Ez a könyv a számítógép-hálózatok elméletét és gyakorlatát egyaránt tárgyalja. A legtöbb fejezet a vonatkozó elvek tárgyalásával kezdődik, amelyet néhány, azokat bemutató példa követ. Ezek a példák általában az internet és a vezeték nélküli hálózatok témaköréből kerülnek ki, mivel ezek mind fontosak, és nagyon különbözők. Más példákat is mutatunk, ahol azok jobban szemléltetik az elméletet.

A könyv elrendezése az 1.23. ábrán megadott hibrid modell szerkezetét követi. A 2. fejezetben a legalsó rétegtől indulunk el, a továbbiakban pedig egyre feljebb és feljebb haladunk a protokollhierarchiában. A második fejezet az adatkommunikáció területéről nyújt háttér-információt. Lefedi a vezetékes és a vezeték nélküli átviteli rendszereket. Ez az anyagrész a fizikai réteggel foglalkozik, de csak a felépítését tárgyaljuk, a hardverrel nem nagyon foglalkozunk. Megtárgyalunk számos olyan, a fizikai réteggel kapcsolatos példát is, mint a nyilvános kapcsolt telefonhálózat, a mobiltelefon- vagy a kábeltévé-hálózat.

A 3. és 4. fejezet két részben tárgyalja az adatkapcsolati réteget. A 3. fejezet azzal foglalkozik, hogy hogyan lehetséges átküldeni egy csomagot egy adatkapcsolaton, ideértve a hibafelismerést és a hibajavítást is. Megvizsgáljuk a DSL-t (amit széles sávú internet-hozzáférésre használnak telefonvonalon keresztül), mint az adatkapcsolati protokollok valós életből vett példáját.

A 4. fejezetben a közeg-hozzáférési alréteget vizsgáljuk meg. Az adatkapcsolati rétegnek ez a része azzal foglalkozik, hogy hogyan használhat több számítógép egy közös átviteli csatornát. A megtekintett példák között ott lesznek olyan vezeték nélküli hálózatok, mint a 802.11 és az RFID, és olyan vezetékes LAN-ok is, mint a klasszikus Ethernet. Ebben a fejezetben lesz szó azokról az adatkapcsolati rétegbeli kapcsolókról is, amelyek a LAN-okat kötik össze.

Az 5. fejezet a hálózati réteggel foglalkozik, főképpen az útválasztással, aminek kapcsán sok statikus és dinamikus útválasztó algoritmust is bemutatunk. Azokban a hálózatokban is előfordulhat, amelyeknél jó az útválasztás, hogy amikor a hálózatban nagyobb forgalomra van igény, mint amit az kezelni tud, némely csomag késni fog vagy elveszik. Ezért azt is megtárgyaljuk, hogy a torlódásokat hogyan kell kezelni, hogy garanciát vállalhassunk egy bizonyos szolgáltatásminőségre. A különböző hálózatok összekapcsolása internetté számtalan problémához vezethet, ezekről szintén ebben a fejezetben esik szó. Az internet hálózati rétegét nagy részletességgel vizsgáljuk meg.

A 6. fejezet a szállítási réteggel foglalkozik. A hangsúlyt főként az összeköttetés-alapú protokollokra és a megbízhatóságra helyezi, mivel ezeket sok alkalmazáshoz használják. Az internet mindkét szállítási protokollját, az UDP-t és a TCP-t, valamint azok teljesítőképességét részletesen vizsgáljuk.

A 7. fejezet az alkalmazási réteg protokolljaival és alkalmazásaival foglalkozik. Az első téma a DNS, az internet telefonkönyve. Ezután az e-levelezés következik, amelynek a protokolljait is megtárgyaljuk. A világhálóval folytatjuk a témák sorát, szó esik a statikus és a dinamikus tartalomról, valamint arról, hogy mi történik a kliens, illetve a szerver oldalán. Ezt követően a hálózati multimédiát vizsgáljuk meg, ezen belül például a folyamszerű hangátvitelt és a hálózati videózást. Végezetül a tartalomszolgáltató hálózatokról ejtünk szót, ideértve a P2P-hálózatok technikáit is.

A 8. fejezet a hálózatok biztonságáról szól. Ez a téma valamilyen vonatkozásban minden réteggel kapcsolatban áll. Ebből kifolyólag úgy a legegyszerűbb, ha az összes többi réteg alapos megtárgyalása után kerítünk rá sort. A fejezet elején a titkosítás tudományába vezetjük be az olvasót, később pedig megmutatjuk, hogyan használható a titkosítás a kommunikáció, az e-levelezés és a web biztosítására. A könyv végén olyan területekről esik szó, ahol a biztonság összeütközésbe kerül a személyes adatok védelmével, a szólásszabadsággal, a cenzúrával vagy más társadalmi jelenségekkel.

A 9. fejezet egy jegyzetekkel ellátott listát tartalmaz az ajánlott olvasmányokról, fejezetek szerint csoportokba rendezve. Ezt azoknak szántuk, akiket mélyebben is érdekel a hálózatok témája. Ebben a fejezetben kapott helyett egy ábécébe rendezett irodalomjegyzék is, amelyben minden, a könyvben hivatkozott mű szerepel.

A szerzők weblapja a Pearsonnál: http://www.pearsonhighered.com/tanenbaum . Ez egy olyan oldal, ahol számos hiperhivatkozás található egy sor kapcsolódó témára, így oktatási segédanyagok, „gyakran ismételt kérdések” oldala, vállalatok, ipari tömörülések, szakmai szervezetek, szabványosítási szervezetek, műszaki megoldások, cikkek és más anyagok érhetők el.