Láttuk, hogy az NJB és az NJB' adják meg azt a feltételt, hogy egy R relációséma mikor bontható szét R 1 és R 2 sémákra úgy, hogy a felbontás rendelkezzen a nemadditív join tulajdonsággal. Bizonyos esetekben azonban elképzelhető, hogy nincs olyan nemadditív join dekompozíció, amely R-et két relációsémára bontja, de létezhet olyan nemadditív join dekompozíció, amely kettőnél több relációsémát eredményez. Ráadásul az is elképzelhető, hogy nincs olyan funkcionális függés R-en, amely bármely normálformát sértene a BCNF-ig, és nincs olyan nemtriviális többértékű függés sem R-en, amely a 4NF-et sértené. Ebben az esetben egy újabb függésfajtát veszünk igénybe, amelyet kapcsolásfüggésnek nevezünk, és ha az fennáll, akkor egy többágú dekompozíciót hajtunk végre az ötödik normálforma (5NF) eléréséhez. Fontos megjegyezni, hogy ez a függés egy nagyon speciális szemantikai megszorítás, amelyet a gyakorlatban nagyon nehéz felfedezni; ezért a gyakorlatban az 5NF-be történő normalizálást nagyon ritkán végzik el.
Definíció. Egy R relációsémán megadott kapcsolásfüggés (join dependency, JD) meghatároz egy megszorítást az R bármely r relációjára. A megszorítás azt írja elő, hogy R minden legális r relációjának kell, hogy legyen egy veszteségmentes join dekompozíciója az R 1, R 2, … Rn sémákba; azaz minden ilyen r-re
| *(π R 1 (r), π R 2 (r), …, π Rn (r)) = r. |
Az így előírt megszorítást JD(R 1, R 2, … Rn )-nel jelöljük.
A többértékű függés olyan speciális esete a kapcsolásfüggésnek, amikor n = 2. Azaz egy JD(R 1, R 2) implikál egy (R 1 ∩ R 2) → (R 1 − R 2) többértékű függést (illetve szimmetrikusan egy (R 1 ∩ R 2) → (R 2 − R 1) többértékű függést is). Egy R séma feletti JD(R 1, R 2, … Rn ) kapcsolásfüggés triviális kapcsolásfüggés, ha valamely JD(R 1, R 2, … Rn )-beli Ri relációséma egyenlő R-rel. Az ilyen függést azért nevezzük triviálisnak, mert az R bármely r relációállapotán rendelkezik a nemadditív join tulajdonsággal, és így nem határoz meg semmilyen megszorítást R-en. Ezek után definiálhatjuk az ötödik normálformát.
Definíció. Egy R relációséma ötödik normálformában (5NF-ben) van, figyelembe véve funkcionális, többértékű és kapcsolásfüggések egy F halmazát, ha minden F +-beli (azaz F-ből következő) nemtriviális JD(R 1, R 2, … Rn ) esetén minden Ri szuperkulcsa R-nek.
A kapcsolásfüggésre példaként tekintsük még egyszer a 9.1. (c) ábrán látható SZÁLLÍTÁS csupakulcs relációt. Tételezzük fel, hogy fennáll a következő megszorítás: Ha egy b beszállító szállít egy a alkatrészt, és egy p projekt felhasználja az a alkatrészt, és a b beszállító legalább egy alkatrészt szállít a p projekthez, akkor a b beszállító az a alkatrészt is szállítja a p projekthez. Ezt a megszorítást más módokon is megfogalmazhatjuk, és egy JD(R 1, R 2, R 3) kapcsolásfüggést határoz meg a SZÁLLÍTÁS R 1(Bnév, Alkatrész_név), R 2(Bnév, Proj_név) és R 3(Alkatrész_név, Proj_név) projekcióin. Ha ez a megszorítás fennáll, akkor a 9.1. (c) ábrán a szaggatott vonal alatti rekordoknak létezniük kell a SZÁLLÍTÁS relációséma minden olyan legális állapotában, amelyben a szaggatott vonal feletti rekordok léteznek. A 9.1. (d) ábra azt mutatja, hogy a kapcsolásfüggéssel rendelkező SZÁLLÍTÁS relációséma hogyan bontható fel az R 1, R 2 és R 3 relációsémákra, amelyek 5NF-ben vannak. Tekintve ennek a három relációsémának egy-egy relációpéldányát, megfigyelhetjük, hogy az ezen relációk közül bármely kettőre alkalmazott természetes összekapcsolás álrekordokat eredményez, míg a mindhárom relációra alkalmazott természetes összekapcsolás nem. Az olvasó ellenőrizheti ezt a 9.1. (c) ábrán látható példa reláción, illetve annak a 9.1. (d) ábrán látható projekcióin. Ezért azért van, mert csak a kapcsolásfüggés létezik, de nincs többértékű függés. Azt is vegyük észre, hogy a JD(R 1, R 2, R 3) minden legális relációállapoton érvényes, nem csak a 9.1. (c) ábrán láthatón.
Az attribútumok százaival rendelkező valós világbeli adatbázisokban gyakorlatilag lehetetlen felfedezni a kapcsolásfüggéseket. Ez csak akkor tehető meg, ha a tervező kellő mélységben átlátja az adatok közötti összefüggéseket. Emiatt manapság az adatbázis-tervezési gyakorlat minimális figyelmet szentel nekik.