Chapter 3. Online folyóirat adatbázisok

Table of Contents

Az eletronikus folyóirat
Az elektronikus folyóirat meghatározása
Miben tér el az elektronikus folyóirat a nyomtatott folyóirattól?
Előállítás és terjesztés
Az információk típusa és a visszakereshetőség
Kiegészítő szolgáltatások
Értékelés
A tudományos elektronikus folyóirat ismérvei
Nyomtatott versus elektronikus, üzleti modellek
Az elektronikus folyóiratok árnyoldalai, problematikus pontok
Az elektronikus folyóiratok és a könyvtárak
Egy elektronikus kiadó – a Bepress
Bepress termékek és szolgáltatások
A „vendégolvasói” státusz
A szolgáltatási piacon az elmúlt esztendőkben bekövetkezett változások
Lázadás a nagy folyóirat kiadók ellen
A kiadók és szolgáltatók új típusú csomagokkal jelennek meg a piacon
A tudományos kommunikáció új paradigmája: a nyílt hozzáférés kezdeményezés

Az elektronikus folyóiratok már több éve elérhetőek az elektronikus média különböző csatornáin keresztül. Szűkebb értelemben ezeket a folyóiratokat úgy definiálhatjuk, mint a csakis elektronikus úton létrehozott, kiadott és terjesztett kiadványokat. Máskülönben, egészen tág értelemben is lehet őket értelmezni belefoglalva minden nyomtatott folyóirat elektronikus változatát és a digitális egész-szöveges cikkeket, amelyeket a Lexis-Nexishez és a SIRS-hez hasonló kutatóprogramok használnak fel. Hozzáférésük több úton is biztosított: CD-ROM-on, E-mailen és az Interneten keresztül, HTML vagy PDF formátumban. Ebben a tanulmányban az elektronikus folyóiratokat úgy értelmezzük, mint egy elektronikus úton – általában az Interneten keresztül – hozzáférhető periodikusan kiadott irodalmat. Ez a meghatározás magában foglalja mind azokat a folyóiratokat és magazinokat, amelyeket csak elektronikus formában készítenek, és azokat is, amelyeknek van nyomtatott kiadványaik is. Ebben a cikkben felváltva használjuk a következő terminusokat: elektronikus folyóiratok, e-foyóiratok, elektronikus kiadványok, elektronikus sorozatok.

Akár szűkebb vagy tágabb értelemben értelmezzük őket, az elektronikus folyóiratok száma gyarapodik és népszerűségük egyre nő. Olyan első kiadások, mint a Psycoloquy, Postmodern Culture, és a PACS Review, már megjelentek az 1997-ben kiadott Ulrich Nemzetközi Folyóirattárban (Ulrich´s International Periodicals Directory), míg a 1998-as kiadás már egy egész oldalas e-folyóirat jegyzéket tartalmaz. Régóta fennálló tudományos folyóiratok csatlakoznak az e-folyóiratok táborához saját elektronikus kiadványaikkal, továbbá naponta jelennek meg új elektronikus folyóiratok. Az ARL Elektronikus Folyóiratok Jegyzékének (ARL Directory of Electronic Journals) éves növekedése igen számottevő.

Az elektronikus sorozatok ilyen méretű növekedése kezelési problémákat vet fel a könyvtárosok számára. Válogatási kritériumok, archiválási problémák és a Web oldalak megépítése és karbantartása csak néhány azon kérdések közül, amelyekkel a könyvtárosok találkoznak, amikor elektronikus folyóiratokkal foglalkoznak. Sajnálatos módon még nem alakult ki egy egységes könyvtári rendszer az elektronikus folyóiratok kezelésére és a hozzáférésük biztosítására.

