A fejezetben az adatbázis mentéséhez kapcsolódó ismereteket tekintettük át. Ehhez először megnéztük, hogy mik azok a hibák, amelyek miatt szükség lehet az adatbázist helyreállítani, és az elkészített mentést felhasználni. A képmásolati mentés a legfőbb alapfogalom az adatbázis mentése során. A képmásolati mentéshez kapcsolódóan megkülönböztettünk teljes és inkrementális mentést, megvizsgáltuk, hogy az adatbázist milyen szemcsézettséggel lehet menteni, illetve, hogy a felhasználók használhatják-e az adatbázist a mentés készítésével párhuzamosan. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy forró mentés esetén a mentési konzisztenciára oda kell figyelni, melynek a biztosítását az adatbázisnaplóba kerülő konzisztenciapont segíti. A képmásolati mentéshez kapcsolódóan az adatbázisnaplót is menteni kell, egyrészt, hogy a konzisztenciát biztosítani lehessen, másrészt, hogy a mentés után bekövetkezett változásokat helyreállítás esetén újra alkalmazni lehessen az adatbázison. A mentési ütemezés meghatározásához különböző szempontokat soroltunk fel. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy néha az adatbázis-kezelő rendszer állományainak a mentésére is szükség van. Az adatbázis mentése nem csak az adatbázis-kezelő rendszer mentési segédprogramjával végezhető el, hanem a megfelelő mentési stratégia támogatására használhatjuk az UNLOAD segédprogramot, vagy állomány-rendszerbeli mentést is végezhetünk. A mentést dokumentálni kell, amelyet az adatbázis mentési-helyreállítási stratégiájának a dokumentálásával tehetünk meg. Ehhez kapcsolódóan soroltunk fel vezérelveket és tanácsokat.

A fejezet végén alternatívákat soroltunk fel az adatbázis mentésére és helyreállítására, mint a tartalék adatbázisok, a másolatok, és a lemeztükrözés.