A. függelék - MELLÉKLETEK

A.1. táblázat - ETO főosztályok: 0

0 Általános művek

A főosztály általános jellemezése:

Ř      Azok a művek tartoznak ide, melyek általános tartalmú írásművek, az ismeretek minden vagy legtöbb területét felölelik, és nem sorolhatók be a többi főosztályba.

Ř      A tudományok és ismeretek egész vagy több területén alkalmazható általános elvi, módszertani, szervezési, stb. kérdéseket tárgyaló művek. Pl.: a tudományos munka szervezése, a könyvtárak, intézmények, testületek.

Ř      Az ismereteket hordozó dokumentumok formai sajátosságait leíró írásművek, ill. az ilyen jelleg alapján osztályozható dokumentumok. Pl.: kéziratok, könyvritkaságok.

 

A jelzetalkotás során gyakori a viszonyítás más főosztályok főtáblázati számaival, továbbá gyakran szükséges az önálló általános alosztások használata.

Az 1990. évi középkiadás és a 2006. évi teljes ETO közötti lényeges változás a főosztályban, hogy a számítógép-tudomány, számítástechnika témakör ide került, a 004-es alosztályba.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

 

001 A tudományokkal általánosan foglalkozó dokumentumokat soroljuk ebbe az alosztályba.

Például:

001.5 tudományos elméletek, hipotézisek

001.6 tudományos törvények

001.89 tudománypolitika

 

002 Dokumentáció. Könyvek. Írásművek

 

003 Az írásrendszerek és írások problémája. Jelek, szimbólumok.

Például:

003.349 cirill írás

003.65 tulajdonjelek, védjegyek

 

004 Számítógép-tudomány. Számítástechnika. Információs technológia: számítástechnika és telekommunikáció.

004.2 a számítógép felépítése, számítógép-architektúra

Például:

004.223 karakterkészletek

004.222.3 lebegőpontos számábrázolás

004.3 számítógép-hardver

Ebben a szakcsoportban gyakori az aposztrófos speciális nem önálló alosztások használata. Például:

004.3’1 számítógépgyártás

004.3’144 számítógép-alkatrészek. Az egyes alkatrészek kifejezése a 62–es alosztály jelzeteinek viszonyításával történik.

Például:

004.3’144:621.314 számítógépes tápegység

004.4 szoftver, program.

004.438 egyes programnyelvek

Például: 004.42Windows

004.5 ember-gép interfész

004.6 adatok

004.652 adatmodellek

004.7 számítógépes hálózatok

004.8 mesterséges intelligencia

004.9 alkalmazás-orientált számítógép alapú technikák

 

006 szabványosítás, szabványok

Például:

006.032ISO

007 kibernetika

008 a kultúra, civilizáció általában. Kapcsolódási pontok:  001 tudomány általában

                                                                                              37 pedagógia

930.85 művelődéstörténet, a kultúra és a civilizáció története

 Ezzel az alosztállyal gyakran viszonyítást alkalmazunk. Például:

008:32 művelődéspolitika

008:323.272 kulturális forradalom

 

01 könyvészet, bibliográfiák, címjegyzékek, katalógusok

A 01 jelzetet csak a bibliográfia kérdéseivel általánosságban foglalkozó elméleti, módszertani vagy történeti írásművek osztályozására használjuk. Az egyes bibliográfia típusokról szóló ilyen jellegű írásműveket a 01:01…viszonyítással jelöljük. Például:

01:019.941 az annotált bibliográfia kérdései

Magukat, az egyes bibliográfiákat a 011/016 alosztályokba, az egyes katalógusokat pedig a 017/019 alosztályokba soroljuk.

011 általános, egyetemes bibliográfiák, világbibliográfiák: a műveket tartalmukra, megjelenési helyükre, stb. való tekintet nélkül tartalmazzák. Például:

011”16” a 17. században írt művek bibliográfiája, függetlenül attól, hogy milyen témakörről szól. Ilyen bibliográfiák ma már nem készülnek.

012 egyéni bibliográfiák: egy-egy szerző műveinek jegyzéke, vagy bármely ismeretlen szerzőjű mű kiadásainak bibliográfiája. A/Z névalosztással használjuk. Például:

012 Arany J. (Arany János műveinek bibliográfiája)

013 kollektív bibliográfiák: valamilyen szempontból zárt csoportot alkotó szerzők műveinek bibliográfiája.

013:51 matematikus szerzők műveinek bibliográfiája

013(45) olasz szerzők műveinek bibliográfiája

013”18” a 19. században élt szerzők műveinek bibliográfiája

014 sajátos jellegű írásművek bibliográfiája. Például:

014.3 cikkbibliográfia

015 nemzeti vagy helyi bibliográfiák: az azonos helye megjelent írásművek bibliográfiái. Mindig követi egy földrajzi alosztás, amivel pontosítjuk. Például:

015(439)MNB

015(439.165)Hajdú-Bihar megyében megjelent művek jegyzéke

016 szakbibliográfiák. Többféle szempontból lehetnek a bibliográfiák szakbibliográfiák, például lehetnek ugyanarra a tárgykörre, személyre, helyre vagy korra vonatkozó írásművek bibliográfiái.

Szakterületre, tárgykörre vonatkozó művek bibliográfiája - viszonyítjuk a tárgykört kifejező főtáblázati számot a 016-hoz. Például: 016:61 orvosi bibliográfia

Ugyanarra a személyre vonatkozó művek bibliográfiája: biobibliográfia. Névalosztást írunk a 016 után. Például: 016Arany J. Aranyról szóló művek jegyzéke.

Ugyanarra a helyre vonatkozó művek jegyzéke: topobibliográfia (helyismereti bibliográfia). Például: 016(439) Magyarországról szóló művek bibliográfiája.

Ugyanarról a korról szóló művek bibliográfiája: kronobibliográfia. Például: 016”17” a 18. századról szóló művek bibliográfiája.

017/019 különféle katalógusokat sorolunk ide.

 

02 könyvtárakkal foglakozó művek, könyvtártan

028 olvasásal kapcsolatos művek könyvtári megközelítésben

030 referenszkönyvek, enciklopédiák, szótárak, lexikonok általános tartalommal

Ha a dokumentum vegyes témájú, általános tartalmú, akkor a 030 –as főtáblázati szám a tartalmat és a formát együttesen jeleníti meg, amennyiben egy meghatározott témakör referenszkönyvéről van szó, abban az esetben a (03) kezdetű formai alosztással jelöljük a formát, a témakört pedig a megfelelő főtáblázati számmal.

Például:

030 Pallas nagylexikon

37(031) Pedagógiai lexikon

050 időszaki kiadványok, periodikumok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak jelentősége, ügyvitele, közzététele

A hiányzó jelzeteket az alábbi párhuzamos jelzetszerkesztési szabály segítségével alkothatjuk meg a 070-es alosztály jelzeteiből.

050.1/.4 ~070.1/.4

06 szervezetek, testületek, kongresszusok, kiállítások

A táblázati rész elején található .0-ás speciális nem önálló alosztások a 06-os osztályban teljes körűen használhatóak, kivéve a 069-es múzeumok alosztályban.

Az intézmények, kongresszusok, stb. szerepelhetnek főtáblázati számmal, és szerepelhetnek formai alosztásként is, abban az esetben, ha ezek kiadványairól van szó. Ekkor a kiadvány tartalma alapján állapítjuk meg a főtáblázati számot.

A 06-os főosztályban kifejezett főtáblázati számot kerek zárójelbe téve formai alosztásként használhatjuk. A főtáblázati részben részletesebben megtalálhatóak a jelzetek, mint a segédtáblázati részben.

