II. rész - Az Intervallum-értékű Számítási Paradigma

Tartalom

Bevezetés az Intervallum-értékű paradigmába
1. Motivációk
2. Az Intervallum-értékű logika
2.1. A többértékű logikák szükségessége
2.2. Többértékű és fuzzy logikák
2.2.1. Belnap négyértékű logikája
2.2.2. Post logikája
2.2.3. A Gödel-féle logika
2.2.4. Łukasiewicz-féle logikák
2.2.5. Kleene logikája
2.2.6. A szorzat-logika
2.2.7. A bitek logikája
2.2.8. A három fő fuzzy rendszer összehasonlítása
2.3. Az intervallum-értékű logika definíciója
2.3.1. Intervallum-értékek
2.3.2. Logikai operátorok
2.3.3. Nem-logikai operátorok
2.4. Többértékű és fuzzy logikák vizualizációja intervallum-értékekkel
2.4.1. A Gödel-féle logika szemléltetése
2.4.2. A Łukasiewicz-féle logika szemléltetése
2.4.3. A szorzat-logika szemléltetése
2.4.4. A bitek logikájának szemléltetése - vizuális igazságtábla
3. Intervallum-értékű számítások
3.1. A klasszikus és az intervallum-értékű paradigma kapcsolata
3.1.1. A hagyományos számítógép modellezése
3.1.2. Lista-reprezentáció
3.2. Intervallum-értékű számítások formális megadása
3.3. Eldöntési feladatok megoldása
3.3.1. A SAT probléma megoldása lineáris időben
3.3.2. A qSAT probléma és lineáris lépésszámú megoldása
3.4. Diszkrét értékű függvények kiszámítása
3.4.1. Prímfaktorizáció
3.4.2. Diszkrét logaritmus probléma megoldása
3.5. Irodalmi hivatkozások, az intervallum-értékű számítási paradigma története
3.6. Ellenőrző kérdések
3.7. Feladatok