A tudományos kommunikáció szereplői és az open access

A nyílt hozzáférést a kommunikációs folyamat különböző szereplői saját érdekeiktől függően tudományterület, életkor, földrajzi koordináták, stb. szerint fogadják be.

Kutatók

A kutatók két szerepkörben vesznek részt a kommunikációs folyamatban: szerzőként és olvasóként.

A tudós mint szerző az előállított tartalmak nyílt közzétételével növeli munkássága láthatóságát: amennyiben az előfizetési díjak nem szabnak gátat a cikkek elérése elé, bárki olvashatja, beépítheti saját munkásságába és idézheti a műveket, így növekszik az idézettség, tehát javul a teljesítmény minőségi mutatója. A nagyobb idézettség, a hosszabb és minőségi publikációs lista és tudománymetriai értékek szakmai és anyagi megbecsüléshez segíthetik a kutatót: nagyobb eséllyel jelentkezhet ösztöndíjakra, kutatási és álláspályázatokra, kinevezésre, s hamarabb érheti el az egyes tudományos fokozatok tudománymetriai előírásait. A látható minőségi teljesítménnyel aktívabban kapcsolódhat be a tudományos kommunikációba, s több együttműködési lehetőséget ragadhat meg.

A tudós mint felhasználó az open access segítségével idő- és térbeli akadályok nélkül elérheti, olvashatja, idézheti, felhasználhatja a tudóstársak munkáit, így szélesedik a könyvtára, szakirodalmi ellátottsága.

A kutatók archiválási aktivitását csökkentheti a megszokás, az OA ismeretek hiánya, a szerzői jogokkal kapcsolatos téves információk és bizonytalanság, félelem a feltöltés időigényétől és komplikáltságától, valamint a közöny.

Kiadók

A nyílt hozzáférés a kiadók többsége számára publikálási struktúrájuk és copyright-politikájuk alapos átgondolását jelentette. A kis, non-profit, leginkább tudóstársaságokhoz kapcsolódó kiadóknak az online megjelenés, az open access kinyitotta a világot: ők nem a profitért, hanem a széles olvasóközönségért küzdöttek, amit az OA biztosítani tud.

Habár a Budapesti Manifesztum leszögezi, hogy nem kiadóellenes mozgalomról van szó, hanem az elérhetőség kiegészítéséről, a profitorientált kiadók kezdetben erős ellenállást tanúsítottak a nyílt hozzáférés bármilyen formájával szemben. Néhány év leforgása alatt azonban radikálisan megváltozott a kiadók hozzáállása, s a nyílt hozzáférés mindkét stratégiája beépült a kiadók működésébe. Az open access zöld útját számba vevő RoMEO adatbázis tartalmának növekedése reprezentálja (6.ábra), hogyan jelent meg egyre több kiadó copyright-szerződésében a szerzői archiválásról alkotott állásfoglalás.

6. ábra

6. ábra

Az arany utas nyílt hozzáférés területén új kiadók (BioMedCentral, PLoS, Hindawi) jelentek meg egyre több folyóiratcímmel, s az alapvetően hagyományos előfizetői modell alapján működő kiadók is átalakították szolgáltatási struktúrájukat és ajánlanak open access lehetőséget az előfizetéses folyóiratok egyedi cikkeire vonatkozóan. A szerzők cikkeljárási költség fejében felszabadíthatják cikkeiket, hozzáférést biztosítva az előfizetéssel nem rendelkezők számára.

Intézmények: egyetemek, kutatóintézetek

A kutatási intézmények számára az intézményi repozitóriumok marketing eszközként funkcionálnak: egy helyen, jól kereshető, reprezentatív formában válik láthatóvá az intézmény tudományos teljesítménye. Olyan gyűjtemények jönnek létre, ahol a kutatási eredmények dokumentumainak hosszútávú megőrzése és állandó hozzáférése biztosított, s amely vezetői információs és stratégiai elemzési segédeszközeként is használható: a kutatásra fordítható források olyan területekhez rendelhetők, ahol bizonyítottan erősebb a teljesítmény.