070 a sajtó, hírlapok, újságok szerkesztése, újságírás, sajtóügy

Régebben a 07-es főtáblázati számmal fejezték ki az egyes napilapokat, a mai gyakorlat szerint formai alosztást kell használnunk konkrét sajtótermék kifejezésére.

Például:

(054) Hajdú-Bihari Napló

08 gyűjteményes művek

Csak a vegyes tartalmú gyűjteményes munkákat soroljuk ide, az azonos tárgykörű írásműveket tartalmazó gyűjteményeket a megfelelő szakterület ETO főtáblázati számához soroljuk be a (08…) formai alosztás hozzáfűzésével. Gyűjteményes művek osztályozása során gyakran használunk A/Z névalosztást, nyelvi alosztást.

081 egy szerző több témában írt műveinek gyűjteménye. Például:

081 Eötvös J.: Eötvös József több témában írt műveinek gyűjteménye.

37(081) : Eötvös József pedagógiai tanulmányai

082 több szerző több témában írt munkái. Például:

082=111: több szerző vegyes tartalmú tanulmánygyűjteménye angol nyelven

63(082): több szerző mezőgazdaságról írt tanulmányainak gyűjteménye

09 A kéziratok, könyvritkaságok osztályba az írásműveket sajátos formai ismertetőjegyeik alapján soroljuk be, a tartalomra való tekintet nélkül. Ide osztályozzuk továbbá a kéziratokkal, könyvritkaságokkal foglalkozó irodalmat is. Például:

016:093(436) és 093(436):016  Az ausztriai ősnyomtatványok bibliográfiája

096.1”17” Illusztrált könyvek a 18. századból


A.2. táblázat - ETO főosztályok: 1

1 Filozófia. Pszichológia

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály megnevezésében jelzett szakterületeken kívül tartalmazza a logikát, az etikát, valamint az okkult irodalmat is. A filozófia rész felosztása nem épül valamilyen filozófiai osztályozásra, hanem csupán felsorolja a filozófiai fogalmakat és elméleteket.

A jelzetalkotásban a filozófia osztályban különösen nagy szerepet játszik a névalosztás az egyes filozófusok és rendszerük jelölésére. Gyakori a viszonyítás a főosztályon belül is, mivel a filozófiában minden egyes fogalom egy másiknak a szempontjává válhat.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

Másként fejezzük ki az egyes filozófusok egyéni rendszereit, és másként a különböző filozófiai álláspontok, irányzatok, iskolák problémáját.

Ř Az egyes filozófusok és filozófiájuk jelölése: 1A/Z jelzettel történik.

Ř  Az egyes filozófiai iskolákat a megfelelő 141… kezdetű jelzettel jelöljük.

Az összefoglaló jellegű filozófiatörténeti munkákat az 1(091) filozófiatörténet jelzettel jelöljük, és szükség esetén földrajzi és idő, esetleg formai alosztást is fűzhetünk hozzá. Például:

1(091)(1/9)”…”(0…)

159.9 pszichológia, lélektan. Például:

159.937.515.5 színszimbolika

7:159.9 és 159.9:7 művészetpszichológia

16 logika. Az osztály viszonylag kevés fogalommal rendelkezik. Gyakran kapcsolódik a 001-gyel. Például:

001:16 és 16:001 a tudományok logikai rendszere, felépítése.

17 etika. Erkölcstan. Az osztályozás során sok esetben zavart okoz, hogy az etikát a társadalomtudományok részeként kutatják, de a filozófiánál is számon tartják a kérdést.

Például:

17:1 Spinoza vagy 17Spinoza -Spinoza: Etika

Ebben a főosztályban találjuk az esztétika jelzetét is, de míg korábban a 18-as osztályban helyezkedett el, napjainkban a 111.852-es jelzet jelöli az általános esztétikát. A szakesztétikákat a megfelelő művészeti ágaknál kell kifejeznünk.


A.3. táblázat - ETO főosztályok: 2

2 Vallás. Teológia

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály az 1990. évi ETO középkiadáshoz képest jelentős mértékben átalakult. A főosztály jelzetei az UDC MRF 2000. decemberi állapotát tükrözik, tehát a lehető legfrissebbek.

A főosztályon belül általánossá vált a speciális ne önálló alosztások használata.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

2-1 a vallás elmélete és filozófiája. Például:

2-14 Isten. Istenek

2-2 vallási alapelvek. Például:

2-23 szent könyvek, vallási szövegek.

Az egyes vallások alapvető szent könyvei az egyes vallásoknál vannak felsorolva. Például:

27-23 Biblia. Szentírás

2-3 vallási személyek: olyan személyi csoportok, melynek tagjai nem köthetők valamilyen speciális vallási tevékenységhez. Például:

2-34 vértanúk

Az egyéb vallási személyek kifejezésére a következő lehetőségek vannak:

Ř      Vallási tisztségviselők: 2-725/727 Például:2-725 papok

Ř      Személyek kifejezhetők továbbá a -05-ös alosztás segítségével, alárendelve annak a funkciónak, amit betöltenek. Például: 2-788-051 szerzetesek-a -788 szerzetesrend+a -051 személyek csoportja segítségével kifejezve.

 

2-4 vallási cselekedetek. Például:

2-423.57-184.3 bűnök a hit ellen (2-184.3 hit, buzgalom az istenben)

Meghatározott vallási tilalmakat viszonyítással fejezünk ki. Például:

2-428.4:002 tiltott könyvek

2-425 etikai rendszerek. etikai elmélet

Az egyes vallási etikai irányzatokat viszonyítással lehet kifejezni úgy, hogy magát az etikai irányzatot a filozófiából származtatjuk. Például:

2-425:17.036.2 haszonelvűségi etika

2-5 istentisztelet legáltalánosabban. kultusz, vallásgyakorlat. Például:

2-523.4 istentisztelet célú épületek, templomok, mecsetek

2-562 vallási ünnepségek és fesztiválok. Például:

2-562:631.5 aratóünnep

2-562”321” tavaszünnep

2-562-31 az alapító születése (a -31a 2-3 vallási személyekből származik)

2-6 folyamatok a vallásban. Például:

2-675 ökumenizmus

2-7 vallási szervezet és közigazgatás. A vallások mint intézmények szervezetével foglalkozó dokumentumok osztályozandók ide. Például:

2-72-4 vallási szokások, hagyományok

2-725-447.7 papi nőtlenség (a -725 hivatalos vallási tisztviselőkhöz kapcsoltuk a -447.7 szüzesség, ártatlanság jelzetet)

2-78 vallási szervezetek, társaságok. Például:

2-78-055.2 vallásos nőszervezetek

2-78-053.2 vallásos gyermekszervezetek

A nem definiált céllal és tagsággal bíró vallási csoportokat és laikus rendeket vallás szerint +A/Z névalosztással fejezhetjük ki. Például:

27-784 ROS rózsakeresztesek

2-8 vallástipológia

21/29 Vallási rendszerek. Vallások. Hitfelekezetek. (a felsorolás történeti)

A vallás olyan rendszer, amely a világ szemléletében elismeri a szellemi vagy természetfeletti dimenziót.

21 Történelem előtti és primitív vallások

22 Távol-keleti eredetű vallások

23 Az indiai szubkontinens vallásai

24 Buddhizmus

25 Ókori vallások

26 Zsidó vallás. Judaizmus

27 Kereszténység. Például:

27-23 Biblia. Szentírás

27-242 Ószövetség

27-245.34 Eszter könyve

Isten tíz parancsolata: a sorrend a római katolikus egyházénak felel meg.

