, a MEK mobil felületére mutató URL címet is tartalmaz. A négyzetes ábrát a képernyőről egy mobiltelefonnal lefényképezve és egy QR olvasóprogrammal dekódolva, gyorsan eljuthatunk az adott könyv mobil-oldalára.

A MEK „ajánló” listájában további kapcsolódó szolgáltatásokra és egy digitális könyvtári linkgyűjteménnyel további magyar és külföldi digitális könyvtárakra hívja fel a figyelmet.

A MEK keretrendszerén belül elhelyezkedő képszolgáltatás a Digitális Képarchívum http://dka.oszk.hu/ amely 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy témáját vagy alkotóját tekintve magyar, ill. közép-európai vonatkozású, és az oktatási, tudományos, ill. kulturális szempontból értékes vizuális dokumentumokat gyűjtse. 2013 elején 38 ezer tételt tartalmaz. Anyaga többféle forrásból származik: a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy részét tartalmazza, Internetről, képmegosztó oldalakról gyűjt, magángyűjtemények is kerültek birtokába.

Az adatstruktúra és keresőfelület alapvetően igazodik a MEK és EPA esetében látottakhoz. Ugyanakkor mint a legfiatalabb gyűjtemény a legtöbb interaktív, illetve a külvilág felé tekintő szolgáltatást alkalmaz.

A tesztfázisban lévő „Képalbum” szolgáltatás Facebook vagy Google azonosítóval bejelentkezett felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a DKA gyűjteményében található képeket albumokba rendezzék,, címkézzék és pontozzák, vagy képeslapként elküldjék.

A szolgáltatás kapcsolódik a Google Maps-hez. Segítségével a képeket a leírásukban megadott földrajzi tárgyszavak segítségével elhelyezhetjük a térképen. A leírásokban megjelenő piros jelölő ikonokra kattintva jeleníttethetjük meg a térképoldalt.

Figure 2.16. Digitális Képarchívum eredményoldala

Digitális Képarchívum eredményoldala


A szolgáltatás kísérletezik a magyar fejlesztésű iGlue szemantikus kereső használatával is. Az iGlue tudásbázisa olyan publikus rendszerekből származik, mint pl. a Wikipédia, a Freebase, a GoogleMaps, az Amazon, de átveszi a MEK-ben levő lexikonok és egyéb kézikönyvek adatait is. A képoldalba beépített script a tudásbázisban szereplő nevek, földrajzi helyek, fogalmak stb. egy részét automatikusan átszínezi a képek katalóguscéduláján és ismertető szövegében, és ha rávisszük az egeret, akkor az előugró kis emberke ikonra kattintva egy lebegő ablakot nyit, amire továbbkattintva megnézhetjük a kapcsolódó információkat, képeket, földrajzi helyeket, tweeteket, termékeket stb. De egyéb szavakra is rákattinthatunk és a megjelenő nagyítóikonnal megpróbálhatjuk megkeresni őket az iGlue adatbázisában.

A DKA képek űrlapos feltöltését is lehetővé teszi felhasználóinak a Kapcsolat oldalon. Természetesen itt is figyelembe kell venni a szerzői jogi megkötéseket és a képekkel együtt felhasználási engedély kitöltésére is szükség van.

Az DKA további értéknövelő szolgáltatások bevezetését tervezi: térképek és nagyobb képek esetében interaktív nagyítás bevezetését tervezi, míg a kották esetében a művek lejátszását is tervezik.

Ellenőrző kérdések, feladatok:

  1. Vegye számba a Magyar Elektronikus Könyvtár által kínált keresési lehetőségeket és hasonlítsa össze őket hatékonyságuk, pontosságuk alapján!

A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ

A kulturális kormányzat már az 1997. évben hatályba lépett kulturális törvényben – amelynek egyik fejezete a könyvtári ellátásról szól – előírta a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ létrehozását. Az új intézmény küldetése, hogy az audiovizuális dokumentumok nemzeti gyűjtő- és szolgáltató helyévé váljék.

A kultuszminiszter 1997 végén alapította meg azt a közhasznú társaságot, amelynek feladata a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ működésének megalapozása. A közhasznú társaság a harmadik születésnapján, 2000. november elején vette föl hivatalosan a törvényben meghatározott nevét.

A Neumann Könyvtár tevékenysége folyamatosan bővült – ezek közül a legfontosabbak:

  • aktív részvétel a magyar kulturális örökség digitalizálásában;

  • a közgyűjteményekben folyó digitalizálási tevékenység koordinálása;

  • a magyar internetforrások katalogizálása;

  • a közgyűjteményi adatbázis építése;

  • adatgyűjtés a magyar CD-ROM és DVD lemezekről;

  • részvétel a közgyűjteményi szakemberek továbbképzésében;

  • a közgyűjtemények digitalizálásával kapcsolatos szabványok, eljárások, módszertani útmutatók kidolgozása;

  • szakértői tevékenység a közgyűjtemények digitalizálásához és szolgáltatásaihoz kapcsolódó szerzői jogi kérdésekben;

  • bekapcsolódás a nemzetközi és hazai kutatási-fejlesztési tevékenységbe;

  • CD-ROM-kiadás.

A fentieken túl számos igen hasznos kulturális kezdeményezést indítottak el, segítve ezzel az iskolákat (Ünneplő irodalom online vetélkedő anyagát, Internetfiesta a könyvtárakban című rendezvénysorozat szervezése stb.)

A virtuális könyvtár óriási sikert mondhatott magáénak:1998. március közepétől 2002. február elejéig 2 millió 466 ezer látogatót fogadtak. néhány szám ennek bizonyítására: 1999-ben 4920 saját digitalizálású szépirodalmi művet és 18.537 katalógusrekordot napi átlagban 443 olvasó nézett meg. 2001-ben ugyanez az arány: 33.100 irodalmi alkotás, 97.200 adatbázisrekord, a napi átlag: 3777 olvasó.

A Neumann Könyvtár gyűjteménye

Állománya saját digitális gyűjteményből és az általuk digitalizáltatott és saját szerveren szolgáltatott szép- és szakirodalom, melynek fő területei:

  • a Digitális Irodalmi Akadémia,

  • a Bibliotheca Hungarica Internetiana,

  • a Klasszikus költők összes versei,

  • Kortársaink művei,

  • a Magyar tudománytörténeti dokumentumok,

  • az Educatio néhány évfolyama.

