1.7. Mértékegységek

A keveredések elkerülése érdekében érdemes kijelentenünk, hogy ebben a könyvben a számítástechnika általános szokásainak megfelelően az SI mértékegységeket használjuk. A legfontosabb SI-előtagokat az 1.39. ábrán soroltuk fel. Az előtagokat általában az első betűjükkel jelölik, az egynél nagyobb egységeket nagybetűvel (KB, MB stb.). Egyetlen kivétel ez alól (történelmi okokból) a kb/s a kilobit/másodperc jelölésére. Egy 1 Mb/s-os kommunikációs vonal  bitet továbbít másodpercenként és egy 100 psec-os (avagy 100 ps-os) óra másodpercenként üt egyet. Mivel a milli és a mikro egyaránt „m” betűvel kezdődik, ezért választani kellett közülük. Általában az „m” a millit jelöli és a „” (a kis görög mű betű) jelöli a mikrót.

1.39. ábra - A legfontosabb SI-előtagok

kepek/01-39.png


Azt is érdemes megjegyezni, hogy az általános mérnöki szóhasználatban a memória-, tárterület-, állomány- és adatbázisméretek esetében a mértékegységeknek ettől kissé eltérő jelentése van. Itt a kilo 210-t (1024) jelent, nem 103-t (1000), mivel a memóriaméretek mindig 2 hatványai. Így egy 1 KB-os memória nem 1000 bájtot tartalmaz, hanem 1024 bájtot. Jegyezzük meg, hogy a nagy „B” betű ebben a használatban bájtot jelent (8 bitet), szemben a kis „b” betűvel, ami bitet jelent. Hasonlóképpen egy 1 MB-os memória 220 (1 048 576) bájtot, egy 1 GB-os memória 230 (1 073 741 824) bájtot, egy 1 TB-os adatbázis pedig 240 (1 099 511 627 776) bájtot tartalmaz. Mindazonáltal egy 1 kb/s-os átviteli vonal 1000 bitet visz át egy másodperc alatt, és egy 10 Mb/s-os LAN 10 000 000 b/s-os sebességgel üzemel, mivel ezek a sebességek nem 2-hatványok. Sajnos sokan keverik ezt a két rendszert, különösen a lemezméretek esetében. A kétértelműség elkerülése érdekében ebben a könyvben mindenhol a KB, MB, GB és TB jelek rendre 210, 220, 230 és 240 bájtot jelöl, a kb/s, Mb/s, Gb/s és Tb/s pedig rendre 103, 106, 109 és 1012 b/s-ot jelöl.