Számos előfizetési ügynökség foglalkozik e-folyóiratokat összegyűjtő szolgáltatás fejlesztésével (pl. Blackwell’s Electronic Journal Navigator, JournalsOnline from BIDS, SwetsNet, EBSCOhost és Dawson Information Quest’s IQ), ami nemcsak a könyvtárak előfizetési problémájához nyújtana segítséget, hanem egy kereső Web oldalt is fenntartana, amely az e-folyóiratokhoz való hozzáférést is biztosítaná. Amíg egy ilyen szolgáltatás tehermentesítené a könyvtárosokat a rutin- és időigényes feladatok alól, amely egy elektronikus folyóiratokkal foglalkozó Web oldal karbantartásával jár, addig is a szolgáltatás teljeskörű honosítása a jövő kérdése marad.

Az eletronikus folyóirat

A szakmai közmegegyezés szerint az első elektronikus folyóirat, a Mental Workland 1978-ban született meg az Electronic Information Exchange System (EIES = elektronikus információcsere rendszer) program keretében.

Ma egyetlen folyóirat sem engedheti meg magának, hogy elektronikus változatban legalább hírt ne adna saját létezéséről. Az elektronikus folyóiratok fokozatos megjelenésének, elterjedésének, sikerének alapjául olyan információ-technológiai fejlődés szolgált, amelynek ma a világháló az egyik leginkább kiaknázott eredménye a folyóiratok szempontjából.

Az elektronikus folyóirat meghatározása

Minden olyan alapvetően de nem kizárólag szöveges információkat közlő orgánumot, amelynek szerkesztett és strukturált formája van, a nyilvánosságnak szánják, és ahhoz elektronikus formában juttatják el, elektronikus folyóiratnak tekintünk. Tágan értelmezve az elektronikus folyóiratok közé tartoznak a nyilvánosságnak nem teljes körét megcélzó elektronikus hírlevelek (vállalati/intézményi intraneten keresztül terjesztettek, nyilvánosan elérhető weboldalakon feliratkozással igényelhető hírlevelek), az internetes hírportálok és a nyomtatott folyóiratokat elektronikus formába öntő vállalkozások is, függetlenül attól, hogy a nyomtatott változattal milyen viszonyban vannak (egy az egyben azt leképező, kiegészítő, annak reklámfelületet biztosító és egyebek).

Miben tér el az elektronikus folyóirat a nyomtatott folyóirattól?

Elsősorban a terjesztés módja más, de eltérő tárolási gyakorlattal, a megjeleníthető információk típusának többlet-lehetőségeivel, az információk visszakereshetőségének javulásával és az interaktivitással gazdagabbak az elektronikus folyóiratok. Az elektronikus folyóiratok előzményei között az elektronikus adathordozón terjesztett folyóiratokat (vagy azok korábbi archív számait) tekinthetjük.

Előállítás és terjesztés

A technikai változások nyomán már a folyóiratok előállítása is elektronikus környezetbe helyeződött át, még azon folyóiratok esetében is, amelyek nyomtatásra kerülnek. ez önmagában befolyásolja a folyóiratok megjelenési idejének rövidülését. Az elektronikus megjelenés azonban feleslegessé teszi a nyomtatást és postai terjesztést, és ezzel tovább rövidíti a folyóiratok megjelenési idejét, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az olvasókhoz való eljuttatást, nyomda- költség és szállítási költség híján a termék önköltségét is mérsékli.

Az elektronikus megjelenés „egypéldányos” (még ha több ezer elektronikus postacímre is kézbesítik). Egyidejűleg többen is használhatják, a példányok nem kerülnek tévesen visszaosztásra (ami megesik egy könyvtárban). A hozzáférésben nincs időbeli és térbeli korlát, az olvasó technikai eszközeinek (számítógép, PDA, telefon stb.) függvényében bárhonnan információhoz juthat napi 24 órán keresztül. A file-formátumok ugyan a használhatóság körét képesek behatárolni (a különböző cégek által fejlesztett elektronikus olvasók saját, nem konvertálható formátumai esetén), a html és pdf azonban olyan sikeres és széleskörűen használt formátumok, amelyek a hozzáférés garanciáivá lettek immár második évtizede.