A Digitális Irodalmi Akadémia http://pim.hu/dia/

A magyar történelemben a szépirodalom kiemelkedő szerepet játszott, és sokkal nagyobb hatással volt a közgondolkodásra, mint sok más kultúrában. Ezt a kitüntető szerepet mintegy „visszaigazolva” alapította meg a kultuszminiszter a Digitális Irodalmi Akadémiát, amelyre bízvást mondhatjuk, hogy a maga nemében világszerte egyedülálló vállalkozás. 1998 tavaszán nem kevesebbről szólt a megbízatás, mint arról, hogy az összes Kossuth-díjjal és babérkoszorúval kitüntetett író és költő teljes életművét fel kell dolgozni, és ingyenesen közzé kell tenni az interneten.

Az életműbe valamennyi magyar nyelven publikált írás beleértendő – azok is, amelyek a program működése alatt látnak napvilágot. Az irodalmi művek mellett az akadémiai tagok életrajzát, műveik teljes bibliográfiáját és a róluk szóló szakirodalmat is elkészíti az a szakértő, akit az írók (posztumusz tagok esetében az örököseik) maguk választanak ki az életmű feldolgozására, és akivel folyamatosan konzultálnak a program végrehajtása során.

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagsága folyamatosan bővül: évente egy új tagot és öt posztumusz tagot választanak maguk közé. A DIA tagjának lenni – a megtiszteltetésen túl – komoly anyagi elismerést is jelent: a tagok a mindenkori minimálbér négyszeresét kapják havonta.

A program szolgáltatásai:

A digitális könyvtár, mely a nagyközönség számára az Interneten ingyenesen elérhető, a tagok teljes életművéből épül. 2007 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozza. Az központban álló szövegek kiegészülnek az alkotók életrajzával, a neves alkotók által készített portréjával, egyéb fotókkal, hangfelvételekkel, interjúkkal, a szerző bibliográfiájával és a róla szóló szakirodalommal, rendezvények anyagaival. Mindezek az információk, illetve az egyes szerzőkhöz tartozó irodalmi szakértőkkel való egyeztetés mellett, rendszeresen frissítve kerülnek a felhasználók elé. A tartalmak az egyes szerzők azonos szerkezetű profiljaiba vannak rendezve, amely megkönnyíti a navigációt.

Figure 2.17. A Digitális Irodalmi Akadémia portáljának nyitólapja

A Digitális Irodalmi Akadémia portáljának nyitólapja


A szerzői profilok alapján történő navigáció mellett a portál keresést ajánl a művek teljes szövegében, egyrészt a teljes állományban a nyitóoldalon, vagy egy-egy szerző profiljából indulva csak az illető műveit kiválasztva vagy egy művön belülre korlátozva a keresést.

A szolgáltatás kapcsán két, a digitális könyvtárak esetében fontos kérdéskört érdemes kiemelni.

  1. Az egyik a szerzői jogi kérdések megoldásának egyedi módja. A programot kezdeményező és támogató a kulturális kormányzat a jogdíjak kérdését az élő tagok számára fizetett havi felhasználási díjjal oldotta meg, majd 2007 óta élethosszig tartó felhasználási szerződések vannak érvényben. Így folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára, ugyanakkor lehetővé teszi a művek szabad felhasználását.

  2. A szerzői műveket tároló és szolgáltató digitális gyűjtemények fontos kérdése a digitális szövegek autentikussága, megbízhatósága, illetve viszonya az egyes esetleg szövegeikben eltérő kiadásokhoz. A DIA ebben a kérdésben az alábbi alapelveket követte:

    • a közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás tartalmát az eredeti szövegkiadást alapul tekintő, új, javított, hiteles kiadások alkotják.

    • a szövegfeldolgozás alapegysége az életmű – a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai nyomtatásban megjelent vagy kéziratos szépirodalmi, irodalomelméleti műveinek összessége –, azon belül a szöveg. A feldolgozás fókuszában nem az eredeti kiadás reprodukálása, hanem az irodalmi szöveg digitalizálása áll. Az adatgyűjteményben egységesített formai megoldásokat alkalmazunk.

    • a feldolgozott (vagy feldolgozásra váró) szövegek köre:

      • kötetek,

      • kötetben meg nem jelent folyóiratközlések,

      • (indokolt esetben) kéziratok,

      • (az életmű szempontjából fontos) műfordítások.

    • a szövegek feldolgozása, szükség szerinti kritikai kiadás igényű javítása a tagokkal és/vagy az általuk megnevezett irodalmi szakértőkkel folyamatos együttműködésben zajlik. Ennek köszönhetően a honlapon publikált szövegek megbízható, az eredeti, nyomtatásban megjelent változatnál is pontosabb kiadást jelentenek.

Ellenőrző kérdések, feladatok:

  1. Milyen jogi konstrukció teszi lehetővé, hogy a kortárs műveket szabad hozzáféréssel szolgáltassa a DIA?

A Bibliotheca Hungarica Internetiana (BHI)

Ebben a különleges gyűjteményben azok a klasszikus magyar szépirodalmi művek – köztük kritikai kiadások – találhatók, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Bizottsága, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakértői javasoltak hálózati közzétételre. A választott SGML technológiának köszönhetően nemcsak a művek szövegét, de a hozzájuk fűzött jegyzeteket is meg lehet jeleníteni.

Az Argumentum Kiadó felajánlásának köszönhetően ingyen jutott hozzá a program az általuk kiadott kritikai kiadások digitalizált szövegéhez. A digitális „kéziratok” között volt három Ady-kötet, Bessenyei Györgytől a Rómának viselt dolgai és a Társadalombölcseleti írások, valamint a Régi magyar költők tárából két kötet. Jókai Mór teljes életművének kritikai kiadásából a legismertebb regények készültek el: A kőszívű ember fiai, Aranyember, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok és Rab Ráby. A népköltészetet a Magyar népdalok, a Magyar népballadák, a Szem meglátott, szív megvert című, magyar ráolvasásokat tartalmazó könyv és Kriza János: Vadrózsák című gyűjteménye képviseli. Sikerült digitalizálni és közzé tenni Széchenyi István Hitel, illetve Stádium című műveit. Pályázati keretből átdolgoztatták a Világ szövegét, amelyet így a mai olvasók könnyebben tudnak majd olvasni. A „Klasszikus költők összes verse” címen futó gyűjtemény jelenleg a következő költők összes versét tartalmazza: Ady Endre, Arany János, Balassi Bálint, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemisza Péter, Csokonai Vitéz Mihály, Dayka Gábor, Eötvös József, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Komjáthy Jenő, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Petrőczy Kata Szidónia, Reviczky Gyula, Tinódi Lantos Sebestyén, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Vajda János, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós. A digitalizált szöveget – amelynek alapjául a korábban megjelent népszerű kiadások szolgáltak – az Arcanum Kft.-től vette meg az intézmény, és került be az adatbázisba, ahonnan az összes vers cím szerint is visszakereshető. A digitalizált köteteket természetesen az eredeti tartalomjegyzéknek megfelelő rendben is lehet lapozgatni. További bővítésként gyarapodott a gyűjtemény a 20. századi klasszikusok sorával: Babits Mihály, Dsida Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor, Somlyó Zoltán összes versét tették hozzáférhetővé a nagyközönség számára.