27-428-242.6.1 Ne tisztelj más isteneket!

27-428-242.6.2 Ne csinálj faragott képet és ne imádd!

27-428-242.6.3 Isten nevét hiába ne mondd!

27-428-242.6.4 Szenteld meg a 7. napot!

27-428-242.6.5 Tiszteld apádat és anyádat!

27-428-242.6.6 Ne ölj!

27-428-242.6.7 Ne paráználkodj!

27-428-242.6.8 Ne lopj!

27-428-242.6.9 Ne tégy hamis tanúságot!

27-428-242.6.99 Ne kívánd, ami embertársadé!

271/279 A keresztény egyházak és elnevezésük

28 Iszlám

29 Modern spirituális mozgalmak


A.4. táblázat - ETO főosztályok: 3

3 Társadalomtudományok

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály az 1990. évi ETO középkiadáshoz képest sok apró változást tartalmaz, ezért a jelzetalkotás során figyelmesen kell eljárni.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

30 A társadalomtudományok elmélete, módszertana és módszerei. Szociográfia. Az osztály a korábbi kiadáshoz képest részletesebb lett, új jelzet például:

305-ös alosztály, amelybe a nemmel, nemiséggel kapcsolatos általános tanulmányokat soroljuk.

308 szociográfia, társadalomrajz

31 statisztika, demográfia, szociológia

Korábban az egyes tárgykörök vagy területek statisztikai adatait a következők szerint osztályozták: 31:0/9. Katalógusokban a mai napig találkozhatunk ezzel a gyakorlattal.

Az egyes tárgykörök statisztikájának osztályozása helyesen a következő: A tárgykör alapján meghatározzuk a főtáblázati számot, majd ehhez kapcsoljuk a statisztikai táblázat formát kifejező (083.4) formai alosztást. Szükség esetén a formai alosztás meg is előzheti a főtáblázati számot. Például:

336.2(083.4) Az adóstatisztika táblázatai

(083.4)336.2 Statisztikai táblázatok. Adó (állami bevételek)

Minden tudományterület feldolgozható statisztikai módszerekkel, ekkor szakstatisztikákról beszélünk. A 311.2 szakcsoporthoz viszonyítással kapcsoljuk a feltárt szakterületet. Például:

311.2:37 a pedagógia statisztikai módszerei

314 Demográfia. Például:

314.122.7:28 Iszlám népesedéselmélet

314.622.4 csonka család háztartása

316 Szociológia

Az egyes szociológusokat és elméleti iskolájukat a 316.2A/Z- vel jelöljük.

316.3 Társadalmi szerkezet. A társadalom mint szociális rendszer. Például:

316.37 Egyének mint a társadalmi szerkezet alkotóelemi

316.37-055.2 Nők mint a társadalmi szerkezet alkotóelemei

316.7 A kultúra szociológiája

316.74 Kulturális tevékenységek szociológiája. Például:

316.74:001 a tudás szociológiája

316.74: 2 vallásszociológia

316.74:82 irodalomszociológia

32 Politika

323 Belpolitika. A főtáblázati számot mindig földrajzi alosztás követi. Például:

323(439) Magyarország belpolitikája

A belpolitika alosztályon belül gyakran használatos a valamely rassz vagy nemzetiség elleni mozgalmak kifejezésére szolgáló 323.12, ill. a valamely rassz vagy nemzetiség érdekében lévő mozgalmak kifejezésére a 323.13. Mindkét főtáblázati számhoz etnikai alosztást kell kapcsolni. Például:

323.12(=411.16) antiszemitizmus

323.13(=411.16) cionizmus

327 Külpolitika. A főtáblázati számot mindig földrajzi alosztás követi. Például:

327(439:44) Magyarország és Franciaország külpolitikai kapcsolata

329 Politikai pártok

A pártok országonkénti és koronkénti különbözősége, eltérő céljaik, stb. nem teszik lehetővé szisztematikus rendszerezésüket, ezért földrajzi, idő és A/Z névalosztással tudjuk őket csoportosítani, pontosítani, ill. speciális célkitűzésű párt esetén viszonyítással. Egy adott ország politikai mozgalmainak összegyűjtése érdekében a (1/9) földrajzi alosztásokat beszúrhatjuk a 329 után. Például:

329(439)12 A/Z magyarországi liberális irányzatú párt. A táblázatban 329.12 főtáblázati számként találjuk a liberális irányzatot.

Ha ugyanolyan pártnévvel több párt is létezett ugyanolyan pártállással, akkor idő alosztást is kell használni.

A pártok relatív helyzetét .05-ös speciális nem önálló alosztással fejezhetjük ki. Például:

329(439)12.051A/Z liberális irányzatú magyarországi kormánypárt

A több féle politikai célt követő pártoknál a 329 megfelelő továbbosztásait, fontossági sorrendben, aposztróf jellel kapcsolhatjuk a jelzethez. Például:

329(439)12’13’23 liberális, haladó, köztársasági párt

Ifjúsági politikai mozgalmak kifejezésére a 329.78 főtáblázati számhoz -05-ös általános ismérvek szerinti alosztást kapcsolunk. Például:

329.78-055.25 lányok mozgalmai

33 Gazdaság. Közgazdaságtudomány: Nagyon nehezen használható osztály, mert nagyon sok témát felölel. Itt találhatóak a munkával, munkavállalással, kapcsolatos fogalmak, a gazdasági formák, a pénzügy, stb.

330 Gazdaság általában

331 Munkaügy. Foglakoztatás

332 Regionális gazdaság. Területgazdálkodás. Földügy. Lakásgazdaság

334 Gazdasági szervezetek és együttműködési formák

336 Pénzügyek

338 Gazdasági helyzet

339 Kereskedelem

34 Jog. Jogtudomány. A táradalom minden szférája jogilag szabályozott, ezért jogi vonatkozása minden területnek van. Amennyiben az adott terület jogi szabályozásának nincs önálló főtáblázati száma, a 34-es jog osztályhoz viszonyítással kapcsoljuk a szakterület főtáblázati számát. Az előnyszabály itt is érvényesül, tehát, ha az adott szakjog rendelkezik önálló főtáblázati számmal, akkor nem fejezhetjük ki viszonyítással. Például:

344.1 Katonai büntetőjog

346 Gazdasági jog

347.7 Kereskedelmi jog

348 Egyházjog

A jogi dokumentumok esetén a főtáblázati számot mindig pontosítjuk földrajzi alosztással, idő alosztással, mivel az egyes országoknak eltérő jogrendje van, ill. a jogforrásokat a (094)-es formai alosztással jelöljük.

