Ha probléma történik az adatbázisban, és az adatbázis-adminisztrátor nem tudja gyorsan megoldani, akkor a cég adatai lehet, hogy elérhetetlenné válnak, ami a cégnek anyagi veszteséget okoz.
Ahhoz, hogy az anyagi veszteség elkerülhető legyen, az adatbázis-adminisztrátornak az adatbázisban történő problémára nagyon gyorsan kell tudnia reagálni. Így biztosítani tudja, hogy a cég üzleti folyamatai folyamatosan elérjék az adatbázist.
Azonban az adatbázis-adminisztrátor reagálási képessége nem csak azon múlik, hogy milyen gyorsan tud helyreállítani. A nehezebb feladat az, hogy a problémát fel kell tudni ismerni, és meg kell rá találni a megfelelő megoldást. Így az adatbázis-helyreállítás nagyon összetett feladat lehet, amely sok hibalehetőséget rejt magában és nehéz megfelelően megvalósítani.
A helyreállítás sokkal többet foglal magában, mint egyszerűen helyreállítani az adatok egy olyan képét, amely egy korábbi időpillanatban előállt. Az adatbázis-helyreállítás azt jelenti, hogy egy probléma előtti időben fennálló állapotba állítjuk az adatokat vissza. Gyakran a helyreállítás az adatok visszatöltése mellett azt is magában foglalja, hogy az adatbázisban történt, helyes változtatásokat újraalkalmazzuk a megfelelő sorrendben. Az adatbázis-adminisztrátor ehhez képmásolati mentéseket és az adatbázisnapló-állományokat használhatja.
A sikeres helyreállítás egy olyan előző állapot elérése, amely a múltban fennállt, és amelyet el akarunk érni. Ez az állapot lehetett akár a múlt héten, a múlt hónapban. Ha megfelelően megterveztük a mentési stratégiánkat, akkor képeseknek kell lennünk a helyreállításra minden lehetséges hiba esetén.
Ha hiba történik, az adatbázis-adminisztrátornak először meg kell tudnia, hogy szükséges-e helyreállítás. Ha szükség van helyreállításra, akkor meg kell határozni, hogy milyen erőforrások, mint mentések, adatbázisnaplók érhetőek el és a helyreállítást hogyan lehet a legjobban végrehajtani. Fogalmazzunk meg néhány kérdést, amelyek megválaszolásával megtudhatjuk a hiba okát és terjedelmét. A válaszok adják azokat a lépéseket, amelyek a rendszer helyreállításához szükségesek.
Milyen hibatípus történt: média, tranzakció, vagy adatbázispéldány?
Mi a hiba oka?
Hogyan állt le az adatbázis? Megszakítással, vagy normál módon, esetleg összeomlott?
Történt operációs rendszerbeli hiba?
A szerver újraindult?
Vannak hibák az alert log-ban?
Milyen hibadiagnosztikai állomány készült?
Generálódott nyomkövetési állomány?
Mennyire kritikusak az elveszett adatok?
Történt már eddig próbálkozás a helyreállításra? Ha igen, milyen lépések történtek?
Milyen típusú mentés létezik: teljes, inkrementális, mindkettő?
Mit kell helyreállítani: a teljes adatbázist, egy táblateret, egy táblát, egy indexet vagy ezek kombinációját?
A mentési stratégiánk támogatja a szükséges helyreállítás típusát?
Ha hideg mentésünk van, hogy állt le az adatbázis, amikor a hideg mentés készült?
Minden archivált adatbázisnapló-állomány érhető el a helyreállításhoz?
Van logikai mentésünk?
Milyen párhuzamos tevékenységek voltak, amikor az adatbázis összeomlott?
Az adatbázis-kezelő rendszert újra lehet indítani?
Elérjük az adatbázis-objektumokat?
Milyenek a rendszer elérhetőségi követelményei?
Mennyi adatot kell helyreállítani?
Raw állományokat használunk?
A verziómigráció hatással lehet a helyreállíthatóságra. Például ha 5-ös verzióban mentettünk egy táblát, majd migráltuk 6-os verzióba, és ha a hiba ekkor történik, akkor az adatbázis-kezelő rendszertől és az új verziótól függően a táblát esetleg nem lehet helyreállítani. Néha az adatbázis-kezelő rendszer szállítója módosít a mentési állományok felépítésén, vagy a naplóállományok felépítésén, így a régi formátumok az új verzióból elérhetetlenné válhatnak. A migrálás után mentést kell végezni, hogy az adatbázis helyreállítható legyen.