Könyvtárak változó szerepben

Az 1970-es évektől egyre gyűrűző folyóiratválság a könyvtárakban jól ismert jelenség (lásd később). Az árnövekedés moderálása és a megfelelő szintű információk szolgáltatásának igénye aktív szerepvállalásra kényszerítette a könyvtárakat. A hagyományos információ- és dokumentumközvetítő szerep után a könyvtárak első önálló lépése a tudományos publikálás folyamatában a digitalizálási projektek indítása és a print-on-demand szolgáltatás voltak - Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a ’80-as évek végén, hazánkban az ezredfordulón.

A ’90-es évektől a könyvtárak és kiadók szorosabb kooperációjának lehettünk tanúi. Az együttműködésbe magas színvonalú tudományos társaságok és szervezetek által kiadott folyóiratok kapcsolódtak be. Ezek az alacsony költségvetéssel dolgozó folyóiratkiadók nem tarthatták a versenyt a nagy cégekkel, s nem volt potenciáljuk és gyakorlatuk a kiadványok elektronikus közreadásához. A közreműködő egyetemi könyvtárak közös online platformot biztosítottak a folyóiratok számára; így moderálták az árnövekedést, biztosították az online elérhetőséget, gondoskodtak az elektronikus archiválásról - tulajdonképpen átsegítették a kiadványokat a Gutenberg galaxisból az elektronikus korszakba. Néhány példa:

Az említett projektek indítását a Mellon Alapítvány szponzorálta azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatásokat a támogatás kifutása után is üzemeltetni kell. Ma mindhárom sikeres, önfenntartó szolgáltatás. A működésük anyagi hátterét teljes (Muse) vagy részleges (HighWire, Euclid) előfizetési konstrukciókkal és hozzáadott szolgáltatásokkal biztosítják. A XXI. században az egyetemi kiadóknak az egyetemi könyvtárakba történő integrálásának lehetünk tanúi, a könyvtárak és könyvtári személyzet intenzív bevonásával a tudományos kommunikáció folyamatába.