A fejezetben azt részleteztük, hogy ha valamilyen hiba történik az adatbázisban, akkor hogyan lehet az adatbázisban egy előző pillanatban létező adatokat helyreállítani. Azonban a legtöbb helyreállítás esetén nem a teljes adatbázist szükséges helyreállítani, hanem annak csak egy jól körülhatárolható részét. A probléma felfedezése után rengeteg kérdés megválaszolásával juthatunk el oda, hogy meghatározzuk, hogy valójában mi a hiba oka, mit kell helyreállítani, és hogyan kell helyreállítani.

Felsoroltuk a helyreállítás általános lépéseit, majd részleteztük, hogy milyen helyreállítási típusok léteznek: helyreállítás az utolsó lehetséges időpontra, point-in-time helyreállítás, tranzakció-helyreállítás (hagyományos értelemben és alkalmazás-helyreállításként), tároláskezelő szoftver segítségével történő helyreállítás és offsite katasztrófa helyreállítás. Az optimális helyreállítási stratégia kiválasztásához adtunk útmutatót, illetve megnéztük, hogy a különböző típusú hibákhoz milyen helyreállítás javasolható.

Beszéltünk az index helyreállításáról, a helyreállítási tervről, a terv teszteléséről, az eldobott adatbázis-objektumok helyreállításáról, és a tesztadatbázis létrehozásáról.