Az adatbázis-adminisztrációs feladatokhoz kétféleképp lehet hozzáállni: proaktív és reaktív módon.

A reaktív adatbázis-adminisztrátor leginkább tűzoltás jelleggel végzi el a feladatait. Az adatbázis-adminisztrátor a probléma bekövetkezte után próbálja orvosolni azokat. A reaktív adatbázis-adminisztrátor az előtte álló problémák közül mindig a legsúlyosabbnak a megoldására fókuszál.

Ezzel ellentétben a proaktív adatbázis-adminisztrátor a lehetséges problémák megelőzésén dolgozik. Tehát még a problémák bekövetkezte előtt látja, hogy mi okozhat majd problémát, és olyan megelőző lépéseket tesz, amelyek segítségével elkerüli a problémát.

Egy adatbázis-adminisztrátor életében nem lehet minden lehetséges problémát proaktív módon kezelni. Még egy tapasztalt adatbázis-adminisztrátor sem tud minden lehetséges problémára felkészülni, lesznek nála is tűzoltás jellegű feladatok. Főleg azok a feladatok, amelyek a programozói és a felhasználói kérések, problémák megoldására szolgálnak. Ide tartozik a futási idejű kivételek kezelése és a váratlan leállás utáni újraindítás is. Előfordulhat, hogy ezek a kérések elárasztják az adatbázis-adminisztrációs csoportot, és a csoport nem győzi azokat megoldani. Ennek viszont a proaktív feladatok látják kárát. Sok oka lehet annak, hogy az adatbázis-adminisztrációs csoport nem tudja megfelelően ellátni a feladatait: munkaerőhiány, túlvállalás az új alkalmazásfejlesztési projektek támogatásában, nem rutin feladatok megjelenése, vagy költségvetési hiány.