2.2. Többértékű és fuzzy logikák

A következő részekben konkrét többértékű és fuzzy logikákat mutatunk be. Az alapvető kérdések pedig: a lehetséges igazságértékek halmaza, illetve a hagyományos logikai műveletek kiterjesztése ezen értékhalmazra.

2.2.1. Belnap négyértékű logikája

Belnap a következő négy értéket használta a logikai rendszere leírásához: igaz ( ), hamis ( ), ismeretlen ( ), ellentmondó ( ). A 2.1. ábrán láthatjuk, hogy a négy érték parciálisan rendezett halmazt, hálót alkot.

2.1. ábra - A Belnap-féle logika igazságértékei.

A Belnap-féle logika igazságértékei.

Ilyen parciálisan rendezett logikai rendszereket használnak pl. nem monoton tudásbázis modellezésekor (pl. Nagy, B., G. Allwein: Diagrams and Non-monotonicity in Puzzles, Diagrams’2004, Third International Conference on the Theory and Application of Diagrams, Cambridge, England, Lecture Notes in Computer Science – Lecture Notes in Artificial Intelligence, LNCS, LNAI 2980: Diagrammatic Representation and Inference, pp. 82–96.), a rendszerben kezelni lehet az ellentmondásokat, illetve az információ bővülésével szerzett új tudás felülírhatja a régit.

Az ábrának megfelelően az értékeket kétféleképpen is rendezhetjük parciálisan, ahogy az ábrán is láthatjuk a kétféle irányultságú nyilakat, az ilyen struktúrákat nevezik bilattice -nak. Az igazságérték szerinti rendezés, , , mellett az ismert tudás szerint is rendezhetünk: , illetve . Az értékek parciális rendezettsége miatt nem érdemes számértékekkel reprezentálni őket. A klasszikus negáció, konjunkció és diszjunkció műveletek kiterjesztett értelmezését a 2.1., 2.2. és 2.3. táblázatok tartalmazzák. (Az első operandus lehetséges értékeit az első oszlop adja, a másodiktól az utolsó soring; míg a második operandus lehetséges értékeit az első sor mutatja, a másodiktól az utolsó oszlopig).

2.1. táblázat - Tagadás Belnap logikájában.


2.2. táblázat - A konjunkció Belnap logikájában.


2.3. táblázat - A diszjunkció Belnap logikájában.


A rendszer tartalmaz unáris operátorokat is, amik azt hivatottak eldönteni, hogy az adott érték milyen értékkel egyezik meg. A lehetséges értékeknek megfelelő négy unáris operátor szemantikáját a 2.4. táblázat tartalmazza.

2.4. táblázat - Speciális egyargumentumú műveletek Belnap logikájában.


2.2.2. Post logikája

A Post-féle logikákban is véges sok igazságérték van, ezek eredetileg a halmaz elemei (az értékű Post logikában). Azért, hogy a többi logikával jobban összevethető legyen (vagyis a „legigazabb” érték az legyen), egy olyan változatot mutatunk be, amiben az értékű Post logika lehetséges igazságértékei a , vagyis azok a 0 és 1 közé eső törtek, amiknek a nevezője . Post eredetileg a negáció és a diszjunkció műveletet definiálta, és ezekből származtatta a konjunkciót. A logikai operátorok kiterjesztései az értékű Post logikában:

Ahogy látjuk a negáció egy ciklikus függvény, amely minden lehetséges értéket felvesz bármely értékből kiindulva, ha egymás után -szer alkalmazzuk; szokás is ciklikus tagadásnak nevezni. A segítségével megmutatható, hogy a Post-féle logika funkcionálisan teljes, vagyis minden lehetséges (igazság)értéket elő tudunk állítani bármely igazságértékből. Egy érdekes tulajdonsága ezeknek a rendszereknek, hogy a hagyományos De Morgan törvény nem teljesül.

2.2.3. A Gödel-féle logika

Heyting nevéhez fűződik a következő háromértékű logika, aki egy olyan, ún. konstruktív logikát szeretett volna készíteni, amiben a kettőstagadás klasszikus törvénye nem működik (ami egyébként az előzőekben ismertetett Post-féle logikában sem működik, bár ott elég sokszor, -szer elvégezve a negációt egymás után visszakapjuk az eredeti igazságértéket).