A Neumann Digitális Könyvtár alábbiakban leírt szervezeti változásai során az 1998-tól 2006-ig elkészült mintegy 400 kötetet 2007-ben átadták az Országos Széchenyi Könyvtárnak, ahol a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu) állományába integrálták a műveket.

Figure 2.18. Bibliotheca Hungarica Internetiana gyűjteményből származó tétel a MEK-ben

Bibliotheca Hungarica Internetiana gyűjteményből származó tétel a MEK-ben

2005 szeptemberében a tartalomfejlesztési programokban érdekelt Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) többségi tulajdont szerzett a Neumann Kht.-ban, és itt folytatta a Nemzeti Digitális Adattár (NDA), a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), illetve az elektronikus információszabadság törvény megvalósítását célzó Közadatkereső megvalósítását. A bővülés után a társaság számos Európai Uniós pályázatot nyert, és nemzetközi kapcsolatrendszerét is kialakította. A korábbi oktatási célú tartalomfejlesztések helyett az új szolgáltatásokban a hangsúly a tartalom-infrastruktúra fejlesztésére, a tartalomfejlesztés és a hozzáférés lehetőségeit bővítő szolgáltatásokra került. A közhasznú társasági forma megszüntetésével 2009 júliusától a hivatalos név Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Nonprofit Kft.-re változott. 2009-től teret nyertek a gyűjtemények kinyitását célzó programok. 2009-ben megszületett a Filmhíradók Online, ami az 1919 és 1946 közötti filmhíradókat mutatja be, illetve a Gramofon Online, a hazai kiadású gramofon felvételek digitális archívuma.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) http://www.nava.hu/

A NAVA feladata a magyar közszolgálati csatornák, valamint a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámainak összegyűjtése, megőrzése és kezelése. Az intézmény 2006 óta tárolja, feldolgozza és visszakereshetővé teszi ezeket az úgynevezett köteles példányokat. Az intézmény alapszolgáltatása, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít a NAVA-pontokon keresztül. NAVA-pontok magyarországi könyvtárak, oktatási tevékenységet folytató intézmények, muzeális intézmények, kép- és hangarchívumok lehetnek. A NAVA kötelespéldány-gyűjteménye mellett egyedülálló külön gyűjteménnyel rendelkezik, amely egy saját felületen kínálja keresésre a Színház- és Filmművészeti Egyetem régi vizsgaanyagait, a Mediaware fesztiválfilmjeit, Mindentudás Egyeteme előadásait, a Magyar Nemzeti Filmarchívum 100 digitalizált magyar játékfilmjét, valamint az 1930-as, 1940-es évek Magyar Világhíradóit. A Nemzeti Audiovizuális Archívum működtetését 2011 augusztusától a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vette át.

A Nemzeti Digitális Adattár (NDA)

Az NDA program 2003-ban indult. Célja a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális és közcélú tartalmak központi regisztrálása, illetve ennek révén az ágazati szervezetek – könyvtárak, múzeumok, levéltárak – digitalizálási munkájának, koordinációjának támogatása. Az NDA a közszféra adatvagyonának elérését, újrahasznosítását hivatott segíteni. A rendszer a nemzetközileg ismert és elismert Nyílt Archívumi Kezdeményezés eredményeit vette alapul, az ennek keretében kidolgozott szabványokat, ajánlásokat használja (Dublin Core, OAI-PMH-2). A magyar nyelvű kulturális és egyéb közérdekű online tartalmak minél szélesebb körű elérhetősége érdekében az NDA biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát; egyfelől adatbázist (katalógust) épít a partnerintézmények elektronikus dokumentumait a nemzetközi szabványoknak megfelelően leíró adatokból, másfelől szabadon hozzáférhető keresőt működtet az adatbázisban való kereséshez, harmadrészt biztosítja az ehhez szükséges műszaki hátteret. Az NDA a fejlesztés legújabb szakaszában a közösségi tartalomfejlesztést támogató eszközöket kínál a digitális archívum építéshez. Az NDA feladatait 2011 novemberétől a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmarchívum vette át.

A Közadat program http://www.kozadat.hu

Az államigazgatási adatvagyon hozzáférésének kiterjesztését támogatja. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény értelmében, a közfeladatot ellátó szerveknek a törvényben meghatározott közérdekű adataikat internetes honlapjukon ingyenesen, regisztráció nélkül kell hozzáférhetővé tenniük. Az online közzétételi kötelezettségen felül a törvény előírja, hogy a szervezetek a közérdekű adatok egyszerű nyilvántartása és kereshetősége érdekében, a közzétett információk leíró adatait továbbítsák a központi elektronikus jegyzéknek és egységes közadat keresőnek. A Neumann Kht. tartja nyilván a központi elektronikus jegyzékhez csatlakozott intézményeket, és üzemelteti az egységes közadat kereső-rendszert valamint tájékoztatja a csatlakozásra kötelezett szerveket a közadat keresőhöz való csatlakozás részleteiről. A Közadat program szolgáltatásait 2012-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vette át.

Országos Digitalizálási Stratégia

A Könyvtári Intézet koordinálásával 2005-ben elkészült az országos digitalizálási stratégia http://ki.oszk.hu/content/orsz-gos-k-nyvt-ri-digitaliz-l-si-terv-2007-2013-national-digitisation-plan-libraries-2007-2, amely kijelölte azokat az célokat, irányokat, alapelveket amelyek mentén az információs társadalom számára szükséges digitális dokumentumalap tömeges digitalizálási programok segítségével létrehozható. Maga a program támogatás hiányában sajnos nem valósult meg, de megállapításait a későbbi digitalizálási munkákban hasznosították.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) http://mandarchiv.hu/

A kormány 2011 nyarán hívta életre a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (rövidített név: MaNDA) mint önálló közgyűjteményt, az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán.

Az intézmény célja: egy központi online felületen közzé tenni a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig. Vagyis az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, hogy e gyűjteményi tételek ne csupán archívumok mélyén őrzött láthatatlan és hallhatatlan, így a közönség számára nem létező értékek maradjanak, hanem a jövőben minden érdeklődő számára tudást, szórakozást jelentő mindennapi kincsek legyenek. Az általános érdeklődők mellett, a szakemberek, művészek, újságírók is jobb, érdekesebb munkát végezhetnek, ha sorban állás és várakozás helyett egy kattintással eljutnak arra a helyre és abba a korba, ahová szeretnének, s meg is találják azt, amit keresnek – mindezt akár otthonról, a nap 24 órájában.