34(091) jogtörténet

34(094) jogszabály

35 Államigazgatás. Hadtudomány

36 Gondoskodás az élet szellemi és anyagi szükségleteiről (Korábban népjólét, szociális gondoskodás) Az osztályon belül általánossá vált a speciális nem önálló és az általános ismérvek szerinti nem önálló alosztások használata. Például:

364.696-053.9-783.442:648.5 öregek otthonainak takarító szolgáltatása

364-43-021.311általános szociális munkás

37 Oktatás, nevelés, pedagógia. Az új ETO-ban módosult a tantárgyakhoz kapcsolódó dokumentumok osztályozása. Bármilyen iskolatípus és fokozat esetén az egyes tantárgyak a következő szabály szerint fejeződnek ki. 37.016:0/9 Például:

37.016:53 fizika

37.016:003-028.31 az olvasás és írás alapjai

39 Néprajz. A tárgyi néprajz és a szellemi néprajz elkülönülnek, a tárgyi néprajznál gyakran alkalmazzuk a viszonyítást, mert nincs a fogalmaknak egyszerű főtáblázati számuk. Például:

39:72 népi építészet

39(=214.58) a cigányság néprajza

390.4 Ruhátlanság, meztelenség

391 Ruházat, viselet, divat, szépítés és díszítés. Például:

391.91 tetoválás

392 A magánélet szokásai és hagyományai

393 Halál, halotti szokások.

394 Közéleti és társasági szokások. Például:

394.9 nemzetközi társasági kapcsolatok

394.912 különböző országok közötti kapcsolatokat ápoló szervezetek. Például:

394.912(44:493) Francia-belga baráti társaság

395 A társadalmi érintkezés szabályai

398 Folklór


A.5. táblázat - ETO főosztályok: 5

5 Matematika és Természettudományok

A főosztály általános jellemezése:

A természettudományokkal általánosságban foglalkozó írásműveket az 50-es osztály alá soroljuk be. A jelzetalkotásban fontos szerepe van a viszonyításnak, valamint a földrajzi, idő, formai és egyéb alosztásoknak. Például:

50(091) a természettudományok története

50-051 természettudósok, kutatók

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

502/504 Környezettudomány. A természeti források megőrzése. A környezet fenyegetettsége és védelme. Például:

502.172:061.2(439) Magyar Természetvédelmi Egyesület

51 Matematika. Az osztály a klasszikus matematika szerintifelosztást követi. Az ETO klasszikus hierarchikus felépítése szépen megfigyelhető ebben az osztályban. Például:

510 A matematika alapvető és általános vizsgálódásai

511 Számelmélet

512 Algebra

514 Geometria

52 Csillagászat, asztrofizika, űrkutatás, geodézia (földméréstan) Például:

521 Elméleti csillagászat, égi mechanika

521.84:523.44 Eros és 523.44Eros:521.84 Az Erosz kisbolygó átvonulása a Nap előtt

523 Naprendszer.

523.45-87*3 A Jupiter III. holdja (A * a külső osztályozási rendszerből származó jelzetet jelenti.)

528 Geodézia, fotogrammetria, távérzékelés, kartográfia

528.48:624.19 A mérnökgeodézia módszerei az alagútépítésben

53 Fizika

54 Kémia, kristálytan, ásványtan

Az ETO-nak ezt a két, igen terjedelmes osztályát csak érintőlegesen lehet megismerni példák segítségével. A kellő mélységű és pontosságú osztályozás ezeken a szakterületeken csak megfelelő szakmai ismeretek (fizikai, kémiai) birtokában lehetséges. Lényeges látnunk a kapcsolatot a táblázat más részeivel, főosztályaival, mivel az elméleti és gyakorlati kérdések gyakran szétválasztva találhatók az 5-ös, ill. a 6-os főosztályban. Például: a repülés elmélete téma három helyre is besorolható az ETO-ban:

533 Aerodinamika

629.7 Légi járművek technikája és szerkesztése

656.7 Légiközlekedés

Mindkét osztályban fontos szerepük van a speciális nem önálló alosztásoknak.

Az 53 Fizika osztály felosztása a tudomány történeti fejlődése során kialakult klasszikus diszciplínák szerinti tagozódást követi. Például:

531/534 Mechanika

535 Fénytan

536 Hőtan

535.6:001.4=511.141 a színek tudományos megnevezése magyar nyelven

542 Gyakorlati, laboratóriumi, preparatív és kísérleti kémia

543 Analitikai kémia

544 Fizikai kémia

546 Szervetlen kémia

547 Szerves kémia

548/549 Ásványtan, kristálytan

549.086:548 ásványok kristálytani tulajdonságainak mikroszkópos vizsgálata és meghatározása

55 Földtudományok. Geológia. Az osztálynak sok kapcsolata van az 5-ös főosztály egyéb osztályaival, ill. a 6-os főosztállyal. Például: 622 bányászattal, 56 őslénytannal, 903 ősrégészettel. A jelzetalkotásban a legnagyobb szerepet a földrajzi alosztások és más főosztályokkal való viszonyítás játssza. Például:

550.34(56):699.84 az anatóliai földrengések és az általuk okozott épületkárok elleni védekezés

551.507:629.783 időjárási műholdak

56 Őslénytan

56:57 Paleobiológia általában

56:581 Paleobotanika általában

56:591 Paleozoológia általában

Az őslénytan elméleti vonatkozásait, technikáit az 57-es biológia osztályban szokásos módon kell kifejezni: 56.01/.08~57.01/.08

A paleobotanika rendszertani alosztályozása hasonló az 582 botanikai, növénytani rendszertanhoz: 561~582

A paleozoológiához tartozó fogalmak az 592/599 alosztályokban részleteződnek, ezért a hiányzó paleozoológiai jelzeteket a következő szabály szerint alkothatjuk meg: 562/569~592/599

Például:

56:551.793(439) a jégkorszak kövületei Magyarországon

561.26(439) őskori kovamoszatok Magyarországon

564.1(439:285 Balaton) a Balaton ősi kagylókövületei

57 Biológia. Az osztály elején kidolgozott .0-ás speciális nem önálló alosztásoknak nem csak az 57-es osztályban van jelentőségük, hanem az 58 Növénytan és az 59 állattan osztályokban is.

58 Növénytan

59 Állattan 

Például:

581.142.037 a villamosság hatása a csírázásra

581.9(439):582.28 Magyarország gombái. Jelzetszerkesztési konvenció, hogy az egyes növények osztályozása során kifejezzük az adott földrajzi terület flóráját, növényvilágát is.

591.9(71):595.78 a kanadai lepkék mimikrije. Jelzetszerkesztési konvenció, hogy az egyes állatok osztályozása során kifejezzük az adott földrajzi terület faunáját, állatvilágát is.

591.2 állatbetegségek a háziállatok kivételével

591.2:592/599


A.6. táblázat - ETO főosztályok: 6

6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány. Műszaki tudományok

A főosztály általános jellemezése:

Az ETO legterjedelmesebb és tematikailag legvegyesebb főosztálya. Legkiterjedtebb része a 62-es osztály és alosztályai.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

60 Az alkalmazott tudományokra vonatkozó általános kérdések. Alosztályai jelenleg nincsenek érvényben.

61 Orvostudomány. Sok tekintetben eltérő jelzetalkotási módszereket követ, mint az ETO más osztályai. Speciális nem önálló alosztásai a -00 és a -0 kezdetűek, melyek az orvostudomány alapproblémáinak kategóriáit fejezik ki. Például: megbetegedések jellege, a vizsgálat módja, diagnózis, gyógykezelés módja. Több speciális nem önálló alosztás is állhat egymás után, halmozható a jelzetben, de a túlzottan bonyolult jelzeteket kerülni kell. A speciális nem önálló alosztások sorrendje: elől áll a -00 jelű, majd utána a -0 jelű. Kettőnél több kötőjeles alosztás használata nem kívánatos. Például:

616.24-006.6-07 a tüdőrák diagnosztikája. Ez a jelzet a következőképpen is felírható:

616-006.6:616.24-07

616.24-006.6:616.24-07

616-006.6-07:616.24

62 Műszaki tudományok, technika általában. Itt találjuk azokat a speciális nem önálló alosztásokat felsorolva, melyek általában érvényesek a 62-es osztály alosztályaiban.

