A fejezetben arról van szó, hogy hogyan tud egy cég felkészülni arra az eseményre, ha valamilyen katasztrófa történik, amely az adatközpontot is megsemmisíti. Ehhez először definiáltuk a cég életére vonatkozó katasztrófa fogalmát. Tudnunk kell azt is, hogy egy ilyen katasztrófa nem csak az adatbázisra, hanem a teljes cég életére hatással van. Ezért a helyreállítási tervnek csak egy része az adatbázis-adminisztrációt érintő adatbázis-helyreállítás.

A magasabb pozícióban dolgozó alkalmazottak üzleti szempontok alapján kockázati kategóriákba sorolják be az alkalmazásokat. Az adatbázis-adminisztrátornak a helyreállítási terv elkészítésénél figyelembe kell vennie ezeket a kockázati kategóriákat, és a legkritikusabb alkalmazások helyreállításával kell kezdeniük.

A katasztrófa-helyreállítási irányelvek között beszéltünk a távoli oldal szerepéről, az írott tervről, arról, hogy az írott terv milyen feltételeknek feleljen meg, mit tartalmazzon az írott terv, beszéltünk a terv teszteléséről, és a tervhez kapcsolódó személyzeti kérdésekről.

A katasztrófa-helyreállítás mindig függ attól, hogy milyen mentés áll a rendelkezésünkre. Két fő mentési típust néztünk meg, a képmásolati mentést és a tároláskezelő szoftver segítségével történő mentést. Ezeknek kívül még egy alternatívát adtunk, a távoli tükrözést.

A fejezet végén pedig irányelveket soroltunk a katasztrófa utáni helyreállításhoz: a helyreállítás sorrendje, adatlappangás, alkalmazásokhoz kapcsolódó adatok mentése és helyreállítása, tömörítés, helyreállítás utáni képmásolat készítése.