Az intézmény stratégiai feladatainak alapvetésében megállapítja, hogy az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kulturális kincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával. Ez a hihetetlen érték jelenleg többnyire a közgyűjtemények zárt, belső rendszereiben, a nagyközönség számára elzárt felületeken lelhető csak fel. Az egyes gyűjtemények adatbázisainak kialakítása és archiválási módja jellemzően eltérő, hatékony kereshetőségük sok esetben nem megoldott. A MaNDA rendszere arra ad lehetőséget, hogy ezt a folyamatosan bővülő, hatalmas kincset egységesített szabvány szerint digitalizálja, archiválja és hozzáférhetővé tegye. A http://www.kulturkincs.hu címen olyan struktúrát épít, amely képes lesz bemutatni a magyar kulturális örökséget egységes formában és címszavakkal a szegedi paprikától a Jáki templomig.

Filmintézet

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet az ország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének fő célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez. Gyűjteményében mintegy 64.000 leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatosan és tervszerűen zajlik. A könyvtár az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, plakáttára 26.000 plakátot, fotótára pedig több mint 350.000 fotót őriz.

Filmfelújítás – restaurálás – digitalizálás

Az Archívum fontos feladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek hozzáférhetővé tétele, megőrzése az utókor számára. Ehhez hozzá tartozik a filmek szakszerű tárolása, rendszeres felújítása és restaurálása is. A korai filmek felújítását sürgeti, hogy bomlékony, tűz- és robbanásveszélyes nitro-nyersanyagra készültek. Filmfelújítás 1989 óta szisztematikusan folyik: ekkor hozta létre az Magyar Nemzeti Filmarchívum a Magyar Film Múltja és Jövője Alapítványt, amelynek keretében állami támogatással kezdett neki a rongálódott filmállomány szisztematikus felújításához, restaurálásához.

1991 óta működő art mozink, az Örökmozgó Filmmúzeum az Art Mozi Egyesület tagja, filmhetek, fesztiválok, filmklubok közkedvelt színhelye.

A honlap: mandarchiv.hu http://mandarchiv.hu/

Ahogy a MaNDA – mint közgyűjtemény – a tervek szerint összegyűjti, és az interneten megjeleníti a magyar kultúrkincs digitalizált és jövőben digitalizálandó tartalmait, úgy a mandarchiv.hu honlap ezeket a tartalmakat ismerteti, népszerűsíti írásaival, interjúival, multimédiás tartalmaival. Különösen fontos terület a program számára a közgyűjteményekben folyó munka ismertetése – hiszen a megvalósuló rendezvények és projektek bárki számára érdekesek, mégis sokszor rejtve maradnak a nagyközönség előtt. A mandarchiv.hu szeretne közös felületet adni a közgyűjtemények népszerűsítéséhez. Kiemelt témája a különböző területeken folyó digitalizálási munka ismertetése, az ezzel kapcsolatos elméleti álláspontok és a gyakorlati helyzet megjelenítése.

Figure 2.19. MaNDA nyitólapja

MaNDA nyitólapja


Kulturális csatorna: mandatv.hu

A MaNDA TV célja, hogy a különböző gyűjteményekben található kulturális értékeket látványos és élő módon, mozgóképen mutassa be a legszélesebb közönségnek. E cél elérése érdekében internetes oldalukra, a rendszeresen frissülő www.mandatv.hu-ra a MaNDA gyűjteményéből archív filmeket, híradókat, reklámokat töltenek fel.

Figure 2.20. MaNDA TV főoldala

MaNDA TV főoldala


Kulturális GPS

A Kulturális GPS egy iPhone-ra és androidos okostelefonokra letölthető ingyenes alkalmazás, amely egyesíti egy GPS és egy kulturális útikönyv tudását. Az applikáció tervek szerint a történelmi Magyarország több tízezer látványosságát tartalmazza majd: műemléket, várat, templomot, múzeumot, kulturális intézményt, rendezvényhelyszínt, köztéri alkotást. A leírásokat képekkel és naprakész hasznos információkkal (nyitvatartási idő, megközelítés) egészítik ki. A „kiterjesztett valóság” funkció révén a mobiltelefon kamerájával szétnézve feltérképezhető lesz, hogy közelünkben milyen látványosságok találhatóak, az aktuális pozícióból útvonaltervezésre is lehetőség nyílik. A fejlesztés jelenlegi, előkészítő fázisában már több mint ezer kulturális és turisztikai célpontot tárolnak a rendszerben Magyarországról, illetve a határon túli területekről.

Kapcsolat az Europeanaval

Az intézmény feladata lett a magyar nemzeti kulturális kincsek elérhetővé tétele az Európai Digitális Könyvtár, az Europeana oldalán keresztül is, hogy az ország értékeit határainkon túl, nyelvünket nem beszélő, de a magyar kultúra iránt érdeklődők is megismerhessék. Kiemelt cél a magyar részvétel fokozása.

Ellenőrző kérdés:

  1. Melyek a MaNDA főbb tevékenységei?

Elektronikus Periodika Archívum http://www.epa.hu/

Az Elektronikus Periodika Archívum (EPA) a MEK egyik különgyűjteményéből - „Virtuális Folyóirat-olvasóterem”: http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/ - fejlődött külön szolgáltatássá 2004-ben, azzal a céllal, hogy a magyar és a magyar vonatkozású elektronikus kiadványokat egy pontról áttekinthetővé tegye.

Összetett feladatot tűzött ki maga elé:

  • nyilvántartása legyen „a digitális formában hozzáférhető, részben vagy egészben teljes szöveggel olvasható, magyar nyelvű, tárgyú vagy magyar kiadású, saját írásokat (is) közlő, azonosítható közreműködőkkel és archívummal rendelkező elektronikus folytatódó forrásoknak”. (Renkecz Anita; in TMT ); Ilyen formában gyűjtőkörébe kerültek a retrospektív digitalizálás során keletkezett elektronikus hozzáférésű folyóiratok,

  • az üzemeltető, az Országos Széchényi Könyvtár által saját digitális tárában archiválja az elektronikus folyóiratokat. Ez a weben csak elektronikus formában megjelenő, és idővel onnan eltűnő folyóiratok esetében különösen fontos, hiszen csak ez a módja a megőrzésüknek,

  • szolgáltassa az elektronikus tartalmakat felhasználóbarát módon.

A kialakuló szolgáltatás a Magyar Elektronikus Könyvtár keretrendszerébe kívánt illeszkedni, elsősorban azért, hogy a felhasználó számára ismerős környezetben, együtt kezelhetővé váljon az egyéb elektronikus tartalmakkal.