620 anyagvizsgálat, anyagismeret, erőművek, energiagazdálkodás. Például:

620.191:621.793 felületi anyaghibák fémbevonatok készítésénél

621 általános gépészet, magtechnika, elektrotechnika. Például:

621.039.9:550.34 atomrobbantások földrengéstani kutatások céljára

622 bányászat. Szoros kapcsolatban áll az 55-ös, geológia osztállyal, a lelőhelyek, telepek ott vannak felsorolva. Például:

622.233-71 fagyasztófúrások technikája a bányászatban

623 haditechnika. Tudománytörténeti okokból ékelődött be a bányászat és az építőmérnöki tudományok osztályai közé.

624/628 az építőmérnöki és rokon tudományok területeit foglalják magukba.

624 építőmérnöki tudományok

625 szárazföldi közlekedési utak technikája, vasútépítés, útépítés

626/627 vízépítés

628 egészségügyi mérnöki technika

Például:

624.1”324”(083) utasítás a mélyépítőipari téli munkák kivitelezéséhez

624.14:627.88 völgyzáró gátak jég elleni védőberendezései

629 járműtechnika. A közúti, vízi és légi közlekedési eszközök szerkesztését, gyártását és működését soroljuk ide. A jelzetalkotásban a viszonyításnak és a speciális nem önálló alosztások használatának van nagy szerepe.

63 mezőgazdaság, erdőgazdaság, állattenyésztés, vadászat, halászat

630 erdészet. Az alosztály részletezése külső forrásból, az Erdőgazdasági Tizedes Osztályozásból származik (IUFRO, Bécs), ezért *-gal jelöljük. Például:

630*27 díszfatermesztés

631/635 a mezőgazdaság üzemtana, szántóföldi növénytermesztés és kertészet. Például:

631.82:635.9 műtrágyák alkalmazása a virágkertészetben

635.35.044 karfiol termesztése fóliában

636/639 állattenyésztés, állati termékek, vadászat, halászat. Például:

637.2.024 vajköpülő

637.482 jódozott tojás

64 háztartás. Az osztályban sok speciális nem önálló alosztás használatos. Ugyancsak gyakori a -03-as és a -05-ös alosztások használata. Általános gyakorlat, hogy a háztatást, háztartásvezetést, lakberendezést, lakásfelszereléseket, stb. meghatározott személyek számára a 64.05~-05 párhuzamos jelzetszerkesztési eljárás segítségével fejezzük ki.  Például:

641.053.2 élelmiszerek gyermekek számára

645.4-182.22 beépített bútor

648.06 mosó-és tisztítógépek

641/642 élelmiszerek, ételek és elkészítésük, étkezések. Gyakori feladat a szakácskönyvek kifejezése. Általában a szakácskönyveket a 641.55(083.12) jelzettel látjuk el. Amennyiben egy konkrét ételcsoport elkészítéséről van szó, annak jelzetét az előbbi jelzethez viszonyítjuk. Például:

641.55(083.12):637.3 sajtos finomságok szakácskönyve

641.568(439)(083.12) magyar nemzeti ételspecialitások

643/645 lakás, lakberendezés. Ezekben az alosztályokban gyakran használjuk a -03-as anyagok szerinti alosztást. Például:

645.412-035.5

646/649 személyes szükséglet a háztartásban. Például:

646.45.055.2 női kabát

647.21 házmester

648.4 vasalás

649.8 betegápolás otthon

65 ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési üzemek szervezése és vezetése

651 irodaszervezés

651.459.4:336.71 bankpénztári szolgálat

654 híradásügy

654.024:35 kormányközlemények

655 grafikai iparok, nyomdászat, kiadók, könyvkereskedelem

655.3.024.3 háromszínnyomás

656 A közlekedés és a posta. Forgalomszervezés, díjszabások

656.136.039 kamionok fuvarlevelei

657 számvitel, könyvvitel

657.6-051 könyvvizsgálók, revizorok

658 üzletvezetés, vállaltirányítás, kereskedelmi szervezés

658.310.8-051 személyzeti vezetők

658.8 eladás, marketing

658.8-051-055.2 női eladók

659 hirdetésügy, reklám, public relations

659.131.7:004.738.5 internetes hirdetések

66 vegyipar. A tiszta és elméleti kémiát, valamint kisebb mennyiségű kémiai anyagok ehhez kapcsolódó készítését az 54-hez osztályozzuk. A 66 alá osztályozzuk a kémiai és metallurgiai termékek ipari előállítását, valamint az élelmiszeripari termékeket, más mezőgazdasági termékeket, és ehhez hasonlókat.

661 vegyi anyagok, kemikáliák

661.152.3’1’2 nitrogén-foszfát műtrágya

662 robbantóanyagok, tüzelőanyagok

662.15 petárdák

662.53 gyufák

663 mikrobiológiai iparok, erjedési iparok, italipar, élvezeti cikkek ipara

663.126 sütőélesztő

663.241 konyak

663.473 belga sörök

663.664 ízesített jég, fagylalt, jégkrém

664 élelmiszerek előállítása és tartósítása

664.162.82 mesterséges édesítőszerek

664.5 fűszerek, ízesítők

665 olajok, zsírok, viaszok, ragasztóanyagok, gumifélék

665.14 gyertyagyártás

665.582.4 fürdősó

666 szilikátipar, üvegipar, kerámiák, cement és beton

666.281 gravírozott üvegek

667 festéktechnikai iparágak

667.637.4:536.522.3 hőmérsékletjelző festék

669 kohászat

67 különféle iparágak és mechanikai technológiák

671.16 mesterséges drágakövek és gyöngyök

672.7 késárú

672.81 gombostűk

673.5 harangok, harangöntés

674.21 épületasztalos-ipar

675.162 táskabőr

676.013 papírmalom, papírgíár

676.2-027.33 újra hasznosított papír és karton

677 textilipar

678 gumiipar, műanyagipar

68 továbbfeldolgozó iparok, készárut gyártó iparok

681.11.03 az órák szerkezeti elemei

681.738 napszemüvegek

681.835.2 kottaállványok

684.4:615.478.2 kórházi bútorok tervezése és gyártása

685.121 nyergek

685.34 cipőipar, cipőgyártás

686.1 könyvkötészet

687.14:797.2 fürdőruha

688.25 kesztyűbáb

689 barkácsolás

69 építőipar

692.2:694.5 favázas falszerkezetek

693.62:699.844 hangszigetelő vakolat


A.7. táblázat - ETO főosztályok: 7

7 Művészetek. Szórakozás. Sport

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály tartalma meglehetősen vegyes. A művészetekkel kapcsolatos esztétikai és technikai kérdések sokszor keverednek.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

A 7.0…alatt felsorolt alosztások (a 7.04…) alattiak kivételével) a 77-ben és alosztályaiban, a többi osztályban korlátozás nélkül használhatóak. Az egyes művészek vagy alkotók jelölése A/Z névalosztással történik. Például: 730Rodin Rodin szobrai

71 tervezés, regionális, városi és országos tervezés, tájalakítás, parképítés, kertépítés. Például:

711.585-164 nyomornegyedek felszámolása

712.253:59:069.029 állatkert

72 építészet

72.035.2(439Debrecen)”180/184” klasszicista lakóépületek Debrecenben a 19. század első felében

