Intézményi repozitóriumok alapelemei

A digitális adattárakhoz kötődő egyik legfontosabb feladatként a hosszútávú megőrzés biztosítását szokás meghatározni. Mindemellett ugyanakkora szerepet képvisel az adatgondozás (curation), ami sokkal általánosabb feladatkört fed le.

Adatgondozás alatt a digitális objektumunkhoz kötődő karbantartási és megőrzési tevékenységeket, valamint az újabb értékekkel történő kiegészítését értjük. Egy-egy tétel átvizsgálása és javítása nem egyszeri feladat, hanem végigkíséri a teljes időtartamot, amíg a dokumentum fellelhető az adattárban, és időről időre újra el kell végezni ezeket a feladatokat.A folyamatos adatkarbantartás segítségével csökkenthető a digitális elavulás veszélye. Hiszen a gyorsan fejlődő technikai újítások egyik kellemetlen következménye az esetenként előforduló, inkompatibilitásból adódó adatvesztés. Egyes szoftverek a fejlődési fázisukat tekintve néha olyan fejlesztési irányt céloznak meg, ahonnan a visszafelé történő kompatibilitást már nem tudják vagy nem szeretnék biztosítani. Így fordulhat elő az, hogy pl. nagyon régi verziójú MS Word-ben írt szöveg a jelenlegi szövegszerkesztő alkalmazásokkal, még MS Word-del sem nyithatók meg. Gyakori eset akár az is, hogy a dokumentum olyan formátumban készül, mely a későbbiekben már egyáltalán nem támogatott, az új operációs rendszerekre a szoftver, mely kezelte a formátumot, már nem is telepíthető. Az ilyen technikai problémák kiküszöbölése, az adatok folyamatos karbantartása és javítása, valamint az adattisztítás a repozitórium megbízhatóságát növeli.

A megőrzési feladatok és a digitális adatok gondozása egymáshoz kapcsolódó feladat, melyre kellő figyelmet, időt és energiát kell fordítani.

13. ábra A digitális adat gondozásának életciklusa

13. ábra A digitális adat gondozásának életciklusa

A digitális adat gondozásának fázisai:

Természetesen, mint minden életciklusmodell, a fentebbi ábra is az ideális működési elvet mutatja be. A valóságban az aktuális szükségektől függöen lehet, hogy csak egy-egy rész végrehajtása történik meg.

Teljes életciklusra vonatkozó lépések

Leírás és megjelenítési információ: Adminisztratív, leíró, technikai, strukturális és megőrzési metaadatok meghatározása a szabványoknak megfelelően, annak érdekében, hogy minél pontosabb leírással rendelkezzünk az objektumról és hogy a hosszútávú megőrzés megfelelően ellenőrízhető legyen.

Megőrzéstervezés: A teljes adatgondozási ciklust átölelő megőrzési terv, ami tartalmazza az adatgondozás során felmerülő teendők menedzselésére és adminisztrálására vonatkozó terveket is.

Közösségfigyelés és részvétel: Közösségi tevékenységek figyelése és részvétel a vonatkozó szabványok, eszközök és alkalmazások fejlesztésében.

Adatgondozás és megőrzés: A teljes életciklus alatt figyelni kell rá, hogy a terveknek megfelelően menedzseljük, ösztönözzük és népszerűsítsük az adatgondozást és a megőrzést.

Egymásra épülő lépések

Tervezés: A digitális tartalom létrehozásához használt módszer átgondolása és megtervezése, köztük olyan folyamatoké, mint az adatrögzítés menete vagy a tárolási lehetőségek.

Létrehozás vagy átvétel: A digitális objektum megalkotása, adminisztratív, leíró és technikai metaadatokkal történő ellátása. Illetve adatok fogadása a dokumentumgyűjtési stratégiának megfelelően maguktól a szerzőktől, vagy más archívumokból, repozitóriumokból, illetve adatközpontokból. Az átvett dokumentumokat szükség esetén ki kell egészíteni a megfelelő metaadatokkal.

Értékelés és kiválasztás: A digitális objektumok elbírálása és azok kiválasztása, melyek valamilyen speciális utómunkálatot igényelnek karbantartás és megőrzés szempontjából. Az értékelésnek és a kiválasztásnak a helyi útmutatások és szabályzatok, valamint a jogi előírások betartásával kell történnie.