Ez meghatározta, az adatszerkezet és a szolgáltatás alapfelépítésének modellje a Magyar Elektronikus Könyvtár saját fejlesztésű, de monografikus kiadványok leírására szolgáló rendszere lett, amely elsősorban a Dublin Core Metadata Initiative „Dublin Core Library Application Profile” http://dublincore.org/documents/2001/10/12/library-application-profile/ adatstruktúrán alapult, ugyanakkor szem előtt tartották a MARC (elsősorban a HUNMARC) formátumból eredő megkötéseket is.

Az EPA átvette az MEK-ben használt három szintű tematikus osztályozást amely megoldhatóvá teszi a közös lekérdezéseket. Ez a MEK irányából meg is valósul olyan módon, hogy a tárgyi böngészés egyes kategóriáinál átléphetünk az abba kategóriába, alkategóriába tartozó folyóiratok listájára. Ezen túl az EPÁ-n belül két további tárgyi adat áll rendelkezésre, az OSZK Tezaurusz-Köztaurusz alapján kiosztott tárgyszó, valamint egy tematikus-formai szempontokat felvonultató típus szerinti jellemzés.

Figure 2.21. Az EPA tematikus listáinak egyike

Az EPA tematikus listáinak egyike


A nyilvántartás készítésekor olyan sok vitát kiváltó és eltérő módon megoldott elvi kérdésekben is állást kellett foglalnia az EPA-nak, hogy egy nyomtatásban és különféle elektronikus hordozókon vagy portálokon megjelenő periodika egy kiadvány változatainak vagy több kiadványnak tekintendő-e. Az archívum önálló kiadványnak tekinti azt a forrást, amely URL-lel rendelkezik. „Ez időnként azt eredményezi, hogy adott nyomtatott kiadványnak több elektronikus megfelelője lesz a rendszerben. Ezeket a változatokat azonban különböző tulajdonságok jellemezhetik (megjelenés, számozás, formátum, hozzáférés stb.) s csak elektronikus forrásokról lévén szó, ezek a különbségek a felhasználó szempontjából mind relevánsak.” (Lásd erről bővebben: Renkecz, TMT)

A tárolt, „archivált” elektronikus dokumentumok formátuma a HTML és PDF, képi anyag esetén pedig az ésszerűen tömörített JPG, illetve GIF.

Még két hozzáférési szintet különböztet meg az EPA: a „távoli” folyóiratokat az eredeti szolgáltató hely biztosítja, és bár a működésüket az EPA heti rendszerességgel ellenőrzi, ezek elérhetőségét nem tudja garantálni. Az „offline” tételek CD-ROM kiadású vagy lokális fájlrendszerben tárolt periodikumok. Ezeket közvetlenül az EPA felületről nem lehet elérni.

Az Elektronikus Periodika Archívum beépülő adatforrásként megjelenik több országos szolgáltatásban. Ezek alapszolgáltatásaihoz az a nagyon fontos információt adja hozzá, melyek azok a magyar periodikumok, cikkek, amelyekhez közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkezünk.

Az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) keresőjében http://www.odrportal.hu/kereso/?date=Sze060213101539 együtt kereshető a Magyar Országos Közös Katalógussal (MOKKA) és oda betöltött nyomtatott folyóiratok országos lelőhely nyilvántartásával (NPA) és egyéb digitális könyvtárakkal. Így a dokumentumellátási portálon a könyvtárközi kölcsönzések feladásának kezdeményezésekor láthatjuk, ha az elérhető elektronikus forrás ezt szükségtelenné teszi.

Figure 2.22. Az EPA-ban elérhető elektronikus tartalmakhoz vezető linkek az ODR keresőben

Az EPA-ban elérhető elektronikus tartalmakhoz vezető linkek az ODR keresőben


A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa (MATARKA) http://www.matarka.hu/ a találati listájában megjelenő cikkek mellett közli, ha azokhoz az EPÁ-n keresztül hozzáférésünk van. Létrejött egy, a MATARKA nyitóoldaláról elérhető közös kereső is, amely a MATARKA, és másik fontos cikkadatbázis a HUMANUS http://www.oszk.hu/humanus/ együtt kereshetőségét oldja meg.

Az EPA honlapján át néhány további kisebb, speciális tematikájú gyűjtemény érhető el. Példaképpen említésre érdemes a Sajtómúzeum http://sajtomuzeum.oszk.hu/, amely önmagában nem nevezhető digitális könyvtárnak. Olyan portál, amely összefoglalja a magyar sajtótörténet kezdeteihez tartozó periodikumok már digitalizált formában hozzáférhető darabjait, illetve a témakör legfontosabb irodalmát. Viszonylag kis gyűjtemény, de értékes, eredetiben nehezen hozzáférhető dokumentumokra hívja fel a figyelmet. Magukat a dokumentumokat a digitalizáló intézmény szolgáltatásában használhatjuk.

A gyűjtemény egyik darabja legelső folyóiratunk, a Mercurius Veridicus. A Digitális Irodalmi Akadémia szövegeinél már említett szöveghitelesség kérdéskörében hozható fel példaként ez digitális feldolgozás is, amely a hiteles, kritikai szövegkiadás igényességével készült: kéziratos, nyomtatott példányok képei és átiratai, latin – magyar fordítások, egyes példányok lelőhelyei és leírásaik, szakirodalom, bibliográfia alkotják a „digitális kiadást”.

Ellenőrző kérdések:

  1. Milyen periodikumok jelennek meg az Elektronikus Periodika Archívumban?

  2. Milyen más szolgáltatásokba épül be az EPA tartalma?

Digitális Tankönyvtár http://www.tankonyvtar.hu/

2005 óta működik az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtára, amely magyar nyelvű egyetemi tankönyveket, egyetemi jegyzeteket, tanári kézikönyveket tesz hozzáférhetővé digitális formában.

2013 elején az 1689 tankönyvet és a Historia folyóirat számait érhetjük el a honlapjukon. A kínálat fokozatosan bővül.

A portálon tematikus böngészéssel és szerzőre, címre való kereséssel juthatunk el a kívánt tartalomig. A keresés az egyes tankönyvfájlokhoz csatolt Dublin Core metaadatok alapján történik. Az egyes művekhez rövid ismertetés és tartalomjegyzék is tartozik, amely a portál nyitóoldalán megjelenő Ajánlóban, illetve az egyes megjelenített tételeknél nyújtanak első gyors információt a művekről.

A tananyagok olvashatóak a portálon vagy letöltetőek epub, zip, docx vagy pdf formátumban. Az egyszerűen kezelhető felülethez rövid GYIK tartozik. Illetve instrukciókat tartalmaz a porál a TÁMOP 4.1.2/A pályázatban résztvevő tankönyvíróknak is az XML fájlok megkívánt formátumára vonatkozóan.

