Szerzői jogok

A szerzői alkotáshoz fűződő jogokat az egyes országok saját jogszabályban rögzítik. Hazánkban az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezik a szerzői jogokról. A tudományos kommunikáció és a kiadói tevékenység nemzetközi jellege miatt azonban a nyílt hozzáférésben érintett publikációkra vonatkozó szabályokat globális szinten szükséges vizsgálni.

A tudományos publikációk tekintetében a szerzők jogait és lehetőségeit az egyes országok jogszabályai mellett a kiadóval kötött szerzői jogi vagy copyright szerződés határozza meg. A tudományos kiadók az 1976. évi USA-beli szerzői jogi törvényt követően kötnek ún. Copyright transfer agreement-et a szerzőkkel. Az 1976-os törvény értelmében a szerzői jog két alapvető pillére a személyi (erkölcsi) jog és a vagyoni jog. Az erkölcsi jog elidegeníthetetlen és az alkotás keletkezésétől a szerző tulajdona, míg a vagyoni jog átruházható. A kiadóknak ezért szerződést kell kötniük a szerzőkkel, melyben azok a szóban forgó mű vagyoni jogait átruházzák a kiadókra (anyagi térítés ellenében vagy anélkül). A copyright-szerződések a nyomtatott terjesztés időszakában pontosan szabályozni tudták a szerzők lehetőségeit az átadott kézirattal kapcsolatban. Az 1990-es évek végétől az elektronikus terjesztési lehetőségek, és az online folyóiratok megjelenésével számolni kellett nem csak a különlenyomatok, hanem az elektronikus tiszteletpéldányok és közreadás szabályozásával is. A nyomtatott kiadás korszakában a szerzők tiszteletpéldányt kaptak a cikkből vagy az egész lapszámból, amit az érdeklődő kollegáknak továbbadhattak. Az online publikálással a copyright-szerződésekben a szerzők vállalták, hogy csupán korlátozott számú (pl. 50) kollegának továbbítják az írásukat. A cikk-küldözgetés helyett azonban egyre többen választották azt a megoldást, hogy weblapjukon tárolták a publikáció elektronikus változatát, így az érdeklődőknek elegendő volt egy linket megadni. A nyílt hozzáférés elméleti hátteret szolgáltatott ehhez a gyakorlathoz, így a honlapokon elérhető cikkek száma olyan mértékben emelkedett, hogy a kiadók a copyright-szerződést erre a lehetőségre is kiterjesztették.

A nyílt hozzáférésű archívumok elterjedésével a kiadók átalakították copyright-politikájukat, amelyben külön kitérnek a szerzői archiválás lehetőségére. A kiadók, illetve folyóiratok politikáját a Nottinghami Egyetem SHERPA projektje rendszerezi RoMEO (Rights MEtadata for Open archiving) adatbázisában (http://www.sherpa.ac.uk/romeo.php). A kereshető listán a kiadókat, folyóiratokat színkóddal látják el: a fehér a szerzői archiválást nem támogató, a sárga a preprint, a kék a postprint archiválását, a zöld a pre- és postprint archiválását egyaránt engedélyező kiadók színe, míg a nyílt hozzáférésű folyóiratokat arany színnel jelölik. A RoMEO 2013 januári statisztikája szerint a listán található 1187 kiadó közel 70%-a engedélyezi a szerzői archiválást valamilyen formában.

A szerzői jogok érvényesítésének első lépése az, hogy a szerző tisztában legyen a lehetőségeivel:

A szerzők bizonyos jogaik megtartásához használhatják az úgynevezett “Szerzői kiegészítést” (Author Addendum), mely az aláírt, egyébként restriktív copyright-szerződés mellékleteként megnevezi azokat a jogokat, melyeket a szerző a kiadó általános rendelkezései ellenére meg kíván tartani. Így adhat a kiadónak nem kizárólagos jogot a terjesztésre, és fenntarthatja magának azt a lehetőséget, hogy művét saját vagy intézeti honlapon, illetve tudományterületi vagy intézeti repozitóriumban archiválja-közzétegye, illetve oktatási-kutatási tevékenységében felhasználja.

A tudományos művek esetében is lehetőség van arra, hogy a szerző a dokumentumokat Creative Commons (CC) licenccel lássa el. A CC licencnek törvényi támogatottsága ugyan nincs, de mindenki által jól értelmezhető, rugalmas védelmet biztosít a szerzők számára. A “minden jog fenntartva” szoros védelmétől a “nincs jog fenntartva,” azaz közkinccsé tett (public domain) kategóriáig négy különböző feltétel 11 kombinációját használhatják az alkotók (http://creativecommons.hu). A repozitórium szoftverekben beépített lehetőség van a dokumentum-feltöltés során CC licenc csatolására.