Bevitel: Digitális anyagok átemelése arhívumba, digitális repozitóriumba, adatközpontba vagy más hasonló rendszerbe. Természetesen ebben az esetben is az útmutató, a szabályzatok és a jogi előírásoknak megfelelően kell eljárni.

Megőrzés biztosítása: Szükséges tevékenységek végrehajtása a hosszútávú megőrzés érdekében a digitális objektum irányadó jellegének megtartásával. Vagyis pl. az adatszerkezetet vagy a formátumot csak olyan mértékben szabad megváltoztatni megőrzés biztosításának céljából, mely nem változtatja meg a dokumentum jellegét. Pl. szöveges dokumentum egyszerű képpé történő konvertálása a szövegként való értelmezés lehetőségének elvesztésével jár. Az átalakítás nem jelenthet átdolgozást.

Tárolás: Az adatok biztonságos módon történő elhelyezése, mely összhangban van az ide vonatkozó szabványokkal.

Hozzáférés és újrafelhasználás: A digitális anyagok hozzáférési szintjének megvizsgálása és beállítása, az elérés biztosítása az érintettek számára. Egyes tételek szabadon hozzáférhetőek, míg mások csak korlátozott feltételek mellett, pl. adott IP-címtartományból, vagy csak adott felhasználók számára engedályezett az adatok megtekintése.

Átalakítás: Új digitális verzió létrehozása az eredeti objektum alapján. Pl. más formává történő átalakítása.

Alkalmi lépések

Eldobás: Adattisztítás érdekében a nem kívánatos digitális anyagoktól, melyeket nem cél hosszú távon megőrízni és menedzselni, meg kell szabadítani a rendszert. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az útmutatók, szabályzatok és jogi előírások tartalmazhatnak olyan kitételeket, hogy hogyan kell biztonságos módon megsemmisíteni ezeket az anyagokat, amit szem előtt kell tartani.

Újraértékelés: Amennyiben az ellenőrzési folyamat során nem megfelelőnek lett itélve egy anyag, annak újra át kell esnie az értékelési és kiválasztási lépésen.

Migrálás: Adatok átalakítása más formátumú objektumokká. Figyelembe kell venni a tárolási környezetet, illetve biztosítani, hogy az adat így platformfüggetlen lesz, és mind hardver mind szoftver szempontjából ki kell védeni az elavulás lehetőségét.

Adattár alkjalmazások

Nyílt forráskodú rendszerek

A nyílt forráskódú rendszerek előnye, hogy felhasználásra kész, ingyenes szoftverek, melyek szabadon módosíthatók igény szerint. Választástól függően ugyan, de az esetek többségében nagy létszámú fejlesztői közösség támogatja a használatát, a hibajavítását és a továbbfejlesztését. Ugyanakkor informatikai tudással rendelkező munkatárs szükségeltetik a telepítéshez és a verzióváltásokból adódó frissítésekhez, valamint az igény szerinti módosítások implementálásához.

A legismertebb nyílt forráskódú szoftverek:

  • DSpace

    Az egyik legnépszerűbb adattár-alkalmazás, mely igen széles körben került implementálásra, legfőképpen intézményi repozitóriumként. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a HP (Hewlett Packard) közös fejlesztéseként indult. A fejlesztések jelenlegi koordinátora a DSpace Foundation. A sok felhasználónak és az aktív fejlesztői közösségnek köszönhetően jól támogatott rendszernek minősül. Különböző levelezőlisták, dokumentációk, wiki és egyéb platformok segítik a felhasználókat. A DSpace keretrendszer lehetővé teszi a különböző típusú anyagok bármilyen formátumban (szöveges, videó, audió, stb.) történő adattárolását és közzétételét a weben. A rendszer indexeli az anyagokat, így biztosítva a kereshetőséget és az elérhetőséget, továbbá a hosszútávú megőrzést. Mindezek mellett előnye még, hogy a rendszer moduláris felépítésének köszönhetően alkalmas multidiszciplináris intézményi adattár kialakítására. A szabványos interfészek többsége része a rendszernek. Implementálásukkal teljes mértékben támogatja az interoperabilitást és az adatok újrafelhasználhatóságát. A szoftver a CNRI Handle System használatával tudja biztosítani az állandó linkeket a tételekre, ezáltal a tételre történő hivatkozás tartós és stabil. A webes felületnek köszönhetően bármilyen típusú és formátumú digitális anyag könnyen archiválható és elérhetővé tehető gyorsan, és széles körben. A webes felületen keresztül kereshetők, böngészhetők és lementhetők ezek a dokumentumok. A használt meta-tag-eknek köszönhetően a keresőmotorok jó hatásfokkal indexelik az adattár tartalmát, így láthatóságuk markánsan megnő. A keretrendszer többnyelvű és testre szabható felületet és funkcionalitást biztosít. Az adattár tartalmi felépítése (Kategória -> Gyűjtemény -> Tétel -> Köteg -> Fájl) jól struktúrált adatszerkezetet eredményez, melynek révén pl. jól ábrázolható vele az intézmény szervezeti felépítése.