Magyar Digitális Képkönyvtár http://www.kepkonyvtar.hu/

A Magyar Digitális Képkönyvtár 2008–2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény kialakítását a Reneszánsz Év keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jogutódja: NEFMI) támogatta.

A képkönyvtár gyűjtőköre kiterjed a résztvevő könyvtárak gyűjteményeiben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, régi nyomtatványokra, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A képkönyvtár a tagkönyvtárakból kapott dokumentum-leírásokat tárolja adatbázisában és használja a különféle szolgáltatások alapjaként. Ugyanakkor begyűjti és biztonsági másolatként archiválja a digitális objektumok mesterpéldányait. Ezekről kisebb felbontású másolatokat készít a portál kereséseinek és ingyenes online szolgáltatásainak támogatására. A nagy felbontású másolatokra vonatkozó rendeléseket azonban a Képkönyvtár az eredeti tulajdonos könyvtárhoz továbbítja.

Az eredeti program lezárulása óta is bővül a képkönyvtár anyaga. 2011 őszén az adatbázis 52 intézmény közel 60.000 dokumentumát, több mint 78.000 db képet tartalmaz. 2013 elejére meghaladta a 100.000-t a képkönyvtár tárolt állománya.

A képkönyvtár saját keresője ezzel az állománnyal dolgozik, de a felhasználók kiterjeszthetik keresésüket egy Anacleto programot http://www.tesuji.eu/ használó metakeresővel, amely néhány kisebb gyűjtemény mellett az alábbi forrásokat használja együtt a Képkönyvtárral:

  • Délvidéki Képzőművészeti Tár – vajdasági kortárs festészet (300)

  • Képzőművészet Magyarországon (5167)

  • Váli Dezső művei (6329)

  • Fórum Kisebbségkutató Intézet – Képeslapok (4130)

  • OSZK Digitális Képarchívum (7999)

A Metakereső többféle technológiát képes alkalmazni: az OAI-PMH-t, az adatbázisok leindexelését, és a Flickr-re feltett képgyűjteményekben is tud keresni. A Google Custom Search alkalmazást felhasználva az adatbázisban nem lévő, honlapokon elhelyezett képgyűjtemények keresését is lehetővé teszi.

Figure 2.23. Találati oldal a Digitális Képkönyvtár metakeresőjéből

Találati oldal a Digitális Képkönyvtár metakeresőjéből


Külön felhasználói kérésre egy Google keresés segítségével további oldalak integrálhatóak:

A keresési technikából adódóan a találati halmazunk sok esetben nem igazán pontos, áttekinthető.

Sokkal pontosabb, rendezettebb, sokoldalúbban felhasználható találatokat kapunk természetesen a Képkönyvtár saját gyűjteményére korlátozott keresésekkel. A viszonylag részletes metaadat-rekordoknak köszönhetően mind a kulcsszavas mind a böngésző keresések sok szempont szerint végezhetőek. A böngésző keresés érdekessége a megadott böngészési szempont szűkíthetősége. Az egyik hasznos lehetőség a 83 különféle részgyűjtemény szerinti szűkítés. Ha harmadik típusú keresési lehetősé a megjelenített teljes rekordokban látható nevek, tárgykörök alapján való kereséskezdeményezés.

A találati listát többféle elrendezésben kérhetjük, de minden esetben bélyegképek is segítenek a megfelelő tételek kiválasztásban. Már itt a listában kiválaszthatjuk és kosárba tehetjük azokat a képeket, amelyekről nagy felbontású másolatot kívánunk vásárolni. Ez a szolgáltatás nem igazán megbízható, hiszen a Képkönyvtár csak továbbítja a partnereinek a rendeléseket, azok további sorsát nem követi figyelemmel, késedelmes teljesítés esetén a rendelő és kiszolgáló könyvtár nehezen talál egymásra.

A részletes megjelenítéssel nagyobb felbontású képek és részletesebb leíró adatok járnak, illetve további speciális interaktív szolgáltatásokat vehetünk igénybe: ajánlhatjuk a képet email-ben egy általunk megadott személynek, elküldhetjük képeslapként vagy „puzzle”-t játszhatunk vele. A képeket kisebb felbontásban menthetjük és nyomtathatjuk is.

A részletes rekordmegjelenítő felület fontos szolgáltatása a digitisobjektumok mellé rendelt URN azonosítók. Ezek segítségével lehet hosszú távon is megbízhatóan hivatkozni a képre.

A részlet gazdag képek megjelenítését egy speciális flash technológiát használó Zoomify program segíti. Lehetővé teszi a kép nagy felbontású tanulmányozását, de egyszerre csak egy-egy részleten.

Figure 2.24. Térképrészlet nagyítása Zoomify segítségével

Térképrészlet nagyítása Zoomify segítségével


Kissé eldugott formában, a Hírek között aktuális évfordulókhoz kötött ajánlókat is találunk.

A Képkönyvtár kialakítása abból a szempontból is érdemes tanulmányozásra, hogyan használta fel a tagkönyvtárakban keletkezett különféle metaadatokat. A program kidolgozott egy metaadat sémát, amelyet a könyvtáraknak figyelembe kellett venniük. Azoknak a könyvtáraknak, amelyek MARC formátumú metaadatokkal dolgoztak lehetőségük volt ennek a csereformátumnak a használatára is. http://ki.oszk.hu/content/magyar-digit-lis-k-pk-nyvt-r-adatstrukt-r-ja

Digitális raktárak, intézményi repozitóriumok

A nagy tömegű digitális anyaggal rendelkező intézmények számára fontos kérdéssé válik a digitális anyagok, azok digitalizálás során keletkező munkaverzióink biztonságos, átlátható tárolása. Szükséges az is, hogy az anyagok megfelelő a nyilvántartását és kereshetőséget biztosító metaadatokkal legyenek elláthatóak. Kívánalom továbbá, hogy a digitális raktárakba az digitális objektumok és metaadataik betöltése optimalizált, speciális informatikai tudást nem igénylő módon történhessen, ezeket a feladatokat különböző jogosultsági szintekhez kötötten delegálni lehessen a felhasználók bizonyos csoportjaihoz. Hasonlóképpen biztosítani kell a tárolt anyagok különböző szintű szolgáltathatóságát a szabad hozzáféréstől a titkosításig. A megoldásoknak szabványos eljárásokon és adatmodelleken kell alapulniuk, hogy az adattár kapcsolható legyen a digitális környezethez: kívülről megszólítható, kereshető, aratható legyen. Az alábbiakban néhány a fenti komplexitással rendelkező szolgáltatást ismertetünk.