Az információk típusa és a visszakereshetőség

Bár elsősorban szöveges információkat terjesztenek, az elektronikus folyóiratokban lehetőség van kép-, hangdokumentumok beillesztésére, nem ritkán adatsorok, adathalmazok megjelenítésére is, főleg a tudományos folyóiratokban. Néhány kiadó az elektronikus hozzáférés lehetőségével élve megnöveli a folyóirataiban rendelkezésére álló adatmennyiséget, kiegészítő anyagot kizárólag weboldalain közöl, többletértéket adva az eredeti nyomtatott formátumhoz.

Az elektronikus folyóiratok jellemzője, hogy saját archív számaikat egybegyűjtik és megőrzik, az archív tartalom rendezett és kereshető, és ugyanolyan könnyen hozzáférhető, mint az aktuális számok. A több szempontú kereshetőség (kulcsszavakban vagy akár a teljes szövegben) fontos szempont az elektronikus folyóiratok fejlesztésénél, és az adatbázisba rendezett tartalom révén gyakran igen fejlett információkeresési lehetőségeket tartalmaznak a folyóiratok.

Kiegészítő szolgáltatások

Az elektronikus folyóiratok elsődleges céljuk betöltésén túl (az információknak a célközönséghez juttatásán túl) lehetőségük van olyan kiegészítő szolgáltatások kidolgozására, amelyekre a nyomtatásban megjelenő folyóiratoknál nem volt lehetőség.

Ilyen például az automatikus témafigyelés lehetősége, vagy a „megjelenés alatt” rovat éltetése, amelyben még a teljes folyóiratszám elkészülte, összeállítása előtt nyilvánosságra hoznak egyes cikkeket, ezzel is lerövidítve az információk „lappangási idejét”, a megjelenés átfutási idejét. Hírportálok esetében a legfrissebb szám nem egy naptári naphoz, hanem annál rövidebb időintervallumhoz köthető (némely esemény egy-egy óránál is rövidebb időn belül produkál friss tartalmat).

A tudományos folyóiratokban ugyanennek a jelenségnek a következményeképpen az információközvetítés alapegysége nem a folyóiratszám, hanem a cikk (bizonyos esetekben még ennél is kisebb: ábrák, táblázatok, adatsorok). Az elektronikus folyóiratok éppen ezért cikkenként is hozzáférést biztosítanak tartalmukhoz, sőt némely folyóiratban a cikkek verzióinak is jelentősége van. Ezek elsősorban azok, amelyek az interaktivitás lehetőségét kihasználva, az értő/szakmabeli olvasók kritikai megnyilatkozásainak is teret engednek, és megmutatják, milyen változtatások épít magába a cikk a kritikák hatására. Nem tudományos jellegű elektronikus sajtótermékeknél az interaktivitás vitafórumokban, kommentárokban ölt testet.

Az elektronikus folyóiratok elsősorban a hiperszövegek alkalmazásával nyújtanak többet, mint nyomtatott társaik. A linkek, amelyek az olvasás, tájékozódás egyirányúságát megszüntetik, és egyéni navigációs irányt tesznek lehetővé, tudományos folyóiratokban a hivatkozások mentén való tájékozódást segítik, és alapjául szolgálnak az idézetelemzésnek is, amely a tudományos teljesítmény értékelésében játszik főszerepet, illetve a magfolyóiratok idézetelemzéses kiválasztásának. Linkek révén külső forrásokhoz is csatolhatóak a folyóiratcikkek: szakmai ki-kicsoda gyűjteményekhez, önálló szakmai profilokhoz, intézményi honlapokhoz stb.

Értékelés

Az elektronikus folyóiratok sikerességét ugyanúgy az olvasói/előfizetői mérőszámok jellemzik, mint a nyomtatott folyóiratokét. A mérések (az előfizetéseken túl) az elektronikus folyóiratoknál vonatkozhatnak a folyóirat weboldalának látogatottságára, a regisztrációk számára, a letöltött cikkek számára, az oldalakon eltöltött időre.

