3.4. A reláció

A fogalmak között fennálló kapcsolatrendszert relációnak nevezzük. A relációk egy részének, bizonyos típusainak nagy szerepe van a tartalmi feltárás, információkeresés során.

1. Általánosságban a reláció két elem közötti kapcsolat, viszony, összefüggés. A kapcsolat különféle jellegű lehet, az eredete pedig abban rejlik, hogy a szóban forgó elemek az időben vagy a térben valamilyen értelemben érintkeznek. Ha a kapcsolat jellegét egy megnevezéssel jelöljük, úgy ezt a reláció nevének tekintjük.

2. Logikailag a relációban ítéletek fogalmazódnak meg. Ezért a két elem közötti kapcsolat mindig függvénye azoknak az ítélettípusoknak, amelyek egy-egy tevékenységi körben, tudományterületen használatosak.

3. Matematikailag a reláció a halmazelmélet alapján értelmezhető- a halmazok Descartes-féle szorzatának részszorzataként. Egy kiindulási halmazon belül azok a párok, amelyek egymással meghatározott kapcsolatban állnak, külön halmazt alkotnak, ennek a részhalmaznak a neve a reláció.

Reláció tulajdonságok:

Reflexivitás: Egy kétváltozós relációt akkor nevezünk reflexívnek, ha a reláció alaphalmazának minden eleme relációban áll önmagával. Például: minden egyenes párhuzamos önmagával.

Szimmetrikus reláció (kétirányú, mellérendelő): az a reláció, amelyben a kapcsolatban álló párokat felcserélve ugyanazt a relációt kapjuk. (aRb = bRa) Szimmetrikus relációk például: a szinonima (kutya-eb), az ellentét (háború-béke), a hasonlósági (tengely-rúd) relációk.

Nem-szimmetrikus reláció (egyirányú, alárendelő): az a reláció, amelyben a kapcsolatban álló párokat felcserélve egy másik relációt kapunk, az eredeti viszonynak a fordítottja jön létra. Nem-szimmetrikus relációk például: faj-nem (kés-evőeszköz), rész-egész (nyél-kés), eszköz-rendeltetés (kés-vágás) relációk.

Tranzitív reláció: tranzitív egy reláció, ha az aRb és bRc esetén az aRc teljesül. A tranzitív relációba álló elempárok láncszerűen összekapcsolhatók. Ezeket a láncokat hierarchialáncnak nevezzük. A legegyértelműbb és az információkeresésben a legfontosabb hierarchialánca a nem-faj relációnak van, elvileg mindig kialakítható ennek a relációnak a lánca. Tranzitív reláció például a faj-nem (zsebkés –kés -vágószerszám), rész-egész (küllő –kerék - jármű) relációk.

Egyértékű reláció: ha egy elem mindig csak egyetlen másik elemhez kapcsolódik az adott relációban. Ha a nem-faj reláció egyértékű, monohierarchikus relációnak nevezzük. Egyértékű reláció például: kutya-ragadozó.

Többértékű reláció: ha egy elem több másik elemhez kapcsolódik ugyanabban az adott relációban. Ha a nem-faj reláció többértékű, polihierarchikus relációnak nevezzük. Többértékű reláció például: kutya-puli, kuvasz, komondor.

Inverz reláció: Minden reláció megfordítható. A reláció megfordítása következtében vagy az eredetivel azonos reláció keletkezik, vagy pedig annak a fordítottja. A nem-szimmetrikus relációknak mindig más az inverze.

Az MSZ 3418:1987 Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái című szabvány szerint a relációk jelei a következők lehetnek:

1. Ekvivalencia reláció jele: H= nemdiszkroptor, L= deszkriptor

2. Nem-faj reláció jele: F= fölrendelt deszkriptor, A= alrendelt deszkriptor

3. Egész-rész reláció jele: T= egész deszkriptor, P= rész deszkriptor

4. Rendeltetés-eszköz reláció jele: R= okozata, hatása, következménye, tárgya, rendeltetése, E= oka, függősége, eredete, eszköze, rá irányuló tevékenysége

5. Rokonsági reláció jele: X= bármilyen más kapcsolat az előbbieken kívül.

Reláció típusok:

Ekvivalencia (szinonima) reláció): Két fogalom egyenértékűségét fejezi ki. Olyan szavakat, szópárokat tekintünk szinonimáknak, melyek nyelvi értelemben maradéktalanul helyettesíteni tudják egymást. Például: kutya-eb, morfológia-alaktan. Az ekvivalencia reláció szimmetrikus reláció.

Alá-fölérendeltségi (faj-nem, species-genus) reláció: Az alá-fölérendeltségi viszony mindig a fogalmak tartalma és terjedelme közötti kapcsolatot jelenti. Az alárendelt fogalom neme a fölérendelt fogalom, a fölérendelt fogalomnak pedig faja az alárendelt fogalom. Az fölérendelt fogalom az alárendelt fogalom kitüntetett ismérve, amely alapján az alárendelt fogalom a fölérendelt fogalom terjedelmébe tartozik. Az alárendelt fogalom mindig teljes terjedelmével beletartozik a fölérendelt fogalom terjedelmébe. Az alá-fölérendeltségi reláció csak azonos fogalmi kategórián belül értelmezhető. Például: egér-rágcsálók alá-fölérendeltségi viszony, de nem lehet alá-fölérendeltség például az egér-rágcsálás fogalmak között, mert az egér egy entitás, a rágcsálás pedig egy folyamat. Az alá-fölérendeltségi reláció nem-szimmetrikus és tranzitív reláció.

Rész-egész (partitatív) reláció: A rész-egész reláció általában a fogalomban általánosított dolgok szerkezeti, fizikai kapcsolata. Például: ház-ablak, kórház-orvos, Afrika-Kenya A rész-egész reláció nem-szimmetrikus és tranzitív reláció.

Eszköz-rendeltetés reláció: Többféle relációt sorolhatunk ebbe a csoportba. Ilyen kapcsolatok lehetnek például az ok-okozat (vihar-viharkár), indíték, előfeltétel-következmény (deviancia-bűnözés), eredet-cél (Jugoszlávia-Szlovénia), hatás előidézője-hatás (orvos-gyógyítás), tevékenység-eredmény (szénbányászat-szén) relációk. Az eszköz-rendeltetés típusú relációk nem-szimmetrikus relációk.

Rokonsági (asszociatív) relációk: A fogalmak között az ismertetett relációkon kívül és létezhetnek egyéb kapcsolatok, ezeket nevezzük rokonsági vagy asszociatív relációknak. Ezek lehetnek például: hasonlósági (rúd-tengely), ellentét (élet-halál) és egyéb relációk.