OSZK Digitális Könyvtár http://www.oszk.hu/oszk_dk

Az OSZK Digitális Könyvtár két forrásból származó digitális dokumentumot tárol: egyrészt az OSZK digitalizálási tevékenysége folytán keletkezőket, másrészt az OSZK számára digitális kötelespéldánykánt beszolgáltatott dokumentumokat. Ez utóbbiakat a kiadók regisztráció után az OSZK DK felületén feltölthetik.

Az OSZK DK rendszere együttműködik az OSZK Amicus integrált könyvtári rendszerével. Ott készülnek el HUNMARC formátumban a digitális dokumentumok nemzeti bibliográfiai szintű leírásai, a katalógusfelületen keresve is megtaláljuk a DK-ban tárolt dokumentumokat. A feldolgozás során a digitális objektumok „digitális raktári jelzetet”, egyedi azonosítót kapnak. Ezeket a könyvtári rendszerben megtalált rekordokból ismerhetjük meg. Permalink is kapcsolódik az egyes tételek, amelyek tartósan biztosítják a hivatkozhatóságot.

A Digitális Könyvtár saját keresőfelületén is kereshetünk egyszerű vagy összetett (cím, szerző, minden mező) kulcsszavas kereséssel vagy böngészhetünk.

A megtalált dokumentumokat különböző nyilvánossági szinten szolgáltatja a rendszer, elsősorban szerzői jogi megfontolások alapján. Vannak az interneten keresztül korlátozás nélkül elérhető dokumentumok és vannak olyanok amelyek csak az OSZK-n belül elhelyezett dedikált gépeken vagy más intézményben konfigurált OSZK pontokon használhatóak csak. Ezeken a speciális terminálokon garantálni lehet, hogy a dokumentumok a szerzői jogi törvény előírásainak megfelelően a digitális objektumokat csak a képernyőn lehet megjeleníteni, másolni, nyomtatni, letölteni nem. Ilyen módon érhetőek el az elektronikus kötelespéldányok. (lásd erről bővebben: http://oszkdk.oszk.hu/help/hu/14b )

Figure 2.25. Egy tétel az OSZK Digitális Könyvtárából a hozzáférés információk megadásával.

Egy tétel az OSZK Digitális Könyvtárából a hozzáférés információk megadásával.

A Digitális Könyvtár szolgáltatásainak további elérési lehetőségei: Z39.50 keresések, Internetes keresők, widgetek.

Az OSZK-ban tervezett és készített digitális könyvtár és szolgáltatásainak kialakításakor fontos szempont volt a Európai digitális könyvtárnak való megfelelés elsősorban a NEDLIB projekt ajánlásainak figyelembe vételével ( http://www.exploit-lib.org/issue4/nedlib/ )

Debreceni Egyetemi Archívum http://dea.lib.unideb.hu

A felsőoktatási környezetben használt digitális archívumok egyik tipikus magyarországi példája a Debreceni Egyetemi Archívum. A Könyvtár által üzemeltetett szolgáltatás nemcsak a könyvtárban keletkezett digitális dokumentumok tára és szolgáltató felülete, hanem az egyetemen keletkezett dolgozatoknak, publikációknak, oktatási anyagoknak biztosít online publikálási lehetőséget, lehetővé téve így az intézményi repozitórium építését.

A szolgáltatás fő elemei az egyes egyetemi közösségeknek biztosított saját repozitóriumi gyűjtemények, amelyek építésére jogosultságot kapnak: a megfelelő metaadatok kitöltése mellett feltölthetik fájljaikat a digitális raktár részükre kijelölt gyűjteményeibe. A dokumentumok felhasználási szintjei pontosan beállíthatóak egész gyűjteményekre vagy egyes dokumentumokra a teljes titkosítástól a jelszóval vagy IP alapján engedélyezett nyílt hozzáférésig.

A DEA a digitális raktár keretrendszereként a DSPACE open source szoftvert használja.

Tartalmilag eltérő jellegű gyűjteménycsoportokat találunk a DEÁ-ban: az egyetemen keletkezett szakdolgozatokat és PhD disszertációkat, a tehetséggondozó programok anyagait, az oktatói publikációk utolsó szerzői változatait, tanulmányi anyagokat, egyetemi kiadású folyóiratokat és könyvsorozatokat, az egyetemi kiadó publikációit, valamint az egyetemi könyvtár által digitalizált anyagokat.

A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy az egyes gyűjtemények, gyűjteménykategóriák adminisztrátori jogait „leosszuk”, így az egyes tanszékek, intézetek, karok saját céljaikra, öntevékenyen építhetnek gyűjteményeket.

Figure 2.26. A DEA digitális raktár legmagasabb szintű kategóriái

A DEA digitális raktár legmagasabb szintű kategóriái

A digitális dokumentumokat Dublin Core metaadatok írják le és ezekhez kapcsolódnak mindazok a fájlok, amelyek a digitalizálási folyamat során keletkeztek vagy az eltérő szolgáltatási célokat (eredeti nagy felbontású változat, bélyegkép, nyomtatható, megjelenítésre optimalizált) szolgálnak.

Figure 2.27. Egy tétel az DEA-ból

Egy tétel az DEA-ból

A DSPACE saját felületén böngészhetünk a kategóriák és gyűjtemények hierarchiájában illetve kulcsszavak alapján kereshetünk a teljes DEÁ-ban vagy egy-egy kiválasztott kategórián illetve gyűjteményen belül. A kulcsszavas keresés egyrészt a metaadatokon alapul, így kereshetünk szerzőre, címre tárgyszóra, másrészt a kereshető szövegként tárolt dokumentumok teljes szövegében.

A DSPACE-ben tárolt adatok ezen túl sok más módon elérhetőek, használhatóak:

  • indexeli a Google,

  • periodikusan aratja az ODR kereső,

  • megjelennek bizonyos gyűjteményei az Europeana-ban,

  • a DEENK katalógusának megfelelő tételeiről illetve az innen a MOKKA adatbázisba töltött rekordok felől kapcsolódhatunk a DEÁ-ban tárolt tartalmakhoz,

  • speciálisan felépített tematikus portálokat, gyűjteményeket szolgál ki. Példa erre, A 18–19. századi sajtónyílvánosság portál, ( http://deba.unideb.hu/deba/cikk/), ahol a repertórium jellegű megjelenítés a könyvtári rendszerben leírt folyóiratcikkekből jön létre, a repertóriumtételekhez tartozó cikkek a DEÁ-ból kötődnek, vagy a könyvtári katalógusból és a DEÁ-ban tárolt könyvborítókból összeállított Értékteremtők virtuális kiállítás. ( http://kiallitas.lib.unideb.hu/konyvlista/ ). Hasonlóképpen az iDEA portál is, ( http://idea.unideb.hu/ ) amely az egyetem oktatóinak, intézményeinek tudományos munkásságát fogja össze, bibliográfiai adatbázisokból és a digitális raktárból építkezik.