Heyting negáció és implikáció műveletének szemantikáját a 2.5. és 2.6. táblázatok mutatják. Látható hogy csak a hagyományos két érték esetén teljesül, a harmadik, közbülső értékre nem. Mindezek ellenére a rendszer nem igazi konstruktív logika.

2.5. táblázat - A negáció Heyting logikájában.


2.6. táblázat - Az implikáció Heyting logikájában.


Gödel bizonyította, hogy valódi konstruktív logikát csak végtelen sok értékkel lehet készíteni, az általa készített logika egyébként az előző három értékre korlátozva megegyezik Heyting logikájával. A Gödel-féle logikában tehát a intervallum bármely értéke lehet igazságérték. Gödel 1932-ben a következőképpen definiálta a négy alapvető logikai műveletet:

Gödel logikája valódi konstruktív logika, amiben a logikai értékek rendezettek, vagyis a konstruktív logika axiómáin kívül a láncszabály is teljesül (bármilyen értékű és esetén 1 lesz a formula értéke).

A Gödel-féle logika operátorai jól működnek a , azaz a 0 és 1 közti racionális számok halmazán, de pl. bármely esetén a véges halmazon is.

Amint látjuk a tagadás művelettel a lehetséges értékek száma a klasszikus kettőre csökken, ennek megfelelően a konstruktív logikában minden formula logikai törvény, ahol az klasszikus logikai törvény.

A rendszerben igazságérték alatt a bizonyíthatóság fokát érthetjük, ha a konstruktív logika terminológiájának próbálunk megfelelni.

2.2.4. Łukasiewicz-féle logikák

Łukasiewicz ugyancsak 3-, illetve 4-értékű logikai rendszerek megkonstruálásával kezdte a többértékű logikák tanulmányozását. A háromértékű logikában a halmaz értékei a lehetséges igazságértékek. A logikai műveletek szemantikája pedig:

Érdekesség, hogy a negáció és az implikáció alapműveletek, ezek segítségével definiálta a diszjunkciót: , illetve a konjunkciót: (De Morgan azonosság). Könnyen belátható, hogy a definíció éppen a két érték maximumát, illetve minimumát adja.

A négyértékű logikát, eredetileg dupla igazságértékekkel (pl. , ) definiálta Łukasiewicz, erre a rendszerre a 2.2.7. alfejezetben térünk ki.

Később bármilyen természetes számú értékkel rendelkező, illetve végtelenértékű logikát is kifejlesztett Łukasiewicz, és ezek a rendszerek a közismert Łukasiewicz-féle logikák, ezekben a konjunkciónak és a diszjunkciónak újabb definíciója is megjelenik. A logikai értékek tehát a intervallum értékei. A hat művelet szemantikája pedig a következőképpen van definiálva:

Látható, hogy az eddig már használt konjunkció és diszjunkció mellett új, Łukasiewiczről elnevezett konjunkció és diszjunkció is megjelent (az és a operátorokkal jelöltük őket). Ezen logikai rendszerek jól működnek akkor is ha értékkészletüket korlátozzuk végtelen ( racionálisokra), vagy véges ( ) halmazokra.

A fuzzy logika paradoxonának nevezett jelenség a következő: értéke különbözhet a 0-tól. Ez valahogy furcsán hangzik a klasszikus logikához szokott fülűek részére... Ennek megfelelően látható, hogy pl. a klasszikus ellentmondásmentesség törvénye ( ) és a kizárt harmadik törvénye nem logikai törvények ezekben a logikákban. Ezzel ellentétben az és logikai törvények, vagyis értékük bármilyen értékű esetén 1 (ezekben a logikákban is).

2.2.5. Kleene logikája

Kleene 1938-ban eredetileg 3 értékkel definiálta a logikai rendszerét. A szokásos műveletek szemantikája ebben a rendszerben a következő:

Az implikáció művelete új. A Łukasiewicz-féle logikában értéke bármely és esetén megegyezik értékével, ezzel szemben, ha a másik fajta diszjunkciót használjuk a klasszikusnak megfelelően az implikáció definíciójához: , akkor éppen a Kleene-féle implikációt kapjuk meg. Nagyon érdekes, hogy ebben a logikában az nem logikai törvény.

A rendszernek szintén használhatjuk végtelen, illetve véges értékű változatait, hasonlóan a korábban leírt rendszerekhez.

