Az open access tartalmak elérése, kereshetősége

A nyílt hozzáférésű folyóiratokat és repozitóriumokat a keresőszolgáltatások jól indexelik. A repozitóriumok az OAI-PMH protokollnak megfelelő leíró metaadatokkal látják el a digitális objektumokat, így biztosítják azt, hogy a világméretű keresők az ott archivált anyagokat indexeljék.

A tisztán OA anyagok megtalálása nem volt mindig egyszerű, jó ideig a Michigani Egyetem keresőszolgáltatása volt az egyetlen segítség ezen a téren. Az OAIster (http://www.oaister.org/) a digitális objektumok közös katalógusa, mely eredetileg tudományos Google-ként szolgált volna a keresőgépek számára nem látható, részben mély-web anyagok kereséséhez. Ma közel 23 millió tételt indexel: digitalizált és digitálisan született könyveket és cikkeket (pre- ill. post-printet), szürke irodalmat, kéziratokat, audió- kép- és videódokumentumokat, adatfájlokat – minden elérhető, érvényes digitális címmel és megfelelő metaadatokkal rendelkező tudományos tartalmat.

Az utóbbi években több nagy szolgáltató is jelentkezett ezen a pályán. Az Elsevier 2004-ben indított Scopus szolgáltatása az indexelt 14 ezer cím között 500 OA folyóiratot figyel. A cég Scirus nevű keresője az OA archívumokat és az OA kiadókat is indexeli. A Thomson cég Web Citation Indexével kapcsolódott ebbe a folyamatba több száz intézményi repozitórium anyagának figyelésével.

A Scientific Commons (http://www.scientificcommons.org/) célja, hogy a szabadon elérhető tudományos irodalom legnagyobb kommunikációs eszközévé váljon. A gyorsan növekvő számú kezdeményezések és archívumok számon tartása nem egyszerű feladat. A projekt azonban nem csupán regisztrál, hanem a szétszórtan elhelyezkedő forrásoknak közös felhasználói felületet biztosít. A projekt számon tartja a repozitóriumokat, indexeli a teljes szöveges dokumentumokat, azonosítja a szerzőket, és megrajzolja társadalmi és szakmai kapcsolatrendszerüket.

A Google tudományos keresőszolgáltatása, a Google Scholar a szakirodalom feltérképezésének egyik legnépszerűbb eszköze. A repozitóriumtartalmak indexelése azonban nem evidens: a legújabb platform-verzió alkalmazásával, valamint megfelelő számú elérhető, unikális (pl. PhD dolgozatok) anyaggal lehet a Google Scholar keresőrobotjainak figyelmét az egyes repozitóriumokra irányítani. Hasonlóképpen, az open access folyóiratok esetében érdemes az ingyenesen letölthető Open Journal System (OJS) vagy hasonló folyóiratpublikáló és -archiváló szoftvert használni a már hagyományosnak mondható weboldalak helyett, s az egyes cikkeket állandó azonosítóval (DOI) ellátni.

Aggregátor-szolgáltatások

A nyílt hozzáférésű tartalmak és források számának ugrásszerű növekedésével szükségessé vált a tartalmak elérésének integrálása. Az egyes repozitóriumok a kutatás szempontjából korlátolt értékkel bírnak. Az open access valódi potenciálja az archívumok összekapcsolásában, együttműködésében rejlik. Az egymással kommunikálni képes, a felhasználható formátumú adatcserét lebonyolító repozitóriumhálózat kialakítása a végleges cél, ahol a jól definiált interoperabilitás aggregációt, adatbányászatot és értéknövelt szolgáltatásokat tesz lehetővé. Az aggregátor-szolgáltatások egyrészt lehetővé teszik a különböző intézményekben, városokban, országokban, földrészeken működő archívumok együttes keresését, másrészt olyan keresési technikákat alkalmaznak, amelyek láthatóbbá teszik az egyes repozitóriumokban archivált tartalmakat.

A globális integráltság elérése távlati cél – ennek kialakulásáig különböző szempont szerint kialakított gyűjteményeket, közös keresési lehetőségeket találunk.

Az egyes országokban létrehozott kutatási eredmények reprezentálása céljából nemzeti aggregátor-szolgáltatásokat alakítottak ki, pl. Hollandiában (NARCIS), Ausztráliában (Trove), Portugáliában (RCAAP), Spanyolországban (Recolecta), Írországban (rian).

Találunk példát valamilyen dokumentumtípusra koncentráló nemzeti vagy nemzetközi aggregator-szolgáltatásra: a DART-Europe (http://www.dart-europe.eu), a doktori dolgozatok európai aggregátor-szolgáltatása 27 ország több mint 500 egyetemének gyűjteményét keresi és nyújt hozzáférést többszázezer dolgozathoz. A keresési és böngészési lehetőségeken kívül lehívható a legfrissebb és a leggyakrabban letöltött disszertációk listája.

Több kutatásfinanszírozó szponzorál olyan projekteket, melyek egy központi archívumba gyűjtik (pl. PubMedCentral) vagy egy felületen prezentálják a támogatott kutatási eredményeket. Az Európai Tanács több egymást követő projektet támogatott egy átfogó európai repozitórium-infrastruktúra létrehozása céljából DRIVER és OpenAIRE néven.