A fejezetben megvizsgáltuk, hogy az adatbázis-kezelő rendszer teljesítményére a környezetben lévő hardver és szoftverkomponensek milyen hatással vannak. Megvizsgáltuk a hardver, azon belül kiemelten a lemezes háttértároló, az operációs rendszer, és más komponensek hatását az adatbázis-kezelő rendszerre.

A következőkben az adatbázis-kezelő rendszer konfigurációs paramétereit vizsgáltuk. Az adatbázis-kezelő rendszereknél nagyon fontos kérdés, hogy a memóriát hogyan használják. Megvizsgáltuk, hogy az adatbázis-kezelő rendszerek általában milyen puffereket, gyorsítókat használnak: adatgyorsító, eljárásgyorsító, rendezési gyorsító, naplógyorsító. Megvizsgáltuk ezeknek a gyorsítóknak a funkcióit is. Részleteztük, hogy ezen kívül még milyen memóriaterületekre van szüksége az adatbázis-kezelő rendszernek.

Mélyebben részleteztük az adatgyorsítót, megvizsgáltuk, hogyan lehet hangolni és monitorozni. Az eljárásgyorsító esetén is megvizsgáltuk azt, hogy hogyan lehet monitorozni és hangolni.

A következőkben az adatbázisnapló hatását vizsgáltuk a teljesítményre, illetve megvizsgáltuk, hogy az adatbázis-adminisztráció milyen módon tudja a naplózáshoz kapcsolódóan a teljesítményt befolyásolni.

Az adatbázis-teljesítményére ugyancsak nagy hatással van az, hogy mennyi adatbázis-objektum van megnyitva, az, hogy a párhuzamos feldolgozáshoz kapcsolódó műveletek, mint zárolás, holtpont, versengés, hogyan jelennek meg az adatbázisban, az, hogy az rendszerkatalógus hogyan van elhelyezve és konfigurálva, illetve egyéb konfigurációs opciók.

Az adatbázis-kezelő rendszer teljesítmény témaköréhez mindenkor kapcsolódik a teljes rendszer monitorozása, ami nem csak az adatbázis-kezelő rendszert jelenti, hanem a hardver, az operációs rendszer és az más egyéb szoftverek monitorozását is.