Kutatásfinanszírozók

A kutatásfinanszírozóknak komoly anyagi érdeke fűződik ahhoz hogy az open access segítségével a kutatásra fordított költségeket optimalizálják, és lehetőség szerint csökkentsék. A nagy nemzetközi támogatók (Wellcome Trust, NIH, Európa Tanács) elsőként ismerték fel az egyes kutatások többszörös finanszírozásának problémáját: az általuk fizetett szakirodalom és kutatási infrastruktúra (labor, eszközök, műszerek, szoftverek, stb.) használatával született cikkek előfizetési díj mögé zárva a saját kutatóknak sem hozzáférhetők, így gyakorlatilag az ingyen továbbadott saját tartalomért újra fizetniük kell. A többszörös finanszírozás elkerülésére 2006-ban a Wellcome Trust, 2008-ban a National Institutes of Health, majd több ország kutatásfinanszírozó testülete, valamint az Európai Unió különböző kutatásfinanszírozó és pályázat-támogató szervezetei is adtak ki olyan rendelkezéseket, melyek értelmében a támogatott kutatások eredményeit közlő publikációkat a szerzők kötelesek az open access valamelyik stratégiája szerint (OA folyóiratban vagy szerzői archiválással) bárki számára elérhetővé tenni. A kutatás jellege és szakterülete szerint 6, 12, vagy 24 hónapos türelmi időt (embargó) kaphatnak a kutatók a megjelenés dátuma után. Kiépülőben van az az ellenőrző-monitorozó rendszer, amely a kutatási projekteket, pályázati támogatásokat összeköti az eredményekkel, például a megjelent cikkek és egyéb publikációk adataival és teljes szövegével. A felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szintén megfogalmazták azt a követelményt, mely szerint adott intézmény eredményeit közlő publikációkat és azok teljes szövegét gyűjteni kell és lehetőség szerint elérhetővé tenni. Születtek egyes dokumentum-típusra - jellemzően a doktori dolgozatokra - vonatkozó intézményi és nemzeti rendeletek is.A nyílt hozzáféréssel kapcsolatos hivatalos állásfoglalásokat (policy) két szolgáltatás is gyűjti: a ROARmap (http://roarmap.eprints.org/) országonkén böngészhető listát, a SHERPA Juliet (http://www.sherpa.ac.uk/juliet/) kereshető adatbázist kínál erre a célra. Mindkét szolgáltatás csoportosítja és röviden ismerteti a rendelkezés tartalmát, és a teljes szövegéhez linkel.

A fellelhető dokumentumok jellegük, megfogalmazásuk szerint két nagy kategóriába sorolhatók:

  • A kötelezvény (mandate) kötelező érvényű elvárás (required), a nem teljesítés szankciót (forrásmegvonás) von magával

  • Az ajánlás (encouraged) inkább a finanszírozó engedélyét, biztatását deklarálja.

Könyvtárak, könyvtárosok

Amennyiben a kutatási intézmény, illetve annak könyvtára elindul az intézményi repozitóriumépítés és a nyílt hozzáférés gyakorlati bevezetésének útján, olyan folyamat veszi kezdetét amely megváltoztatja a könyvtár szervezeti felépítését, szolgáltatási struktúráját és a könyvtári dolgozók feladatkörét, a szükséges kompetenciák jellegét is. A könyvtárak vezetésének hatékonyan kell kommunikálnia a változásokat mind az anyaintézmény vezetése, mind a könyvtári dolgozók felé.

Az intézményi repozitóriumok működtetésével kapcsolatosan külföldön hirdetett könyvtári állások egyike sem fedi le teljes mértékben a hagymányos könyvtárosi munkaköröket, pl.: szoftverfejlesztő, tudományos publikációs könyvtáros, tudományos kommunikációs könyvtáros, (digitális könyvtári) metaadat-kezelő, kutatási adatkezelő.

A szükséges kompetenciák felsorolásából az informatikai ismereteken kívül a kommunikációs készség, problémamegoldó képesség, ügyfélorientált szemléletmód emelhető ki.

Az intézményi repozitóriumokkal kapcsolatos munka során elkerülhetetlen széleskörű szerzői jogi, informatikai, tudománymetriai ismeretek elsajátítása, a digitalizálási és archiválási, metaadatolási folyamatok áttekintése.