3.8. A leíró katalógus keresési szempontjai

Valamennyi bibliográfiai leírás lehetőséget ad egy vagy több keresési szempont meghatározására, amelyek segítségével a bibliográfiai tételek rendezhetőek és kereshetőek a katalógusban.

Azt a könyvtári munkafolyamatot, amelynek során a bibliográfiai leírást ilyen módon kiegészítjük besorolási adatokkal, nevezzük a bibliográfiai tételek szerkesztésének (röviden tételszerkesztésnek).

A tételszerkesztés során a bibliográfiai tételek alábbi típusaival találkozunk és dolgozunk.

Alaptételnek nevezzük azt a bibliográfiai tételt, amely tartalmazza a dokumentum bibliográfiai leírását, továbbá a rendezéséhez szükséges valamennyi besorolási adatot a könyvtár szolgáltatásai szempontjából a lehető legteljesebb formában.

Főtétel olyan alaptétel, amelyen a főtétel első besorolási adata kijelölésre került.

Melléktétel olyan bibliográfiai tétel, amelynek kijelölt első besorolási adata típusában vagy funkciójában eltér a főtétel első besorolási adatától.

Utalótétel olyan bibliográfiai tétel, amely a besorolási adatok egységesítése során mellőzött nemegységes névformákról vezet az egységesített névformára (alakra), azaz a nemegységesített besorolási adatokat összekapcsolja az egységesített besorolási adattal vagy adatokkal, és ha szükséges magyarázatot fűz a kapcsolathoz.

Tételgarnitúrának nevezzük mindazon bibliográfiai tételek összességét, amelyet adott dokumentum bibliográfiai leírásából kiindulva a tételszerkesztése során készítettünk.

Az előzőekben említett bibliográfiai tételtípusoknak további altípusait is megkülönböztetjük:

1. főtételek

1.1. szerzői főtétel

1.2. testületi főtétel

1.3. egységesített cím szerinti főtétel

1.4. főcím szerinti főtétel

2. melléktételek

2.1. közreműködői melléktétel

2.2. tárgyi melléktétel

2.3. cim szerinti melléktételek

^^^2.3.1. főcím szerinti melléktétel

^^^2.3.2. egységesített cím szerinti melléktétel

^^^2.3.3. sorozati főcím szerinti melléktétel

^^^2.3.4. párhuzamos cím szerinti melléktétel

2.4. szerző/cím szerinti melléktétel

2.5. kapcsolatteremtő melléktétel

3. utalótételek

3.1. egységesítő utalótétel

3.2. magyarázatos utalótétel

3.3. általános magyarázatos utalótétel

Besorolási egységeknek nevezzük a bibliográfiai (=besorolási) tétel azon részeit, amelyek a tétel rendezését és visszakeresését teszik lehetővé. A bibliográfiai tételnek a besorolási tételhez tartozó adatait egyértelműen meg kell jelölni, és fontos szem előtt tartani, hogy a besorolási tétel adatainak sorrendje nem feltétlenül egyezik meg ezen adatoknak a bibliográfiai tételben rögzített sorrendjével.

A besorolási egységek négy szintjét különböztetjük meg:

1. besorolási tétel

2. besorolási adat

3. besorolási elem

4. besorolási jel

A besorolási tétel a legmagasabb szintű besorolási egység, amely tartalmazza a rendezéséhez szükséges valamennyi besorolási adatot. A besorolási tételek típusai között sorrendiséget (besorolási rangsort) állítunk fel, amely a következő (a legerősebbtől a leggyengébb felé haladva):

1. általános magyarázatos utalótétel

2. egységesítő utalótétel

3. magyarázatos utalótétel

4. főtétel

5. melléktétel (tárgyi melléktétel kivételével)

6. művel kapcsolatos tárgyi melléktétel

7. személlyel, testülettel, földrajzi hellyel kapcsolatos tárgyi melléktétel

A besorolási adatok a besorolási egységek második szintjét jelentik, amelyek tartalmazzák a rendezésükhöz szükséges valamennyi besorolási elemet, és az alábbi típusait különböztetjük meg besorolási rangsor szerint:

1. személynév

2. testületi név

3. cím

4. földrajzi név

5. megjelenési év

6. azonosítószám

A besorolási adatok megválasztásának elveit, szerkesztését az MSZ 3440-es szabványcsalád rendelkezései tartalmazzák.

A harmadik szintet a besorolási elemek jelentik, amelyek egy vagy több besorolási jelből állnak, és sorrendjük a következő besorolási rangsor szerint:

1. rendszó

2. egyéb elem

3. kiegészítő adat

A besorolási egységek legalsó szintjén a besorolási jelek állnak, ezek a legkisebb besorolási egységek, és sorrendjük a besorolási rangsor szerint az alábbi:

1. figyelembe nem veendő jelek

2. térköz (szóköz)

3. szimbólumok

4. számok

5. betűk

A bibliográfiai tételek rendezésekor, illetve a katalógus szerkesztésekor a tételek valamennyi besorolási egységét figyelembe vesszük a legmagasabb szinttől a legalacsonyabb felé haladva.