A katasztrófa utáni helyreállításnál a cél a leállás és az adatveszteség minimalizálása. Ne feledjük, hogy az adatbázis-kezelő rendszer és adatbázis helyreállításának a terve csak egy része a teljes katasztrófa-helyreállítási terv elkészítésének. Az adatbázis-adminisztrátor által elkészített, az adatbázis helyreállítására vonatkozó tervet be kell tudni illeszteni a cég teljes katasztrófa-helyreállítási tervébe.
Szükség van egy olyan távoli helyre, ahol a cég adatainak másolatát, mentését tárolni lehet. Ennek a helynek olyan messze kell lennie az elsődleges helytől, hogy egy természeti katasztrófa esetén a két helyszín közül legalább az egyik ne sérüljön. Ha a cég elég nagy és két adatközpontja van, akkor az egyik központ mentéseinek tárolására a másik központ alkalmas lehet. Más cégek a távoli helyet csak a mentés tárolására használják, az adatokat rendszeresen odaküldik. Egy katasztrófa esetén az itt található mentéseket használják.
A mentés tárolásának a helyszíne és a helyreállítás helyszíne különbözhet egymástól. Ideálisan a mentést a helyreállítási oldalon kellene biztonságosan tárolni. Ha a két helyszín nem egyezik, és katasztrófa történik, akkor a helyreállításhoz szükséges adatokat a helyreállítás helyszínére kell mozgatni valamilyen módon, ami időbe telik.
Az írott terv minden jó katasztrófa-helyreállítási tervnek az alapja. Minden, a helyreállításban részt vevő kulcsembernek meg kell kapnia. A legjobb, ha a kulcsemberek a cégnél is, és a cégen kívül (pl. otthon) is tartanak belőle egyet. A helyreállítási helyszínén azonban mindenképp tárolni kell belőle legalább egy példányt.
A sok példány miatt nagy kihívás a tervet naprakészen és relevánsan tartani. A mindennapi tevékenységnek része kell, hogy legyen a terv karbantartása. Új objektumok, alkalmazások esetén, vagy régi objektumok eldobása esetén a tervnek is változnia kell.
Ha a terv változik, a régit semmisítsük meg, és cseréljük le az újra.
A tervnek bizonyos feltételeknek meg kell felelnie:
Explicit műveleteket tartalmazzon, hogy mit kell tenni, ha a katasztrófa bekövetkezik.
A műveletek megfelelő sorrendben kövessék egymást.
Határozzuk meg az eszközt, amivel dolgozni kell és a szükséges pontos mentési információt.
Dokumentálja, hogy a szükséges információk hol vannak tárolva és hogy lehet őket elérni a helyreállítás helyéről.
A tervet úgy kell elkészíteni, hogy más képzett szakember is eligazodjon a terven, ne csak az aki ismeri. A helyreállítás munkáját ne akadályozza az, hogy a tervet ismerő adminisztrátorok nem érhetőek el.
A katasztrófa-helyreállítási tervben minden, a helyreállításban szereplő résztvevőnek szerepelnie kell, ami nem csak az adatbázis-adminisztrátorokat, rendszerprogramozókat jelenti, hanem a főnököket, a végfelhasználókat, de akár az ügyfeleket is.
A tervnek a következőket kell tartalmaznia:
helyszínek: a távoli helyszínek címének listája, telefonszámmal, e-mail címmel, fax számmal. Esetleg közeli hotel címekkel, megközelítés lehetőségével, mindezek árával, stb.
személyek: a helyreállítási csapat neveinek és elérhetőségeinek listájával.
hitelesítés: a helyreállításhoz szükséges biztonsági hitelesítések listája, és a személyek, akikhez az rendelve van.
helyreállítási eljárások és szkriptek minden rendszerszoftverhez, alkalmazáshoz és adathoz: teljes eljárások, amelyek a megfelelő sorrendben, lépésről lépésre részletezve vannak. A távoli helyen legyen ott minden szoftverhez, és a szoftvereknek minden karbantartásához a telepítőprogram. A dokumentációban írjuk le, hogy pontosan hol vannak, vagy ha nincsenek a távoli helyen, akkor hogyan lehet őket elérni.
riportok: lista a mentési szalagokról, azoknak a tartalmáról, arról, hogy mikor küldték el az elsődleges helyszínről, illetve mikor érkezett meg. A névkonvenciók leírása is legyen benne.
Írjuk bele a tervbe azt is, hogy a cég üzleti élete alapján mi a legfontosabb cél a helyreállítás során. Nem mindegy, hogy egy esetleg adatveszteséggel rendelkező adatbázist állítunk nagyon gyorsan helyre vagy lassabban egy olyan adatbázist, amelyben nincs adatveszteség.
Próbáljuk ki a helyreállítási oldalon, hogy a terv működik-e. A terv tesztelését legalább évente egyszer el kell végezni. Akkor is érdemes tesztelni a katasztrófa-helyreállítási tervet, ha a következők történnek:
jelentős változások a napi műveletekben
rendszer hardverkonfigurációjának a változása
adatbázis-kezelő rendszer frissítése vagy rendszerszoftver frissítése
a helyreállításért felelős személy megváltozása
az elsődleges adatközpont költözése
változás a napi mentési eljárásokban
új alkalmazások létrehozása vagy meglévő üzletkritikus alkalmazások frissítése
jelentős adatmennyiségbeli vagy a napi tranzakciómennyiségbeli növekedés
A tesztelést érdemes arra is használni, hogy megtaláljuk és kijavítsuk a hibákat és a gyengeségeket a tervben. A tesztelés legyen életszerű, kezdjük a főnöknél, hogy tudja, kit kell keresni, ha baj van.
A katasztrófa-helyreállítási terv megtervezéséhez és kidolgozásához a megfelelő csapatot kell összeválogatni. A csapattagoknak az egész rendszert ismerniük kell, illetve IT és üzleti ismeretekkel is rendelkezniük kell.
Az elkészült katasztrófa-helyreállítási tervbe aztán minden, a helyreállításban érintett személyt be kell avatni.
A terv elkészítésénél arra is oda kell figyelni, hogy a jogosultságok megfelelően legyenek kiosztva. Ha a helyreállító személyzetnek nincs megfelelő jogosultsága, akkor nem fog tudni dolgozni, nem tudja elvégezni a helyreállítást.