73 szobrászat

74 rajzművészet, formatervezés, alkalmazott művészet, iparművészet

745.51:645.45 szekrény, polc, mint bútorművészeti tárgy

75 festészet

75.01:111.852 a festészet esztétikája

75.037.2(083.824) kubista festmények kiállítási katalógusa

76 grafikai művészetek, grafikák

766:659.133.1 plakátgrafika

77 fényképezés és rokon eljárások

771.532(439-82)(085) magyar fotópapírok gyártmánykatalógusa

78 zene

782.1(430)Wagner Wagner zenedrámái

782.9:792.82 balettzene

79 szórakozás,kikapcsolódás, játék, sport

791.077 amatőr film

791-21(44-82):791.01(043) a francia filmdráma esztétikai problémái-értekezés

796.71.093.54 országúti autóverseny


A.8. táblázat - ETO főosztályok: 8

8 Nyelv és Irodalom

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály jelzetalkotásai szabályai jelentősen megváltoztak az 1990-es ETO kiadáshoz képest a 2005. évi kiadásban, amely az UDC Master Reference File 2000. évi állapotát tükrözi. A főosztály főbb témakörei az alábbiak:

80 nyelvtudomány, filológia

81 nyelvészet, nyelvtudomány, nyelvek

811 egyes nyelvek

82 irodalomtudomány, szépirodalom

82-1/-9 irodalmi műfajok

821 egyes nyelvek irodalma

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

801 nyelvészet és filológia kérdései általában. Például:

801.632 alliteráció

801.8 nyelvemlékek

808 retorika, szónoklat. Például:

808.543 mesemondás, mesélés

81 nyelvészet

Az egyes nyelvészeti problémák,nyelvészeti kérdések, vonatkozások kifejezésére a -11/-26 és az ’1/’443 speciális nem önálló alosztások szolgálnak.

Az egyes nyelvek jelzetei a következő analógia szerint épülnek fel: 811.1/9==1/=9. Például:

811.511.141-26 magyar irodalmi nyelv

811.134.2’366.543 birtokos eset a spanyol nyelvben

Szótárak:

Egynyelvű szótárak:

Ř      a (038) alosztás alkalmazásával osztályozunk. Például:

(038)=511.141 magyar szótár

(038)54=134.2 vagy 54(038)=134.2 spanyol kémiai szótár

Ř      a 81’374.81 jelzettel is osztályozhatjuk az egynyelvű szótárakat. Például:

81’374.81=511.141 vagy 811.511.141’347.81

Többnyelvű szótárak:

Ř      (038)=111=511.141 angol-magyar szótár

Ř      81’374.822=111=511.141

Szakszótárak:

Ř      54(038)=134.2 spanyol nyelvű kémiai szótár

Ř      81’374.2’374.26:54=134.2 spanyol nyelvű kémiai szótár

Nyelvkönyvek:

Nyelvkönyvek osztályozása esetén azt a nyelvet, amelyet a nyelvkönyv tanít a nyelv főtáblázati számával fejezzük ki, majd ezt követi nyelvi alosztással kifejezve a nyelvet tanulók nyelve (ha megállapítható a nyelvkönyvből), végül pedig a (07…)  kezdetű formai alosztások valamelyike, amely kifejezi, hogy tankönyv jellegű kiadványról van szó. Például:

811.134.2=511.141(075) spanyol nyelvkönyv magyaroknak

82 irodalomtudomány, szépirodalom

Az irodalomtudományi műveknél elkülönítjük az irodalomtörténeti és az irodalomelméleti műveket.

82(091)”…” egyetemes irodalomtörténet

821.511.141(091)”…” a magyar irodalomtörténete

821.511.141(091)-31”…” a magyar regény története

 

82.0 irodalomelmélet, irodalmi technika

821.112.2-2.09 német színműkritika

82:1 irodalomfilozófia

82:111.852 irodalomesztétika

82-1/-9 irodalmi műfajok

82’0 a nyelvi fejlődés szakaszai, irodalmi korok

821.14’02 klasszikus görögirodalom

821.1/.9== =1/=9 egyes nyelvek irodalma. Például: 821.111 angol irodalom (az =111 az angol nyelv nyelvi alosztása)

 

Szépirodalmi művek osztályozása:

A szépirodalom osztályozása és szerepeltetése a szakkatalógusban nem tipikusan osztályozási feladat. A szépirodalmi művek legfőbb ismertetőjegye ugyanis a szerző és a cím, ezek alapján a leíró betűrendes katalógusban lehet visszakeresni. A szépirodalmi művek osztályozásánál éppen ezért az a cél, hogy a leíró katalógustól eltérő szempontok szerint tegyük visszakereshetővé az anyagot. Nyelvcsaládok szerint rendezzük az egyes népek irodalmát.

Alapvetően az alábbi részekből áll a szépirodalmi művek szakjelzete:

Ř      A megfelelő irodalom főtáblázati száma. Az író személye dönti el, hogy melyik szépirodalomhoz osztályozzuk.

Ř      A műfajt jelölő speciális nem önálló alosztás

Ř      A szerző neve névalosztással kifejezve

Ř      A kiadásfajta jellemzésére szolgáló alosztás

Ř      Esetelegesen a mű címe

Ř      Indokolt esetben nyelvi alosztás

Például:

821.511.141-312.6Jókai7.03=112.2- Jókai Mór egy regényének német fordítása

821.112.2-34Grimm (02.053.2) vagy 821.112.2(02.053.2)-34 Grimm - Grimm mesék, német irodalom, gyermekkönyv vagy német gyermekirodalom, mesék


A.9. táblázat - ETO főosztályok: 9

9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály jelzetalkotásai szabályai jelentősen megváltoztak az 1990-es ETO kiadáshoz képest a 2005. évi kiadásban, amely az UDC Master Reference File 2000. évi állapotát tükrözi.

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

902/904 régészet

902 A régészettudománnyal általában foglalkozik, alapfogalmakat, módszereket találhatunk itt. Például:

902.4.034 adatrögzítő eljárások a víz alatti régészetben

903 Az ősrégészet, őskori maradványok fogalomköre tartozik ide. A feltárt dolgok anyagának kifejezésére a -03-as alosztást használjuk, az emlékek és tárgyak alakjának kifejezésére pedig a -4-es speciális alosztásokat, melyek a 62-es osztályból származnak. Például:

903.26’14.08-035.3 faragott, fából készült kultikus tárgyak pásztornépeknél

904 A történelmi korok kulturális maradványai, régiségek osztályozása történik itt. Az őskoron kívül az összes többi régészeti kor maradványaival foglalkozik. Például:

904:6 ipari régiségek

904:725.826 stadion, amfiteátrum maradványok

908 Honismeret: a terület történetére, földrajzára, szokásaira, kultúrájára, gazdaságára, stb. vonatkozó átfogó tanulmányokat osztályozzuk ide. Például:

908(439) Magyarország honismerete

91 földrajz. Ebbe az osztályba a szoros értelemben vett, összefoglaló jellegű földrajzi műveket soroljuk.

