A cég életében katasztrófáról nem csak akkor beszélünk, ha földrengés, árvíz vagy más hasonló természeti katasztrófa következik be, hanem olyankor is, amikor olyan esemény történik, ami csak a cég életére van hatással, mint például tűz a szerverszobában.
Egy cég életét tekintve a katasztrófa fogalmát a következőképpen tudjuk jól megfogalmazni: A katasztrófa egy nem tervezett, kiterjedt veszteség az üzletkritikus alkalmazások területén, mely a számítógép feldolgozó kapacitásának hiánya miatt történik.
A katasztrófa esetére összeállított helyreállítási tervezés egy előkészületi folyamat, arra az esetre, ha a cégnél valamilyen katasztrófa történik, amely a cég tulajdonát vagy műveleteit károsítja. Minden cégnek egy átfogó és tesztelt tervvel kell rendelkeznie, hogy egy katasztrófahelyzettel megbirkózzon. Ha egy cégnek nincs terve a katasztrófa utáni helyreállításra, akkor esetleg egy gyenge katasztrófa esetén sem tud visszatérni az üzleti életbe.
A helyreállítás tervezésének az alapja az, hogy a katasztrófa milyen hatással lesz a cég üzleti életére. Fel kell ismerni a lehetséges katasztrófákat, és megérteni azoknak a lehetséges következményeit.
Az adatbázis katasztrófa-helyreállítása egy lényeges része a teljes üzleti helyreállítási tervnek. Egy katasztrófatervnek mindenre ki kell terjednie, ki kell jelölni egy új helyet a cég üzleti folyamatainak a folytatásához, amit meg kell mondani az alkalmazottaknak, az ügyfeleket értesíteni kell, hogy a katasztrófa után hogyan végezhetik a cégnél az üzleti tevékenységüket. Az adatbázis-adminisztrátornak azonban csak az adatbázis és az adatbázis-kezelő rendszer helyreállítására kell koncentrálnia. Arra kell felkészülnie, hogy az új helyen új hardvert használva újra fel kell építenie a teljes adatbázist.
A katasztrófa-helyreállítási terv célja az, hogy a lehető legnagyobb mértékben minimalizálni lehessen azokat a költségeket, amelyek abból származnak, hogy a cég IT szolgáltatásainak a kapacitása és erőforrásai elvesztek vagy károsodtak. Egy jó adatbázis katasztrófa-helyreállítási tervben elég jól meg vannak határozva az adatveszteséggel járó kockázatok, és elég jó becslést adtak arra, hogy milyen hatása lesz a cég üzleti életére az, ha a cég adatai elvesznek.
Hasonlóan, mint a lokális adatbázismentésnél és helyreállításnál, a katasztrófa-helyreállítás esetén is az adatbázis-adminisztrátornak az egyes adatbázis-objektumokhoz egy becslést kell végeznie a kritikusság alapján és az alapján, hogy az adat mennyire gyakran változik.
Az adatveszteséggel kapcsolatban három kockázati kategóriát különböztethetünk meg: a pénzügyi veszteség, az üzleti szolgáltatás szünetelés, és a jogos kötelezettség elmulasztása (pl. amikor a cég egy szerződésben foglaltakat nem tud teljesíteni). A kategóriákon belül a kockázatoknak más-más foka lehet. Az egyes alkalmazások elérhetetlensége más hatással lehet a cég egyes részeire.
A katasztrófa-helyreállítási terv elkészítése alatt tartsuk szem előtt, hogy az üzlet a legfontosabb, és csak utána jöhetnek a technikai szükségletek. A rendszert csoportosítsuk kritikus és nem kritikus alkalmazásokra, a csoportokat az üzleti igények alapján határozzuk meg. A rendszerek kritikusságának besorolását nem az adatbázis-adminisztrátor végzi, hanem egy vagy több olyan magasabb beosztású dolgozó a cégnél, akik átlátják ezeket a rendszereket.
A következő csoportok jöhetnek létre:
Nagyon kritikus alkalmazások: ezeket kell először helyreállítani. A katasztrófa bekövetkezte előtti lehető legkésőbbi adatok visszaállítását fogja követelni. Próbáljuk ezen alkalmazásoknak a számát minimálisra csökkenteni.
Üzletkritikus alkalmazások: egy-két nap múlva is elég helyreállítani. Pl. telefonszolgáltatónál a telefonos hálózat működéséhez szükséges alkalmazások nagyon kritikusak, de a számlázási rendszer üzletkritikus.
Kritikus alkalmazások: egy-két hét múlva is elég helyreállítani. Pl. a cég dolgozóinak a nyilvántartása, amely adatbázis alapján a juttatásaikat számolják.
Szükséges alkalmazások. Itt olyan technikai alkalmazásokra lehet gondolni, amelyek megkönnyítik a napi munkát.
Nem szükséges alkalmazások: ez az a kategória, ahol feltehetjük azt a kérdést, hogy miért is léteznek egyáltalán ezek az alkalmazások.
Az adatbázis-adminisztrátornak kell a tervet elkészíteni. Mindig a legkritikusabb alkalmazás és annak az adatainak helyreállításával kell kezdenie.
Az alkalmazások kritikussági szintjének megállapítása nem az adatbázis-adminisztrátor, hanem az üzlet feladata.