Bevezetés

Tartalom

A tudományos könyvtárak szerepe a publikációs folyamatban
Könyvtárak változó szerepben
Könyvtáros 2.0
 

A tudományos kommunikáció folyamata olyan átalakulás előtt áll, 
amely a nyomtatás feltalálásához mérhető.

 
 --Stevan Harnad, 1990

A tudományos könyvtárak szerepe a publikációs folyamatban

A tudományos könyvtárak mindig is szerepet vállaltak a tudományos kommunikáció folyamatában, hiszen a könyvtár és a könyvtáros jelen van a cikk keletkezésétől (témakeresés a szerzőknek, szerzői utasítások keresése, formázás, átolvasás, fordítás, segítség a levelezésben, stb.) a megjelent kiadványok szolgáltatásán (rendelés-rendelkezésre bocsátás-megőrzés (köttetés, raktározás)), közvetítésén át a cikkek hatásának (impakt faktor hozzárendelés, citáció-keresés) vizsgálatáig. A XX. század végéig a könyvtárak a publikációs folyamatban információközvetítő szerepet töltöttek be.

A tudományos kommunikáció folyamata rendkívüli mértékben átalakult az ezredfordulón. A kutatók nem látogatják a könyvtárat: a számítógép előtt ülve maguk végzik az irodalomkutatást, online olvasnak, maguk nyomtatják ki a szükséges cikkeket, és a fiatalabb generáció önállóan végez citáció-keresést is. Megszűnőben van az a személyes kapcsolat, amely alapján a könyvtáros belepillanthatott a publikáció folyamatába, így tudta, mire van szüksége a felhasználónak.

A könyvtárlátogatások módjának és a könyvtárakról alkotott képnek és elvárásoknak átalakulása, valamint a könyvtári munkafolyamatok és szolgáltatások változása – egyszóval a külső és belső technikai-társadalmi körülmények átalakulása ─ olyan helyzetet teremtett, melyben át kell értékelnünk és újra kell definiálnunk a könyvtárat és a könyvtári szolgáltatásokat.

Az előttünk álló kihívást érzékelteti a következő néhány példa:

  • A Nature című tudományos folyóirat ötven, különböző tudományterületeken dolgozó kutató bevonásával összehasonlító vizsgálatot végzett a Wikipedia és az Encyclopaedia Britannica online kiadásának szócikkei között. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a Wikipedia-cikkek tartalmi hibaszázaléka nem nagyobb az Encyclopaedia Britannica tartalmáénál (Giles 2005).

  • A könyvtárak egyre intenzívebben és egyre szívesebben alkalmazzák a Web 2.0 eszközöket (facebook, twitter, blog, stb.).

  • A felhasználói visszajelzések azt mutatják, hogy a „hagyományos” könyvtári szabványokat (MARC, Z39.50) az XML technológiának kell felváltania, mely a könyvtári információforrások tartalmát elérhetővé tenné a webszolgáltatások szélesebb köre számára (Brindley, 485.).

  • A könyvtári katalógusok lemaradnak az Amazon és a Google szolgáltatásai mögött.

  • Az e-könyvolvasók és az azokon elérhető tartalmak növekedése, az online elérhető szakirodalom, a felhasználói szokások ilyen irányú eltolódása a nyomtatott könyv és folyóirat létjogosultságát kérdőjelezi meg.

A helyzetképet színesíti a nyílt hozzáférés (open access, OA) mozgalom térhódítása, a tudományos dokumentumok digitalizálása témájában nyilvánított állásfoglalások polarizáltsága, valamint a könyvtárak fizikai megjelenésének és szolgáltatásainak újragondolására irányuló törekvések.