Tartalom
A könyv most jelenik meg ötödik kiadásban. Minden kiadás más-más fázisnak felelt meg a számítógép-hálózatok történetében. Az első kiadás megjelenésekor, 1980-ban a hálózatok még a tudományos érdekességek körébe tartoztak. 1988-ban, amikor a második kiadás megjelent, már használták őket az egyetemeken és a nagyobb cégeknél. 1996-ban, a harmadik kiadás megjelenésekor, a számítógép-hálózatok és főleg az internet már milliók számára napi valósággá vált. A negyedik kiadás idején, 2003-ban már általánosan elterjedtek a vezeték nélküli hálózatok és a mobil számítógépek a web és az internet elérésére. Most, az ötödik kiadás napvilágra kerülésekor a hálózatok világa a tartalom elosztásáról – például videóknak tartalomelosztó hálózatok (CDN) és egyenrangú társak (P2P) hálózata segítségével történő elosztásáról – és a mobiltelefonoknak mint megannyi kis számítógépnek internetre kapcsolódásáról szól.
A könyv számtalan változtatása között a legfontosabb Prof. David J. Weatherall társszerző megjelenése. Davidnek erős háttere van a hálózatok világában, több mint 20 éve foglalkozik nagyvárosi hálózatok tervezésével, illetve az internettel és a vezeték nélküli hálózatokkal. A University of Washington professzora, ahol az elmúlt évtizedben a számítógép-hálózatok és kapcsolódó témakörök területén oktatói és kutatói feladatokat látott el.
Természetesen a könyvben magában is számos változás történt, hogy lépést tartson a számítógép-hálózatok folyamatosan változó világával. Az alábbi területeken történt bővülés vagy átdolgozás:
vezeték nélküli hálózatok (802.11 és 802.16),
az okostelefonok által használt 3G-hálózatok,
RFID és szenzorhálózatok,
tartalomelosztás tartalomszolgáltató hálózatok (CDN) alkalmazásával,
egyenrangú társak (peer-to-peer, P2P) hálózata,
média valós idejű továbbítása (tárolt forrásból, folyamként és élő forrásból),
internetes telefonálás (IP-hálózaton keresztül történő beszédátvitel),
késleltetéstűrő hálózatok.
Következzen egy részletes áttekintés fejezetről fejezetre.
Az 1. fejezet, hasonlóan a negyedik kiadáshoz, most is bevezetőként szolgál, tartalma azonban módosult és frissült. Az internet, a mobiltelefon-hálózatok, a 802.11, valamint az RFID és a szenzorhálózatok a számítógép-hálózatok egy-egy példájaként kerül bemutatásra. Az eredeti Ethernethez kapcsolódó anyagok – a vámpír csatlakozókkal együtt – kikerültek, ahogy az ATM-mel kapcsolatos részek is.
A 2. fejezet, amely a fizikai réteget fedi le, kibővült a digitális modulációval (többek között az OFDM-mel, melyet a vezeték nélküli hálózatokban használnak) és a (CDMA-n alapuló) 3G-hálózatokkal. Új technikák is előkerülnek, többek között az optikai szálnak az előfizetői szakaszban történő alkalmazása (Fiber to the Home, FttH) és az erősáramú hálózaton történő kommunikáció (power-line networking).
A 3. fejezet, amely a kétpontos (pont–pont) összeköttetésekkel foglalkozik, két módon tökéletesedett. A hibadetektáló és hibajavító kódokkal foglalkozó anyag frissítésén túl kiegészült egy, a modern kódokat leíró résszel is, amely kódok nagyon fontosak a gyakorlatban (például konvolúciós és LDPC-kódok). Példa protokollként most a szinkron optikai hálózatok feletti csomagkapcsolást (Packet over SONET) és az ADSL-protokollt használjuk. Sajnos a protokoll-verifikációs részt kihagytuk, mivel keveset használják.
A 4. fejezetben, mely a MAC-alrétegről szól, az elvek változatlanok, de a technikák változtak. A példa hálózatokkal foglalkozó szekcióban ennek megfelelően számos változás történt, mely többek között a gigabit Ethernet, a 802.11, a 802.16, a Bluetooth- és a RFID-technikát tartalmazza. Ugyancsak frissült a LAN-kapcsolás, a VLAN-okat is beleértve.
Az 5. fejezet a hálózati réteggel foglalkozik, és ugyanaz a tematikája, mint a negyedik kiadásban. Itt a tárgyalás mélységében történtek változások, elsősorban a szolgáltatásminőség (mely a valós idejű média szempontjából fontos) és a hálózatok összekapcsolása területén. Bővültek a BGP-vel, OSPF-fel és CIDR-rel foglalkozó részek, valamint a többesküldéses útválasztás (multicast) bemutatása is. A fejezet a bárkinek-küldéses (anycast) útválasztást is tartalmazza.
A 6. fejezet, amely a szállítási réteget mutatja be, egyrészt új anyagrészekkel bővült, amelyek a késleltetéstűrő hálózatokat és a torlódásvezérlést mutatják be általánosan; másrészt bizonyos részeit átdolgoztuk: a TCP torlódásvezérlését frissítettük és kiegészítettük. A ma már ritkán látható összeköttetés-alapú hálózatokat tartalmazó részt kihagytuk.
Az alkalmazásokról szóló 7. fejezet is frissült és bővült. Míg a DNS-sel és az elektronikus levelezéssel foglalkozó részek hasonlók a negyedik kiadásban leírtakhoz, addig az elmúlt évben számos fejlődés történt a web felhasználása, a médiafolyamok továbbítása és a tartalomszolgáltatás területén. Ennek megfelelően a webhez és a médiafolyam-továbbításhoz kapcsolódó részeket naprakésszé tettük. Teljesen új rész foglalkozik a tartalomszolgáltatással, beleértve a CDN-eket és a P2P-hálózatokat.
A biztonságról szóló 8. fejezet most is lefedi a bizalmasságot és hitelességet biztosító szimmetrikus és nyilvános kulcsú kriptográfiát. A gyakorlatban használt technikák bemutatását célzó részek frissültek, melyek a tűzfalakat és VPN-eket mutatják be, valamint kibővültek a 802.11 biztonságát és a Kerberos V5-öt bemutató részekkel.
A 9. fejezet egy frissített listát tartalmaz az ajánlott irodalomról, valamint egy mindenre kiterjedő irodalomjegyzéket a 300-nál is több idézet aktuális forrásáról. Ezeknek a cikkeknek és könyveknek több mint a felét 2000-ben vagy azután írták, a többi klasszikus alapműnek számít.