A szabad helyre azért van szükség, hogy a táblatér adatlapjainak egy része üres és elérhető legyen, amikor új adatot akarunk benne tárolni. Az adatlapokon szükséges szabad hely nagyságát táblaterenként vagy esetleg adatbázis-objektumonként határozhatja meg az adatbázis-adminisztrátor. Ha egy táblatér adatlapjaihoz kellő mennyiségű szabad helyet határozunk meg, akkor az csökkentheti az újraszervezések gyakoriságát, csökkentheti a versengést és növelheti a beszúrások hatékonyságát. Az adatbázis-kezelő rendszerek valamilyen módon biztosítják, hogy egy adatbázis-objektumhoz a CREATE és az ALTER utasításban az adatlaponkénti szabad helyek mennyiségét meghatározzuk. Ez lehet a PCTFREE paraméter, amelyben az adatbázis-adminisztrátor egy százalékos értéket ad meg, amely azt jelöli, hogy az adatlapnak hány százaléka legyen szabad, azaz mennyi helynek kell elérhetőnek lennie a jövőbeli beszúrásokhoz. Azonban adatbázis-kezelő rendszerenként más-más eszközök és módszerek lehetnek a beszúrásokhoz szükséges szabad hely biztosításához.
Az egyes adatbázis-objektumokhoz a megfelelő mennyiségű szabad hely biztosítása a következő előnyökkel jár:
a beszúrás gyorsabb, ha szabad hely érhető el
változó hosszúságú soroknak és módosított soroknak van helyük nőni
ha egy adatlapon kevesebb sor van, az jobb konkurenciát eredményez, mert ha az adatlap zárolva van, más felhasználóknak kevesebb adat elérhetetlen
A szabad helynek hátrányai is vannak:
a tárolási követelmények nagyobbak
a keresés tovább tart
ha egy adatlapon kevesebb sor van, akkor több input/output művelet szükséges ahhoz, hogy megkapjuk a kért információt
mivel az adatlaponkénti sorok száma csökken, az adatgyorsítás hatékonysága csökkenhet, mert kevesebb sor nyerhető vissza egy input/output művelettel
Az adatbázis-adminisztrátornak adatbázis-objektumonként biztosítania kell az elérhető szabad helyek megfelelő mennyiségét, amely azzal jár együtt, hogy időről időre meg kell azt vizsgálnia. A szabad helyek megfelelő összegét a következőkre kell alapozni:
a beszúrások és módosítások gyakorisága
a sorláncolás, sormigráció, és az adatlaptörések valószínűsége
Statikus táblához ne definiáljunk szabad helyet, mert nem lesz szüksége több helyre.