Ellenőrző kérdés:

  1. Hogyan tudjuk meghatározni az elektronikus folyóiratot? Soroljon fel néhány fontos ismérvét.

A tudományos elektronikus folyóirat ismérvei

A folyóiratok tudományos színvonalának biztosítására a peer review (szakértői bírálat) szolgál. Tudományos folyóiratnál a kézirat kiadásra való előkészítésének hagyományos munkafázisai kiegészülnek ezzel az igen hangsúlyos mozzanattal, a szakértői bírálattal. A szerkesztő(kö)n kívül leggyakrabban több (két-három) független bíráló kap meg véleményezés végett minden kiadásra benyújtott kéziratot. A bírálat függetlenségének, pártatlanságának biztosítására szokták anonim módon is szervezni a cikkek lektorálását. Az elektronikus folyóira–toknak a szakértői bírálat folyamatát és a hivatkozások hipertextként való megjelenítését s azonosítását is szolgáltatniuk kell. Az idézetelemzés, mint a tudományos teljesítmény értékelésének másik módja, a cikket publikáló tudományos folyóiratokra is hatással van: az impakt faktor ugyanis a folyóirat valamely időszak alatti cikkeinek bizonyos időszak alatt elért átlagos idézettsége.

Figure 3.1. Elektronikus folyóirat: Mikrobiológiai körlevél

Elektronikus folyóirat: Mikrobiológiai körlevél


Figure 3.2. Elektronikus folyóirat: Gyermeknevelés

Elektronikus folyóirat: Gyermeknevelés


Nyomtatott versus elektronikus, üzleti modellek

Az elektronikus folyóiratok kezdetben leginkább a nyomtatott folyóiratok elektronikus verzióiként láttak napvilágot. Az elektronikus változat szolgálhatott új terjesztési mód gyanánt, mindenben leképezve a nyomtatottat, többféle üzleti modellben: a nyomtatott előfizetéséért bonus szolgáltatásként; a nyomtatott előfizetése mellett felárért, de kényelmesebb használatot biztosítva; a nyomtatott változat helyett, annál jutányosabb árért. Az elektronikus kiadásban rejlő lehetőségek tudatos kihasználása révén olyan kiegészítő verzióvá lettek az elektronikus folyóiratok, amelyek szolgáltatásaik révén a nyomtatott változat pozícióját is megerősítették a folyóirat piacon. Hasonló marketing célt szolgálnak azok az elektronikus folyóiratok, amelyek a nyomtatott folyóiratokban megjelenő cikkeknek csak töredékét jelenítik meg elektronikusan, mintegy „kedvcsinálónak” a nyomtatottra való előfizetés érdekében.

A kizárólag és eredendően elektronikus folyóiratok hasonlóképpen lehetnek előfizetéses és szabadon hozzáférhető (esetleg regisztrációhoz kötött) folyóiratok.

A folyóiratok előfizetése lehet egyéni és csoportos (konzorciális együttműködés) keretében. Az előfizetés is irányulhat egyetlen, vagy több folyóiratra. A csomagban előfizethető folyóiratok többnyire a nagyobb kiadóktól, de leginkább az aggregátoroktól, adatbázis-szolgáltatóktól történik, ilyenkor közös interfészen keresztül valósul meg a hozzáférés, a keresés a szolgáltatott folyóiratok teljességében zajlik. A tudományos folyóiratok terjesztésében kulcsszerepük van a különböző licencszerződéseknek, amelyek különbséget tesznek a felhasználók típusától a hozzáférés és használat módjában, tartalmában és árában (egyes akadémiai intézetekre, akadémiai konzorciumokra, nyilvános könyvtárakra, végül vállalati, államigazgatási és más kutatóintézeti könyvtárakra vonatkozó modellszerződések formájában). A licencszerződések lényeges eleme, hogy a nevezett intézmények nem birtokolják, hanem mindaddig csak használják, szolgáltatják a folyóiratokat, ameddig a licencszerződésük tart.