2.2.6. A szorzat-logika

A Gödel-féle és a Łukasiewicz-féle logikák mellett a legelterjedtebb fuzzy logikai rendszer a szorzat-logika. A elemein értelmezett műveletek szemantikája:

Ennek a logikának csak végtelen értékű változatai használatosak (racionális, vagy valós intervallumbeli értékekkel), hiszen pl. a konjunkció művelete kivezetne minket bármely kettőnél több elemű véges halmazból. Ahogy az eddigi logikák is, ha csak a és klasszikus értékeket engednénk meg, akkor itt is a klasszikus kétértékű logikában értelmezett szemantikát kapjuk vissza. A logika a nevét a benne értelmezett konjunkció műveletről kapta, míg az így definiált diszjunkciót algebrai összegnek szokták hívni. Ebben a logikában az értéke megegyezik a értékével, ami sem a klasszikus, sem az eddigiekben ismertetett logikai rendszerek esetén nem teljesül.

A logikai értékeket itt akár valószínűségekkel is interpretálhatjuk, így értéke (valószínűsége) az lesz, mint az egymástól független és „események” értékének (valószínűségeinek) szorzata (ez a közös/együttes előfordulás valószínűsége). Ugyancsak hasonlóan interpretálható az , ami a két független esemény legalább egyikének bekövetkezésének valószínűségeként számolható. Egyébként ebben a logikában is teljesülnek a De Morgan-féle klasszikus törvények.

Az értéke pedig a maximális valószínűsége a -nek feltéve, hogy teljesül (igaz).

2.2.7. A bitek logikája

A négyértékű logikát, eredetileg dupla igazságértékekkel (pl. , ) definiálta Łukasiewicz, amit Jaskowski terjesztett ki a további 2 hatvány értékű logikai rendszerekké. Az eredeti bitsorozatként értelmezett értékeket nagyság szerint is rendezhetjük (és a közé skálázhatjuk), így kapjuk pl. négy érték esetén a 2.7. és 2.8. táblázatokkal adott szemantikájú alapvető összekötőjeleket.

2.7. táblázat - A negáció Łukasiewicz 4-értékű logikájában.

 
eredeti kód átskálázva eredeti kód átskálázva

2.8. táblázat - Az implikáció Łukasiewicz 4-értékű logikájában (a művelet eredményét az átskálázott értékekkel tüntettük fel).

bitsorozattal
bitsorozattal átskálázott érték

Tulajdonképpen ezek azok a rendszerek amiket a számítógépeink is használnak (pl. assembly, vagy C programozási nyelven), amikor a logikai műveleteket nem biteken (hagyományos igazságértékek), hanem bájtokon, vagyis (általában fix hosszúságú bitsorozatokon) végeznek. Ennek megfelelően általában nem is szokás ezeket az értékeket a közé skálázni, hanem inkább bináris (vagy hexadecimális) számként szoktuk felírni őket.

A rendszerben a logikai műveleteket bitenként hajtjuk végre a megfelelő helyiértéken levő bitekre. A negáció, a konjunkció és a diszjunkció művelteire mutatjuk be a működést bites rendszer esetén a 2.9. táblázatban.

2.9. táblázat - A három alapművelet a bitek sorozatán végrehajtva.

értéke
értéke

A bitek logikájában minden további összekötőjelet definiálhatunk a klasszikus (kétértékű logikából vett) definíciót felhasználva. Ez a logika tulajdonképpen már a klasszikus számítási paradigma részben is ismertetésre került az 1.3.2. alfejezetben, viszont most az intervallum-értékű logikával való kapcsolata miatt lesz érdekes.

2.2.8. A három fő fuzzy rendszer összehasonlítása

Ebben az alfejezetben nem mutatunk be újabb logikai rendszert, inkább az előzőek rövid összegzéseként a Gödel-féle, a Łukasiewicz-féle és a szorzat logikák különböző „viselkedését” mutatjuk be a 2.10. táblázat segítségével. A megadott jellemzők alapján lehet kiválasztani, hogy a három logika végtelen-értékű változata közül melyik felel meg leginkább a célnak.

2.10. táblázat - A fuzzy rendszerek jellemzése.

Gödeli konstruktív logika szorzat-logika Łukasiewicz-féle logika
optimista realista pesszimista
maximális profit megfelelő egyensúly minimális veszteség
kooperáció tolerancia verseny
alkalmazkodó független ellenséges
két hozzáértő két laikus hozzáértő a laikussal szemben
barátok önzők ellenségek


A fejezet további részében egy általánosított többértékű logikát ajánlunk, amely egyszerre „tartalmazza” az előző rendszereket.