Figure 2.28. A sajtónyilvánosság portál egy folyóirata

A sajtónyilvánosság portál egy folyóirata

A DEENK saját digitalizált tartalmainak építését 2003-ban kezdte. A gyűjtemény pályázati keretek között folyamatosan bővült. Jelenleg elsősorban könyveket, folyóiratokat, térképeket, színlapokat, fényképeket és grafikákat tartalmaz. A kezdetben egy saját készítésű keretrendszerben tárolt dokumentumok fokozatosan átkerültek a DEÁ-ba a fenti szabványokhoz lejárásokhoz igazodva, közösen kereshetővé válva a DEA teljes tartalmával. Ugyanakkor a digitális tartalmak megjelennek a könyvtári katalógusban is és a DEÁ-ban folyóirat számonként tárolt folyóiratok cikk szintű használatát cikkadatbázisok is segítik.

Ellenőrző kérdések:

  1. Milyen speciális igényeket elégít ki egy intézményi repozitórium?

Egyedi értékek, speciális gyűjtemények

Ebben a fejezetben olyan magyar digitális gyűjteményekből mutatunk be példaként néhányat , amelyek reprezentálják az egy-egy intézményhez, programhoz, tematikához kötődő programok sokszínűségét.

Magyar Társadalomtudományok digitális Archívuma

Az MTDA ( http://mtdaportal.extra.hu/ ) magánkezdeményezés alapján működő szolgáltatás, amelynek célja a magyarországi társadalomtudományi és történeti szociológiai irodalom klasszikusainak, az 1945-ig terjedő időszak szellemi irányzatainak feltárása. A portálra tematikus blokkokban kerülnek fel az anyagok, 2013 elejéig 1300 könyv és 660 folyóirat. A feltöltött anyagok pdf formátúak, zömükben kereshető a tartalmuk.

Az archívumban való tájékozódás alapvetően listák alapján történik: betűrendes, tematikus vagy cikkszerzők betűrendes böngészését végezhetjük.

A szolgáltatást indexeli a Google.

Magyar könyvtárak elektronikus gyűjteményei

MTA Könyvtárának Digitális Gyűjteményei http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_4

A Könyvtár digitális gyűjteménye nem a klasszikus digitális könyvtárakat példázza, amelyek a digitális dokumentumokat tárolják, kereshetővé teszik és szolgáltatják. Itt inkább a könyvtár különlegesen értékes kéziratainak, gyűjteményrészeinek digitális kiadásával, feldolgozásával, köréjük rendezett digitális kiállításokkal találkozhatunk, ahol az eredeti dokumentum digitalizált képe kiegészül annak különböző nyelvű átirataival, a dokumentumok és szerzőinek szakirodalmi elemzésével, bibliográfiákkal. Jelenleg 19 tematikus gyűjteménnyel találkozhatunk Radnóti, Ady Endre, Szabó Lőrinc anyagoktól, a könyvtár Corvinájának kiadásán át keletkutatással kapcsolatos gyűjteményekig.

A könyvtár egy képkönyvtár adatbázist is fenntart, amelybe folyamatosan töltődnek be a dokumentumok a könyvtár és az akadémiai kutatóintézetek hozzájárulásával. A képkönyvtár a Jadox kezelőrendszert használja, kereséssel illetve gyűjtemények szerinti böngészéssel tájékozódhatunk az adatbázisban. A keretrendszere Jadox.

Figure 2.29. A Kőrösi Csoma hagyaték a MTA Könyvtárában

A Kőrösi Csoma hagyaték a MTA Könyvtárában

Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikai adatbázisa http://corvina.mke.hu:8080/WebPac.imagdb/CorvinaWeb

A Képzőművészeti Egyetem Könyvtára gazdag grafikai és fotógyűjteménnyel rendelkezik. Ezekből épített egy jelenleg 11ezer tételt tartalmazó digitális könyvtárat. A gyűjtemény érdekessége, hogy a művészeti oktatás folyamatába is betekintést enged: az művészeti oktatás során használt szemléltető lapokat illetve oktatói, hallgatói munkákat tartalmaz.

A gyűjtemény a könyvtári integrált rendszer szolgáltatásait használja. A képekről részletes MARC formátumú metaadatok készültek, amelyek tartalmazzák a digitális objektumokhoz vezető linkeket is.

Figure 2.30. Egy tétel az MKE katalógusából a hozzátartozó grafikával

Egy tétel az MKE katalógusából a hozzátartozó grafikával

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Digitális Hírlap- és Folyóirattár http://www.vfmk.hu/hirlaptar

A szolgáltatást, amely jelenleg átépítés alatt áll, 2004-ben alapították azzal a céllal, hogy gyűjtse és archiválja a Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek elektronikus formában is elérhető sajtóját.

Vasi Digitális Könyvtár http://www.vasidigitkonyvtar.hu

A Vasi Digitális Könyvtárat a Berzsenyi Dániel Könyvtár alapította 2003-ban azzal a céllal, hogy a megye közgyűjteményeiben létrehozott elektronikus forrásokról, digitalizált dokumentumokról portálszerű tájékoztatást adjon.

Megyetörténeti adatbázis a megye történetére vonatkozó monográfiákat, összefoglaló munkáknak a megyére vonatkozó fejezeteit, képeslapokat tartalmaz. A monográfiák címe és a képek esetében a településnév szerinti böngészést egyszerú és összetett keresés egészíti ki, amely a teljes szövegben szereplő kulcsszavak alapján ad tálaltokat.

Figure 2.31. A Vasi Digitális Könyvtár nyitó oldala

A Vasi Digitális Könyvtár nyitó oldala

Békés Megyei Digitális Könyvtár http://ek.bmk.hu/

A Békés Megyei Elektronikus Könyvtár Békés megye könyvtárainak közös elektronikus könyvtára, amely a megyéről, a megye településeiről szóló, illetve valamilyen módon a megyéhez kapcsolódó dokumentumokat szolgáltatja.

Gyűjtőkörébe az alábbi kategórák tartaznak:

  • A Békés megyére és a megye településeire vonatkozó anyagok: a megye településeinek történetével és jelenével foglalkozó dokumentumok, valamint a települések jövőjére vonatkozó tervek, fejlesztési koncepciók, stb.

  • A Békés megyében kiadott művek.

  • A Békés megyei szerzők bárhol és bármilyen nyelven megjelent műveinek digitalizált változata, illetve azon szerzők művei, akik életük során valamilyen módon kötődtek a megye valamelyik településéhez.

  • A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár régi hírlap- és folyóirat-állományát.

  • A Békés megyéhez kapcsolódó képes és videó dokumentumokat.

A digitális könyvtár kereső szoftvere a Jadox.