910 a földrajz általános kérdései, a földrajzi kutatás módszertana, utazások

910.26:528.77 légi felvételek földrajzi értelmezése

910.4(430:450) földrajzi utazások Németország és Olaszország között

911 általános földrajz, geofaktorok Például:

911.3:33 gazdaságföldrajz

912 térképek, egy földterület nem szöveges ábrázolásai. Minden típusú térkép főtáblázati száma 912, amely kiegészül földrajzi, idő és formai alosztásokkal. Az időalosztás mindig a térkép által ábrázolt tárgyidőt fejezi ki. Szaktérképek esetén a 912-höz viszonyítjuk a szakterületet kifejező főtáblázati számot. Például:

912:656.13(439)”2003”(084.33) 2003-as Magyarország autós zsebtérkép

913 regionális földrajz

913(439) Magyarország földrajza

913(439)(036) Magyarország útikönyv

929 életrajz, biográfia és rokon tudományok. Egyéni életrajzok formája: 929A/Z, a csoportos életrajzokat ki kell egészítenünk, hogy egyértelmű legyen a csoportosítás szempontja. Természetesen egyéni életrajzok esetében is részletezhetjük a jelzetet. Például:

929:75(45)”16” 17. századi olasz festők életrajza

929 Goethe

929:27-36 szentek élete

929:32(439)”18”Széchenyi

929.5 genealógia

929.6 címertan

929.7 nemesség

929.9 zászlók, lobogók

93/94 történelem

930 általános történettudományi jelzetek

930.85 művelődéstörténet, a kultúra és a civilizáció összefoglaló története

94 általános történelem

94(100) világtörténet

94(100)”1914/1918” az első világháború

94(32) az ókori Egyiptom történelme

94(41/99) az egyes országok történelme

94(420)”1714/1837” Anglia történelme, Hanover-ház


A.10. táblázat - ETO műveletek: összekötés

Összekötés, összekapcsolás, jele> +

Két vagy több tárgykört érintő vagy több ismertetőjeggyel jellemezhető dokumentumok tartalmának kifejezésére használható, a táblázatban egymást nem szorosan követő azonos típusú jelzetek összekapcsolására.

A témákat kifejező fogalmak tartalmilag függetlenek egymástól. Például: Bányászati és kohászati lexikon

622+669(031) vagy 669+622(031) vagy 622(031)+669(031).

Az összekötés növeli a prekoordináltságot, a jelzet bonyolulttá válik, ezért a + jel használata az utóbbi évek osztályozási gyakorlatában háttérbe szorult. Javasolt a jelzet posztkoordinált formában történő felírása. Az előző példa javasolt megoldása: 622(031), 669(031).

Összekötés nem csak főtáblázati számok között lehetséges, hanem azonos segédtáblázathoz tartozó alosztások is összekapcsolhatók.


A.11. táblázat - ETO műveletek: átfogás

Átfogás, összefoglalás, jele /

Ha a feldolgozandó dokumentum több olyan témáról szól, melyeknek fogalmai az ETO táblázatban közvetlenül egymás után vannak felsorolva és nincs az összefoglaló gyűjtőfogalomra külön jelzet, akkor ez a gyűjtőfogalom az elsőként és az utolsóként felsorolt fogalmak jelzeteinek /-jellel, átfogással történő összefoglalásával alkotható meg.

A jelzetek összefoglalása csak azokban az esetekben javasolt, ha azt a táblázat is jelzi. Például. 592/599 Állatrendszertan.

Önállóan lehetőség szerint ne alkossunk átfogással jelzetet, mert számolnunk kell azzal, hogy az összefoglalt fogalmak részfogalmait külön-külön nem tudjuk majd sem tárolni, sem pedig visszakeresni.

Például: 591.11/.13 állatok vérkeringése és táplálkozása. Az átfogással készült jelzet tartalmazza a 591.12 légzés fogalmat is, de ebben a formában ez nem jeleníthető meg.


A.12. táblázat - ETO műveletek: viszonyítás

Viszonyítás, jele :

Két vagy több tárgykör közötti fogalmi viszonyt fejez ki. Akkor használjuk, ha a dokumentum tartalma az összetett jelzetben egyesített komplex fogalommal fejezhető ki.

Például: munkaidő a bányászatban 331.31:622. Nem alkotható viszonyítással összetett jelzet, ha valamely komplex fogalomnak a táblázatban van saját, egyszerű jelzete. Például: a 622.47 bányavilágítás helyett nem használható a 622:628.9 (bányászat és világítástechnika).

A jelzetelemek sorrendje felcserélhető, tartalmuk nem változik. Viszonyítással nem csak főtáblázati számok, hanem azonos típusú önálló általános alosztások is összekapcsolhatók. Például: 339.5(436:439) Külkereskedelmi kapcsolatok Ausztria és Magyarország között.


A.13. táblázat - ETO műveletek: sorrendrögzítés

Sorrendrögzítés, jele ::

Használata megegyezik a viszonyításéval, eltérés csak abban van, hogy itt az elemek sorrendjének jelentősége van, mert csak a kétszeres kettőspont előtt álló elemet kívánjuk visszakereshetővé tenni, az azt követő jelzetelem visszakereshetőségéről lemondunk.


A.14. táblázat - ETO műveletek: csoportképzés

Csoportképzés, jele [...]

A jelzetek viszonyítással (:) vagy összekötéssel (+) történő összekapcsolása során szükség lehet a szorosabban összetartozó fogalmak jelzeteinek logikai csoportosítására a fogalom pontosítása érdekében. Ezt szolgálja a [..] jellel történő tagolás.


A.15. táblázat - ETO műveletek: külső forrásból származó jelzet

Külső forrásból származó jelzet, jele *

Abban az esetben használjuk a * jelet a jelzet jelölésére, ha az valamilyen külső, az ETO-tól eltérő osztályozási rendszerből származik. Például a 630*1 azt jelzi, hogy a 630-as alosztály részletezése más forrásból származik, a bécsi Erdőgazdasági Tizedes Osztályozásból.


A.16. táblázat - Önálló általános alosztások: nyelvi alosztás

Nyelvi alosztás, jele =

Annak a dokumentumnak a nyelvét vagy nyelvi formáját jelölik, amelynek a tárgyát a főtáblázati ETO szám fejezi ki. Jelzeten belül általában az utolsó jelzetelem, de állhat a jelzetlánc közepén, sőt az elején is, ha nyelv szerint kívánjuk rendezni a dokumentumot. Példák a sorrendre: 663.4(493)(075)=112.5 Belgium söriparáról szóló tankönyv flamand nyelven. (02.053.2)=111:...gyermekkönyv angol nyelven tartalom szerinti elrendezésben. =111(02.053.2):...angol nyelvű művek, gyermekkönyvek különböző tartalommal.

Két vagy többnyelvű dokumentumok esetében, ha a nyelveket nem akarjuk felsorolni, a nyelvi alosztás =00 lesz. Amennyiben fel kívánjuk sorolni a nyelveket, akkor sorrendjük emelkedő számsorrend lesz, kivéve, ha a nyelvi alosztások sorrendje befolyásolja a tartalmat, például nyelvi szótárak esetében. Példák: 53(035)=111=112.2 fizika kézikönyv angol és német nyelven. (038)=111=511.141 angol-magyar szótár. (038)=511.141=111 magyar-angol szótár.

Abban az esetben, ha jelölni szeretnénk, hogy a dokumentum fordítás eredménye, a fordítást mindig az =03-mal jelöljük, és ehhez kapcsoljuk ponttal a dokumentum eredeti nyelvének számát az =03.1/9~= =1/=9 párhuzamos jelzetszerkesztésnek megfelelően. Az eredeti nyelvet annak a nyelvnek a nyelvi alosztása követi, amelyre a fordítás történt. Példák: 61=03.161.1=133.1 orvosi dokumentum oroszból fordítva franciára.

Az egyes nyelvek főtáblázati száma a nyelvi alosztásból alkotható meg, oly módon, hogy a 811 (egyes nyelvek) főtáblázati számhoz az egyenlőség jelet elhagyva, ponttal kapcsoljuk a nyelvi alosztást. Például: 811 egyes nyelvek, =511.141 a magyar nyelv nyevi alosztása, ebből a magyar nyelv főtáblázati száma a következő lesz: 811.511.141.