    Technikai paraméterek:

    • Operációs rendszer:

      • Linux

      • Windows

    • Forráskód:

      • Java, JSP

      • XSL

    • Adatbázis:

      • PostgreSQL

      • Oracle

    • Webfelület:

      • JSP

      • XML

    • Egyéb szükséges alkalmazások:

      • Servlet container, pl. Tomcat

      • Ant

      • Maven

      • Java

  • EPrints

    Szintén népszerű adattár-alkalmazás. Az Egyesült Királyság területén ez a legelterjedtebb változat, ami annak is köszönhető, hogy a University of Southampton nevéhez kötődik a kifejlesztése. Az EPrints keretrendszer kiváló alapot ad bármilyen (akár tudományos, akár művészeti) állománnyal rendelkező adattár létrehozására. Ugyanilyen rugalmasságot mutat a formátum és a tárolás célját (nyílt hozzáférés biztosítása vagy akár megőrzés) tekintve is. A felhasználók számának és a lelkes fejlesztői közösségnek köszönhetően jól támogatott rendszernek minősül. Támogatja az OAI-PMH, SWORD és RSS szabványos protokollokat és ezzel biztosítja az adatok újrafelhasználhatóságát és az együttműködés feltételeit más rendszerekkel. A tételekhez tartozó rejtett metaadatokra támaszkodva a Google Scholar megfelelő hatásfokkal tudja indexelni az adattár tartalmát.

    Technikai paraméterek:

    • Operációs rendszer:

      • Linux

      • Windows

    • Forráskód:

      • Perl

      • CGI

    • Adatbázis:

      • MySQL

    • Webfelület:

      • PHP

    • Egyéb szükséges alkalmazások:

      • Apache

      • GDOME

  • OPUS

    Ahogy a neve is utal rá (Online Publikationsverbund Universität Stuttgart), eredetileg a Stuttgarti Egyetem fejlesztette ki. Jelenleg egy konzorcium irányítja a fejlesztéseket, melyet több német egyetem (Berlini, Drezdai, Saarbrückeni és a Stuttgarti) alkot. Az adattár Németország területén elterjedt, a weboldala is csak német nyelven érhető el.

    • Operációs rendszer:

      • Windows

    • Forráskód:

      • PHP, JavaScript

    • Adatbázis:

      • MySQL

    • Webfelület:

      • PHP

    • Egyéb szükséges alkalmazások:

      • Solr

      • Servlet container, pl. Jetty (Solr része) vagy Tomcat

      • Apache

      • Java

  • Greenstone

    Az Új-Zélandi University of Waikato fejlesztése együttműködésben az UNESCO-val és a Human Info NGO-val. A keretrendszert abból a célból hozták létre, hogy ezzel segítsék és ösztönözzék a felsőoktatási intézményeket, a könyvtárakat és egyéb nyílvános szolgáltatást nyújtó intézményeket digitális könyvtár kialakításában. Érdekessége, hogy a fejlesztők az interoperabilitás erősítése érdekében az OAI-PMH protokoll implementálásán túl nagy gondot fordítottak az exportformátumok kialakítására. Azon túl, hogy a gyűjteményeket ki lehet exportálni METS formátumban, biztosítják a Greenstone és a DSpace rendszerek közötti átjárhatóságot is. Vagyis a Greenstone-ban tárolt bármelyik gyűjtemény kiexportálható a DSpace által importra alkalmas formátumban, és fordítva. Kétféle felhasználói felülettel dolgozik: külön felület áll az átlag felhasználó, vagyis az olvasó, és külön a könyvtáros rendelkezésére.

