2.3. A feldolgozás egységei és a feltárás célja

A mű nem más, mint maga a szellemi alkotás (mindenféle információhordozó közeg figyelmen kívül hagyásával).

Ezzel szemben a dokumentum fogalmába a dokumentumban rejlő mű(vek)en túl már beleértjük azt az információhordozó közeget, amely a szellemi alkotást megtestesíti, azaz amelyben vagy amelyen a szellemi alkotás valamilyen módon rögzítésre kerül (lásd 2.2. ábra). A könyvtárak küldetésüket ezen rögzített információk gyűjtésével, feltárásával, rendezésével és szolgáltatásával érik el. (Jegyzetünkben a felsorolt területek közül a feltárás és a rendezés kerül előtérbe.)

A hasonló formai jellemzőkkel, formai jellegzetességekkel bíró dokumentumokat csoportokba foglaljuk, és ezeket a dokumentum-csoportokat nevezzük dokumentumtípusoknak.

A könyvtári állományokban leggyakrabban fellelhető dokumentumtípusok közé a következők tartoznak:

- könyvek

- időszaki kiadványok (folyóiratok, hírlapok, évkönyvek stb.)

- részdokumentumok (cikkek, tanulmányok stb.)

- nyomtatott zeneművek (kották)

- kartográfiai anyagok (térképek, atlaszok stb.)

- hangzó dokumentumok (hanglemez, hangkazetta, CD-lemez stb.)

- elektronikus dokumentumok (helyi és távoli elérésű elektronikus dokumentumok)

Bibiliográfiai egységnek nevezzük azt a dokumentumot, amelynek a feltárását végezzük, amelyről a bibliográfiai leírást készítjük. A bibliográfiai egység tehát a leírásunk tárgya, vagyis a feldolgozás egysége.

Könyvek esetében a következő bibliográfiai egységek különböztethetők meg (amelyek alapvetően meghatározzák a róluk készíthető bibliográfiai leírások típusait is):

a) egyetlen fizikai egységből álló könyvek (egykötetes könyvek~monográfiák)

b) több fizikai egységből álló könyv önálló része (többkötetes könyv egy kötete)

c) több fizikai egységből álló könyv önálló részeinek egy csoportja (többkötetes könyv több kötete)

d) több fizikai egységből álló könyv önálló részeinek egésze (többkötetes könyv)

e) egy könyv fizikailag nem önálló része (fejezet, cikk, tanulmány stb.)

2.2. ábra - Az információ, mű és dokumentum fogalmak kapcsolata a könyvtári világban [Salgane]

Az információ, mű és dokumentum fogalmak kapcsolata a könyvtári világban


Mű és dokumentum kapcsolata alapvetően egy úgy nevezett több:több (N:M) kapcsolattal írható le, ahol mind az N, mind az M egytől vehet fel értékeket, és a természetes számok alkotják az értékkészletét. Ilyen módon előfordul, hogy egy dokumentumban egy művet találunk, vagy egy dokumentum több tartalmazott művel rendelkezik (például szerzői gyűjtemények), de akár a fordítottja is igaz lehet, vagyis több dokumentumban (fizikai egységben) jelenik meg egy adott mű. A mű és a dokumentum kapcsolata, illetve a kapcsolat típusának helyes meghatározása a kulcsa a megfelelő bibliográfiai leírás típus kiválasztásának.