Az egyes nyelvek/népek szépirodalma főtáblázati szám szintén a nyelvi alosztásból származik. A 821 (egyes nyelvek irodalma) főtáblázati számhoz az egyenlőség jelet elhagyva, ponttal kapcsoljuk a nyelvi alosztást. Például: 821 egyes nyelvek irodalma, =511.141 a magyar nyelv nyevi alosztása, ebből a magyar irodalom főtáblázati száma a következő lesz: 821.511.141.


A.17. táblázat - Önálló általános alosztások: népi/etnikai alosztás

Népi alosztás, jele (=...)

A népi/etnikai alosztásnak nincs részletes táblázata a segédtáblázti részben, mert jelzeteit a nyelvi alosztások kerek zárójelek közé helyezésével adhatjuk meg. Például: 39(=511.141) a magyarság néprajza . 664.6(=411.21) arab kenyér

Az egyes földrajzi területek etnikai csoportjainak jelölésére több lehetőség is van. Első eset, hogy közös kerek zárójelbe írjuk a földrajzi és az etnikai alosztást. Például: 392.5(439.175=162.4) házassági szokások a Békés megyei szlovákoknál. Második esetben külön-külön írjuk fel a földrajzi és etnikai alosztásokat, de ilyenkor minden esetben az etnikai alosztás megelőzi a földrajzi alosztást a prekoordinációs szabály miatt. Az előző példa ebben a formában: 392.5(=162.4)(439.175). További példák: 78(=562)(988) a grönlandi eszkimók zenéje. 78(=414)(73) fekete zene (néger) az USA-ban.


A.18. táblázat - Önálló általános alosztások: földrajzi alosztás

Földrajzi alosztás, jele (1/9)

A földrajzi alosztás a következő jellemző csoportokból áll: (1)-gyel kezdődő jelzetek általános ismérvek kifejezésére szolgálnak. Itt találjuk meg felsorolva azokat a nem önálló speciális alosztásokat, amelyek általában a földrajzi alosztások teljes körében alkalmazható jellemzőket fejeznek ki. Például: (1-11) valaminek a keleti része, (4-11) Kelet-Európa, (285-11) egy tó keleti része. (100)-zal fejezhetünk ki egyetemességet, nemzetköziséget. Például: 78(100)(091) a zene egyetemes története. Ezt a jelzetet használjuk akkor is, ha több ország jelzetének a felsorolásától eltekintünk vagy egy országot ki akarunk emelni a többi közül. Például: 61(44+100) Franciaország és több más ország orvostudománya.

(2)-vel kezdődnek a természetföldrajzi jellemzőket kifejező jelzetek. Például: (285) tó, tavak. Amennyiben egy konkrét földrajzi helynek nincs önálló földrajzi alosztása, megkeressük a legspeciálisabb jelzetet és névalosztással pontosítjuk tovább. Például: 597(439:285Balaton) a Balaton halai

(3)-mal kezdődnek az ókori országok és a középkor helyei. (4/9)-cel a jelen államokat jelöljük. Az egyes kontinensek egy számjeggyel fejeződnek ki, a (4)-es Európa. Konkrét városok, települések kifejezésére az ország jelzetét követően névalosztást írunk a kerek zárójelen belülre. Például: Debrecen 19. századi építészete 72(439Debrecen)"18" .

A földrajzi alosztásoknak kitüntetett szerepük van a 9-es főosztály fogalmainak kifejezésében. Az egyes országok, területek regionális földrajzát a 913-as főtáblázati számmal és az azt követő földrajzi alosztással fejezzük ki. Például: 913(5) Ázsia földrajza, 913(439) Magyarország földrajza. Az egyes országok történelmét a 94-es főtáblázati számmal és az azt követő földrajzi alosztással fejezzük ki. Például: 94(439) Magyarország történelme.


A.19. táblázat - Önálló általános alosztások: formai alosztás

Formai alosztás, jele (0...)

A formai alosztások a dokumentumok külső jellegzetességeinek és a tárgyalásmód jellegének a jelölésére szolgáló jelzetek. Például: 53(035) a fizika kézikönyve. 72(091) az építészet története. 323.12(=411.16)(439)"1939/1945"(092)Wallenberg, R. antiszemitizmus Magyarországon a 2. vh. idején, Raul Wallenberg életén keresztül bemutatva.

(A formai alosztásokhoz a speciális sajátságok kifejezése céljából speciális nem önálló alosztásokat kapcsolhatunk. Például: (0.021.6) miniatűr dokumentum, ebből következően (02.021.6) miniatűr könyv.

Abban az esetben, ha a formai alosztások táblázati részben valamely fogalomra nem áll rendelkezésre megfelelő jelzet, azt a (0:..)alosztás a főtáblázati számok hozzákapcsolásával teszi lehetővé. Például: 929(0:82-32) életrajzok irodalmi elbeszélések formájában. Irodalmi elbeszélés formai alosztás nincs, a megfelelő jelzetet a 82-es irodalom osztályban találtuk meg, és ezt kapcsoltuk viszonyítással a formai alosztás szokásos kezdő karaktereihez, a (0-hoz, majd bezártuk a zárójelet.

Előfordulnak olyan dokumentum, amelyek kifejezetten személyek bizonyos csoportjának szólnak. Ezt a jellegzetességet is formai alosztással fejezhetjük ki. Ehhez a -05-ös általános ismérvek szerinti alosztások személyek csoportjából kiválasztjuk a megfelelő jelzetet, majd a kötőjelet elhagyva .0-ás alosztásként kapcsoljuk a formai alosztáshoz a kerek zárójelen belül. Így egy szerkesztett formai alosztáshoz jutunk. Például: (051.056.84) folyóirat vegetáriánusoknak, ahol a (051) jelentése folyóirat, a -056.84 vegetáriánus személyek, ebből a jelzetből elhagytuk a kötőjelet és ponttal kapcsoltuk a formai alosztáshoz. Ugyanez a helyzet a gyermekkönyvek formai alosztás esetében is, melynek jelzete: (02.053.2) A (02) fejezi ki a könyvet, a -053.2 pedig a gyerekek csoportját.


A.20. táblázat - Önálló általános alosztások: formai alosztás

Idő szerinti alosztás, jele "..."

Az idő szerinti alosztások a főtáblázati számmal jelölt tárgykörre jellemző időpont, időtartam vagy a vele kapcsolatos egyéb időbeli jelenség behatárolására szolgáló önálló jelzetek. Az idő lehet: kronológia idő, ami a konkrét időszámítás szerint jelzett időt jelenti. Például: "19" jelentése huszadik század. Az idő lehet: időfenomenológia, amely a konkrét időszámítástól függetlenül mért időt jelenti. Például. "321" tavasz, "3445" dél, "465.05" öt éves, "342.1" hétfő.

Az idő alosztás jelzeteiben a három számjegyenkénti tagolást felváltja az idő szokásos egységei szerinti tagolás. Az időszámítás előtti időpontot - jellel jelöljük, például: "-0753" az időszámításunk előtti 753. év. Az időszámításunk szerinti időpontok esetében csak akkor használunk + jelet, ha egyébként félreérthető lenne. Az évezredet minden esetben egy számjegy jelöli, például: "0" az időszámításunk szerinti 1. évezred. Az évszázadot két számjeggyel jelöljük, például: "11" a 12. század, "01"a 2. évszázad. Az évtizedeket három számjeggyel fejezzük ki, például. "164" a 17. század 5. évtizede, "003" az időszámításunk szerinti 4. évtized. Az évek jelölésére négy számjegy szolgál, például "1789/1799" a francia forradalom időszaka. Szükség esetén akár perc pontossággal is kifejezhető az idő, ilyenkor a jelzet tagolása az időnél szokásos módon történik. Például: "2011.04.16.16.25"