    Technikai paraméterek:

    • Operációs rendszer:

      • Linux

      • Windows

      • Mac OS-X

    • Forráskód:

      • Perl

      • C, C++

      • Java, JavaScript

    • Adatbázis:

      • GDBM (GNU Database Manager)

    • Webfelület:

      • PHP

    • Egyéb szükséges alkalmazások:

      • Apache

      • GCC

      • Java

Megvásárolható szolgáltatások

Amennyiben nem rendelkezik az adott intézmény a telepítéshez és/vagy az üzemeltetéshez szükséges humán erőforrással, választható megoldás a repozitórium szoftver vagy a szolgáltatás működtetésének megvásárlása. Léteznek kereskedelmi alkalmazások, melyek megrendelhetők a fejlesztő cégtől. Ezek a cégek az esetek jelentős részében vállalják bizonyos mértékig a testreszabást is a megfelelő ellentételezés mellett. Ebben az esetben a megrendelő egyedi fejlesztései általában nem kivitelezhetők, de a fejlesztési és tesztelési gondokat, valamint az üzemeltetési problémák egy részét is leveszik így a megrendelő válláról. A kereskedelmi szoftverek mellett léteznek cégek, melyek nyílt forráskódú rendszerek telepítését és üzemeltetését vállalják. Ebben az esetben általában a költségek alacsonyabbak, mert a fejlesztési költségek nem terhelik a szolgáltatót. A telepítés és üzemeltetés nem a megrendelő, hanem a szolgáltató erőforrásait veszi igénybe, és szerződéstől függ, de akár igény szerinti fejlesztések is rendelhetők, vagy saját maguk által kifejleszthetők.Legismertebb, nyílt forráskódú rendszereket üzemeltetők:

A repozitórium működtetésének (hosted solution ~ kiszervezett üzemeltetés) ezen módja azt jelenti, hogy az üzemeltetés teljes egészében az intézménytől függetlenül működik, a működtetés tényleges fizikai helyét is beleértve. A szolgáltató biztosítja a telepítéshez, az üzemeltetéshez és a frissítéshez szükséges humán erőforrás és szaktudás mellett a működtetéshez szükséges teljes infrastruktúrát és járulékos eszközöket is. Előnye, hogy tapasztalt szakemberek dolgoznak a kiépítésen és ezáltal gyorsabb és hatékonyabb az üzembe helyezés, valamint egyszerűbb a fenntartás. A szolgáltatók érvei szerint a nyílt forráskódú rendszerekre épülő kiszervezett szolgáltatások költséghatékony megoldást kínálnak a felhasználók számára. A szolgáltató költségei alacsonyabbak a nyílt forráskódú rendszer alkalmazása miatt. Az intézménynek pedig kevesebb költséget jelent, mert nem kell külön anyagi forrást találnia a fenntartáshoz szükséges technikai személyzet alkalmazására és frissítések elvégzésére.

  • Open Repository

    A BioMed Central által működtetett, a DuraSpace által hivatalosan jegyzett DSpace szolgáltató. A DuraSpace (http://www.duraspace.org/) az a konzorcium, mely jelenleg a DSpace projekt fejlesztéséért felelős. Saját kiszervezett üzemeltetést biztosító megoldása is van, melyet DSpaceCloud néven promótál.

    Az Open Repository vállalja a repozitórium felállítását és annak az igényre szabását. Valamint működtet egy online elérhető demó változatot, ahol lehetősége van az érdeklődőknek kipróbálni, mit tud nyújtani számukra az Open Repository.

    Érdekessége, hogy az általuk biztosított adattárakat nem csak a Google Scholar indexeli megfelelő hatékonysággal, de a PubMed Central is.

    Elérhetősége: http://www.openrepository.com/

  • EPrints Services

    Az EPrints fejlesztői csapata különböző szolgáltatásokkal kívánja támogatni azokat az intézményeket, amelyek az EPrints keretrendszert választják repozitóriumuk alapjául. A kiszervezett üzemeltetésen és a karbantartáson túl vállalják az intézményi igényeknek megfelelően a repozitórium testreszabását, technikai támogatást nyújtanak, szükség szerinti egyedi felépítésű tanfolyamokat tartanak repozitórium-menedzserek és IT szakemberek számára, tanácsadást nyújtanak a szabályzatok és a reklámkampány kidolgozásához és projektmenedzseri feladatot látnak el a projekt tervezésétől kezdve a termék bevezetéséig.