Az elektronikus folyóiratok árnyoldalai, problematikus pontok

Felhasználói szemszögből hátrányként szokták emlegetni a képernyőről olvasás kényelmetlenségét, illetve a saját nyomtatón való kinyomtatás energiagazdálkodási szempontból igencsak elmarasztalható gyakorlatát. A leggyakoribb ellenvetést, ellenérzést azonban az elektronikus folyóiratokkal kapcsolatban azok a sajnálatos tapasztalatok szülik a felhasználókban, amikor technikai hiba, akadály miatt a folyamatos szolgáltatás csorbát szenved. Gyakran előfordul, hogy változik az URL, kényszerűségből más szerverre költöztetik a folyóiratot, és az oldalra mutató linkek sokaságát nem sikerül frissíteni, vagy az információtechnológia fejlődése miatt bizonyos file-formátumok már nem támogatottak, az olvasó-folyóirat kommunikáció (pl. cikkek megjelenítése az olvasó képernyőjén) egy avuló technológia következtében már lassúnak bizonyul stb. Egy elektronikus folyóirat fenntartása ugyanis folyamatos elkötelezettséget jelent a technikai fejlődés implementációja iránt, mégpedig úgy, hogy a hosszú távú elérés (archiválás) biztosított maradjon. A befektetett munka és anyagi erőforrás szempontjából ugyanis viszonylag könnyebb és költséghatékonyabb eredményt elérni (folyóiratot megjeleníteni), a hosszú távú elérés biztosítása és az esetleges file-konverziók, az archívum folyamatos gondozása és a technikai fejlődéshez való igazodás azonban sokkal nagyobb energiát és erőforrást kíván, mint a nyomtatott dokumentumoknál. Kérdéses az is, hogyan lehet ezt a folyóiratok árképzésébe beépíteni, hogy a folyamatos fejlesztés fenntartható legyen. Ugyanakkor a felhasználó érdekeit is figyelembe kell venni: a technikai változtatásokat szinte „észrevétlenül” és mindig a felhasználó javára kell bevezetni (nem várható el, hogy hardver és szoftver, internetkapcsolat sebessége, illetve felhasználói készségek tekintetében a folyóirat messze megelőzze technikailag a felhasználót – optimalizált fejlesztésekre van szükség, ami nagy nemzetközi olvasóközönség tekintetében nem elhanyagolható kihívás).

A nyomtatott és elektronikus verzióban is megjelenő kiadványok esetében kérdéses, hogy melyik változatot tekintse az olvasó/felhasználó eredetinek, hitelesnek. Tudományos munkában ugyanúgy lehet-e hivatkozni az elektronikus verzióra, mint a nyomtatottra? A kérdés azért nem banális, mert az elektronikus folyóirat tulajdonképpen folyamatos szövegjavítást tesz lehetővé, és csak a szerző/folyóirat önkorlátozó döntésének eredménye, hogy egy cikket befejezettnek tekint. (A világhálóra mutató hivatkozásoknak ezért elmaradhatatlan eleme a dátum.) A DOI megjelenése és elterjedése ezt a dilemmát is megválaszolni látszik, hiszen az azonosító a papír alapú megjelenéstől függetlenül megadja azt az azonosító számot, amely egyértelműen kiadóhoz és folyóiratszámhoz köti a publikációt, és a folyóirat URL címének változtatása sem befolyásolja a publikáció visszakereshetőségét.

Az elektronikus folyóiratok megjelenése (az egyéb online tartalmakkal, multimédiás alkalmazásokkal, egyáltalán a hiperszövegekkel együtt) megváltoztatja az olvasási szokásokat. szakirodalmi folyóiratok olvasásának szokásait vizsgálva (az összetett keresési lehetőségeknek köszönhetően) egyértelműen a célirányos olvasás terjed (vagyis csak a keresett releváns irodalmat olvassák), a heurisztikus olvasás és tájékozódás kárára (amikor a keresett információ szomszédságában elhelyezkedő érdekes cikkek átböngészésére is jut idő, és ez ihletként működik, megtermékenyítő ötletet szül).

