A felhasználók nagytömegű letöltéséhez nagy(obb) sávszélesség szükséges. A (várhatóan lényegesen kisebb mennyiségű) adatfeltöltéshez kisebb sávszélesség is elelgendő. Ennek következtében a rendelkezésre álló sávszélességet (frekvenciatartományt) aszimmetrikus módon célszerű felosztani.

A telefonos technológiában a végfelhasználók csatlakoztatására használatos réz érpár már lehetővé teszi 1-2MHz-es sávszélesség használatát km nagyságrendű távolságra, így ez már a gyakorlatban is alkalmazható telefonvezetéken kialakítandó nagysebességű kapcsolat létrehozására.

Az ADSL alapvetően FDM alapon osztja fel a csatornát a három kommunikációs cél (hang, adatfeltöltés, adatletöltés) között. A telefonos hangkommunikáció számára néhány kHz sávszélesség szükséges, erre a célra foglalják le az alsó ~30 kHz-es tartományt (melyet a tényleges hangátvitel nem használ ki teljesen). A következő ~80 kHz-es tartományt az adatfeltöltési célra alkalmazzák. A megmaradó ~1000 kHz-es tartomány pedig az adatletöltési célt szolgálja:

Az ADSL letöltési irányban komoly zavarforrásként jelennek meg a közelben működő nagyteljesítményű középhullámú rádióadók: Pl. a Solton működő rádióadó 540 kHz-en 3MW (megawatt!) teljesítménnyel sugározza a Kossuth rádió műsorát. Az adó közelében ez nagyon rossz jel-zaj viszonyt eredményez ("a zaj erősebb a jelnél").

A probléma kezelésére egy széleskörűen alkalmazott megoldás a DMT (Discrete MultiTone) modulációs technológia: A rendelkezésre álló frekvenciatartományt nagyon kicsi (4,3 kHz) sávszélességű alcsatornákra bontják, s az egyes alcsatornákon külön-külön meghatározzák a jel-zaj viszonyt (ill. erre épülve a bitrátát):

Az ADSL előfizetői oldalán az előfizetói vonal (helyi hurok, local loop) végén egy szűrővel különítik el a hang- és adatátviteli frekvenciatartományokat. A szolgáltatói hálózat végpontját az ADSL NT (Network Termination, vagy ADSL modem) eszköz képviseli. Ennek kimenete egy hálózati csatlakozásra közvetlen módon használható (tipikusan RJ-45) interfész, melyre az előfizető Ethernet (vagy authentikációs célok miatt PPP over Ethernet) technológiával kapcsolódik. A szűrőt és az ADSL NT-t természetesen egyetlen eszközben is implementálhatják, s esetlegesen további (pl. forgalomirányítási) funkciókkal is kiegészíthetik.

A szolgáltatói oldalon az előfizetői vonalakat (több száz előfizetői vonalat) egy DSLAM (Digital Subscriber Line Access Multiplexer) eszközbe csatlakoztatják. A DSLAM egység egy nagykapacitású ("trönk") vonalon multiplexálja az előfizetők forgalmát az Internet felé.

Az ADSL technológiák (ill. ezek szimmetrikus variánsai) óriási fejlődésen mentek keresztül. Ennek következtében számos DSL verzió létezik. A következő táblázat egy rövid áttekintést ad a legfontosabb technológiák jellemzőiről: