13. fejezet - Pszeudókód

13.1. Adatok

Algoritmusaink különféle adatokkal dolgoznak. Ezeket az adatokat a számítógép a memóriájában tárolja, s a könnyebb felhasználás érdekében nevekkel hivatkozunk rá. A hivatalos elnevezésük változó. Egy változóhoz nem csupán az azt tároló memóriarész címe, valamint a e memóriarész tartalma, azaz a változó értéke tartozik hozzá, hanem arra is szükségünk van, hogy hogyan, miként értelmezzük ezeket az adatokat, magyarul milyen a típusuk.

Gyakran az egyszerűség kedvéért több, azonos szerkezetű adatot együtt kezelünk, egyben, sorfolyamatosan tároljuk őket. Ha szükség van rájuk, akkor a sorban elfoglalt helyükkel hivatkozunk rájuk. Ezt a számot szokás indexnek nevezni. Magát az adatszerkezetet tömbnek nevezzük. Az A tömb i-dik elemére A[i] névvel hivatkozhatunk, például az első elem A[1]. Az A tömbben található elemek számára A.hossz néven hivatkozunk algoritmusainkban, s ennek megfelelően az A tömb utolsó eleme A[A.hossz].

Más esetekben több különböző fajtájú adatot kell együtt kezelni. Például egy személyt jellemez a neve, születési dátuma, lakcíme. (Ezen adatok között van szöveges, számszerű, stb.) Az ilyen adatcsoportot rekordnak nevezik, míg az egyes adatait mezőknek. Az x rekord bal elnevezésű mezőjére x.bal névvel fogunk hivatkozni. A mezőknek természetesen lehetnek további mezői is, így az x.bal.jobb kifejezés úgy értendő, hogy az x rekord bal mezőjének jobb mező értékére kívánunk hivatkozni.