Figure 3.3. Gerundium

Gerundium

Figure 3.4. Könyv és Könyvtár

Könyv és Könyvtár

Figure 3.5. ProFuturo

ProFuturo

Figure 3.6. Studia Litteraria

Studia Litteraria

Figure 3.7. Zibaldone

Zibaldone

Az elektronikus folyóiratok és a könyvtárak

Az elektronikus folyóiratok és a könyvtárak viszonya nagyon sok kérdést vetett fel, számos vitát szült a kilencvenes években. A vita kontextusa azonban tágabb, a könyvtárakon túl a társadalmi kommunikáció más szereplőit is érinti – tudományos folyóiratok esetében a professzionális kiadók, a különböző tudományágak szakmai képviselőit tömörítő akadémiai, felsőoktatási vagy érdekképviseleti szerveit és intézményeit.

A felmerülő kérdések a gyarapításban a következők: milyen viszonyban vannak az elektronikus folyóiratok a nyomtatott folyóiratokkal? A gyarapítás során milyen arányban kerüljenek megrendelésre nyomtatott/elektronikus folyóiratok? A beszerzések közvetítőn keresztül vagy közvetlenül történjenek? Hogyan változtatja meg a szolgáltatás formáját az elektronikus folyóiratok megjelenése, térhódítása? A vegyes beszerzésű folyóiratok közös felületen történő szolgáltatása milyen kihívások elé állítja a könyvtárt? Melyek a nagyszámú előfizetés és licencszerződés együttes menedzselésének lehetőségei? Az elektronikus cikk szolgáltatások (előfizetett elektronikus folyóiratoké) könyvtárközi kölcsönzésben milyen szerzői jogi kérdéseket vetnek fel? A felhasználóképzésben hol jelenjen meg az elektronikus információforrások oktatásában az elektronikus folyóiratok használata? Szükség van-e ezeknek az oktatására? Az elektronikus folyóiratok létén, a hozzáférésen kívül a kapcsolódó szolgáltatásokra (témafigyelés, automatizált értesítések, szakmai vitafórumok) a könyvtár feladata-e felhívni az olvasók figyelmét? Az előfizetett tartalom saját archiválással őriztessék-e meg, vagy a szolgáltató saját archívumának hosszú távú elérése legyen a cél? A csomagban előfizethető folyóiratoknál a csomag tartalmának állandó változása mellett fenntartható-e a könyvtár részéről a tudatos és hosszú távú építkezést szem előtt tartó gyarapítás? Milyen stratégiát dolgozzanak ki a könyvtárak a folyamatosan emelkedő folyóirat előfizetési árak okozta finanszírozási gondokra? A szabadon elérhető folyóiratok linkgyűjteményének építésében vegyen-e részt a könyvtár vagy támaszkodjék a civil/szakmai szervezek linkgyűjteményeire?

A felsorolt kérdések java részére már kikristályosodott egy-egy válasz, van elfogadható és tapasztalatként átadható gyakorlat. Elsősorban a bennük publikáló szakmai közösségek érdeme, hogy az elektronikus folyóiratok elfogadottá váltak, szakmai presztízsük lett, és mindazokat az előnyöket, amelyek az elektronikus kiadás mellett szólnak, nagymértékben ki is használják. A könyvtárak pedig az elektronikus információforrások szolgáltatása révén maguk is képesek kilépni önnön falaik közül, és idő- és térbeli korlát nélkül szolgáltatni. Az információtechnológiai fejlődés eredményei az elektronikus folyóiratokhoz hasonlóan a könyvtárakban is megjelennek: olyan online katalógusok épülnek, amelyek 7/24 órás szolgáltatást biztosítanak, hiperlinkek révén esetenként az elektronikusan elérhető eredeti dokumentumhoz vezetnek. A hibrid (a kétféle dokumentumtípust – nyomtatott és elektronikus – együtt szolgáltató) könyvtárakon túl megjelentek az egyesített szervezetek, ahol a könyvtár összeolvad az egyetem számítástechnikai szervezetével (pl. a stanfordi, a pretoriai, a bielefeldi vagy a genti egyetemen), e tendencia egyértelműen az elektronikus szolgáltatások kiterjesztésében jelöli ki a könyvtárak fejlődési irányát.

Ellenőrző kérdés:

  1. Elektronikus folyóirat: érvek-ellenérvek