    Elérhetősége: http://www.eprints.org/services/

Legismertebb kereskedelmi szoftverek:

  • Digital Commons

    A Berkeley Electronic Press (BePress) által nyújtott szolgáltatás. Kialakításakor a tudományos adattár megteremtése volt a cél. Olyan eszközrendszert kínálnak az intézmények számára, melynek segítségével a tudományos munkásságuk rendszerezhető, megjeleníthető és közzétehető az interneten jól látható és esztétikus környezetben. A rendszer alkalmas az intézmény bármilyen típusú szellemi tulajdonának, legyen az akár pre-print, műhelytanulmány, folyóiratcikk, szakdolgozat, disszertáció, konferenciakiadvány, előadás, kutatási adat, képek, stb. gyűjtésére, megőrzésére és közzétételére. A megrendeléstől és a szükséges adatlapok kitöltésétől számított 3 héten belül felállítják és átadják használatra a repozitóriumot.

    Számos szerkesztői munkafolyamatot is támogat, köztük a lektorálási folyamatot is.

    Szerződés szerint vállalják a rendszer telepítését, képzések tartását, a rendszer támogatását, dokumentáció biztosítását, frissítést és hosztolást. Emailen és telefonon keresztül vállalnak segítségnyújtást és garantálják, hogy az esetek többségében, még a hibabejelentés napján eleget tesznek a felmerült kéréseknek.

    A SelectedWorks nevű kiegészítésük lehetővé teszi az intézmény számára intézeti és kutatói profilok létrehozását.

    Vagyis a tradícionális intézményi repozitórium-modellen túl kiadói modul és kutatási profil menedzselésére is szolgál.

    A rendszer optimalizált ahhoz, hogy a tartalom indexelését a Google, a Google Scholar és egyéb vezető keresőmotorok gyorsan és minél jobb hatásfokkal végezhessék. Az OAI-PMH protokollt és az RSS-t a többi rendszerhez hasonlóan szintén biztosítja.

    Elérhetősége: http://digitalcommons.bepress.com

  • dLibra

    A projekt a Poznan Supercomputing and Networking Center (PSNC) nevéhez kötődik és jelenleg Lengyelország legnépszerűbb digitális könyvtári rendszere. Leginkább egyetemi és közkönyvtárak által használt szolgáltatás. Alkalmas különböző típusú dokumentumok tárolására, úgymint: több fájlból álló HTML-oldalak, PDF-fájlok vagy multimédiás anyagok. A külső rendszerekkel való kommunikációhoz a szabványos protokollok közül az OAI-PMH-t és az RSS-t támogatja. Létezik teszt változata, melyet csak korlátozott feltételekkel lehet használni. A korlátozás kiterjed a felhasználás időtartamára és az egyidejűleg tárolható dokumentumok számára.

    Modulok:

    • Repozitórium szerver

      A rendszer fő funkcionalitásaiért felelős. Feladata az eseménykezelés, a metaadat és teljes szöveg tárolása, a felhasználókezelés, a kereshetőség biztosítása és a dokumentumok megosztása.

    • Szerkesztői és adminisztrátori alkalmazás

      Digitális anyagok feltöltését, leírását, és az adminisztrációs tevékenységek végrehajthatóságát biztosítja.

    • Olvasói felület

      Az adattár webes felülete, melyen keresztül a felhasználók hozzáférnek az adattár tartalmához.

    Elérhetőség:

    http://dlibra.psnc.pl/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1&lang=en

  • ContentDM

    Az OCLC megoldása digitális gyűjtemények kezelésére. Windows alapú alkalmazás és lévén az OCLC terméke, számos eszközt biztosít az OCLC egyéb termékeivel való együttműködésre. A szoftvercsomag telepíthető akár az intézmény valamelyik szerverére, vagy vállalják a rendszer kiszervezett üzemeltetését (hosztolását). Utóbbinak köszönhetően az intézmény oldaláról nem merülnek fel hardver-kérdések, valamint ez esetben az OCLC vállalja a rendszerüzemeltetést, ami magába foglalja a frissítéseket, a mentéseket és az adatok védelmét. A Website Configuration Tool nevű eszközük segítségével az adattár webfelülete tetszés szerint módosítható az intézmény igényeinek megfelelően, anélkül, hogy speciális tudással (pl. programozói) kellene rendelkezni. A használhatósági tesztek eredménye alapján a felhasználók szerint a rendszer könnyen használható és jól átlátható felületet biztosít a felhasználók számára.

    OAI-PMH és Z39.50 kompatibilis.

    Mint minden OAI-PMH kompatibilis repozitórium esetén, így természetesen a ContentDM esetén is, az OCLC WordCat szolgáltatása aratni tudja az adattár tartalmát, ezáltal is növelve a dokumentumok láthatóságát.

    Moduljai:

    • CONTENTdm Server

    • CONTENTdm Project Client

    • Connexion client

    • Web form

    • CONTENTdm Flex Loader

    • CONTENTdm Catcher

    Elérhetőség: http://www.contentdm.org/

  • JaDoX

    Magyar fejlesztésű elektronikus könyvtári rendszer. Azon túl, hogy elektronikus-dokumentumkezelő rendszernek minősül, a HunTéka integrált közgyűjteményi rendszer elektronikus könyvtár moduljaként is szolgál. Lehetővé teszi képi, szöveges illetve audiovizuális anyagok korrektúrázását, importját, feldolgozását, tárolását és közzétételét is. A dokumentumok kezelése, böngészése és visszakereshetősége webes felületen keresztül valósítható meg.

    Elérhetősége: http://monguz.hu/jadox

Egyedi fejlesztések

Amennyiben egyetlenegy nyílt forráskódú rendszer sem tűnik megfelelően testreszabhatónak vagy túl költségesnek bizonyul a kereskedelmi szoftver megvásárlása, felmerül az egyedi fejlesztés lehetősége. Funkcionalitását tekintve elmondható, hogy teljes mértékben igazodni fog a helyi igényekhez, ugyanakkor az erőforrásigénye kiemelkedően magas. Ennek fényében a saját fejlesztés választását megelőzően nagyon körültekintően kell eljárni és alapos megfontolást igényel.

Az OpenDOAR (Directory of Open Access Repository) egy regiszter, mely nyílvántartja a nyílt hozzáférést biztosító adattárakat. A szolgáltatás elérhető a http://www.opendoar.org oldalon. A bekerüléshez regisztrálni kell az adattárat, de a szolgáltatott információk megbízhatósága érdekében minden adatot ellenőriznek a projekt munkatársai és ezeket teszik közzé. A nyílvántartásban jelenleg több mint 2200 repozitórium szerepel a világ minden tájáról, és 12 db magyar adattár is megtalálható a listában. Az oldalon kereshetők és böngészhetők a repozitóriumok különböző szempontok alapján. Statisztikai adatokat is szolgáltat a rendszer, köztük olyanokat, mint pl. a repozitóriumok országonkénti vagy használt alkalmazások szerinti megoszlása.

14. ábra Használt adattár-alkalmazások szerinti megoszlás

14. ábra Használt adattár-alkalmazások szerinti megoszlás

15. ábra Adattárak országonkénti megoszlása

15. ábra Adattárak országonkénti megoszlása

Hardverigény

Ennek meghatározása jelentős mértékben függ a választott adattár-alkalmazástól. Meghatározó tényező ugyanis többek között, hogy milyen környezetet igényel a szoftver a futáshoz. Elmondható, hogy minden java-s alkalmazás viszonylag nagyobb memóriaigényt követel meg. Ugyanakkor, ha olyan szolgáltatás bevezetésén gondolkozunk, mely kiszervezett üzemeltetést von maga után, akkor a hardverigénnyel egyáltalán nem kell foglalkozni, hiszen ennek biztosítása a működtető feladata.

Amennyiben mégis megfontolás tárgyát képezi az infrastruktúra kiválasztása, akkor a repozitóriumszoftver mellett a következő paramétereket feltétlenül figyelembe kell venni:

  • Tárolni kívánt dokumentumok típusa

  • Tárolni kívánt dokumentumok várható száma, éves növekedése

  • Egyidejű felhasználók száma