3.10. A dokumentumok tartalmi analízise. A tartalmi feltárás lépései

Az előző részben megismertük a dokumentumoknak azokat a forráshelyeit, amelyeket a tartalmi analízis során a legnagyobb hatékonysággal használhatunk fel. Most nézzük meg, hogy milyen lépésekben javasolt feltárni a dokumentumban rögzült tudást, a tartalmat, és hogyan írjuk ezt le úgy, hogy minél könnyebb legyen majd egy konkrét információkereső nyelv/osztályozási rendszer jelkészletére lefordítani.

A dokumentum fő tárgykörének meghatározása

A tartalmi feltárás forráshelyeinek áttekintése után próbáljuk meg a saját szavainkkal megfogalmazni, hogy miről is szól a dokumentum elsődlegesen, mi a fő tárgyköre. Ez abban az esetben nagyon egyszerű feladat, ha a dokumentum egyetlen, jól meghatározható témáról szól. A következő példákban ilyen dokumentumokkal találkozhatunk. Törekedjünk a téma általánosabb és szűkebb meghatározására is.

3.9. táblázat - Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: egy fő tárgykör esetében

FeladatMegoldás
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés
A pszichiátria rövidített kézikönyveorvostudomány, pszichiátria

101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

filmművészet, bűnügyi filmek
Magyarországi népszokásoknéprajz, népszokások
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák

Sminkelés mesterfokon:  szépülj szakértő segítségével

szépségápolás, smink


Bonyolultabb a helyzet, ha a tartalmi feltárás alatt álló dokumentum több tárgykörrel is foglalkozik. Ezekben az esetekben arra kell törekednünk, hogy minden lényeges témakört fejezzünk ki, mert nem tudhatjuk, hogy mely témák iránt érdeklődő használók számára lehet hasznos az általunk feltárt tartalom, és annak fizikai foglalata, a dokumentum. A következő címek tartalmi analízise során észre kell vennünk, hogy több tudományterülethez tartozó témákat kell azonosítanunk.

3.10. táblázat - Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: több fő tárgykör esetében

FeladatMegoldás
A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918képzőművészet, társadalomtörténet

"Csak nézni kell ezeket a rajzokat...":  Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza

magyar irodalom, rajzművészet

A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945

csendőrség, egyenruha

Színes karácsony tűvel és cérnával:  90 ünnepi motívum - múltidéző és modern minták

karácsony, kézimunka

A szent korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája

koronázási jelvény, restaurálás

Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai

magyar néprajz, mesterségek, magyar nyelv, családnevek


Az előző példákból is világosan látszik, hogy a dokumentum tartalmát átfogóbban és szűkebben is megfogalmazhatjuk. A tartami feltárás során arra kell törekednünk, hogy minél pontosabban ragadjuk meg a dokumentum tartalmát, és lehetőség szerint minél több, és pontosabb ismérvvel tegyük azt visszakereshetővé.

Nincsenek pontos szabályok arra nézve, hogy hány ismérvvel kell ellátnunk a tartalmi feltárás során egy dokumentumot, és mennyire legyenek ezek az ismérvek átfogóak vagy éppen specifikusak. Arra kell törekednünk, hogy minél jobb leírását adjuk a tartalomnak, és folyamatosan tartsuk szem előtt a használói szempontokat. Gondoljuk át, hogy mit keresnek majd azok a használók, akik számára az általunk feltárt dokumentum témája érdekes lehet. Amennyiben a tartalmi feltárás során nem a használók szempontjait tartjuk elsődlegesnek, előidézhetjük azt a nem kívánatos állapotot, hogy az adott dokumentum, az általunk adott tartalmi ismérvek alapján nem vagy csak nagyon nehezen lesz visszakereshető.

A cím és a tartalmi feltárás szempontjából szükséges forráshelyek nem feltétlenül tartalmazzák azokat a fogalmakat, szakkifejezéseket, amelyeket tartalmi ismérvként mindenképpen ki kell fejeznünk, mert a használók jellemzően azokkal keresik az adott témát.

Az előző példákból ilyen eset volt az Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása című dokumentum is, amely nem tartalmazta ugyan a növényföldrajz vagy fauna megnevezést, de ezt tartalmi ismérvként mindenképpen szerepeltetnünk kell, hiszen a biológusok, földrajztudósok ezzel a szóval keresik az egyes földrajzi területek növényvilágával foglalkozó dokumentumokat. Amennyiben csak a fák ismérvvel látnánk el a dokumentumot, minden olyan használót megfosztanánk annak a lehetőségétől, hogy megtalálja ezt a dokumentumot, akit a teljes növényföldrajz érdekel, és nem csak a fák. Ugyanez mondható el a Sminkelés mesterfokon:  szépülj szakértő segítségével című dokumentumról is. Joggal feltételezhetjük, hogy a szépségápolás iránt érdeklődő használók is haszonnal forgathatják majd a sminkelésről szóló dokumentumot, így a szépségápolás is feltétlenül szükséges tartalmi ismérv.

A tartalmi analízis egyéb szempontjai: hely és idő

A hely és az idő nagyon fontos szerepet kapnak a dokumentum fő tárgykörének pontosításában, finomításában. Magyarázni sem kell, hogy milyen lényeges különbség van a között, ha a 19. század vagy pedig a 21. század francia női divatjáról szól egy dokumentum. A következő példák megoldásaiban a tartalmi ismérvek között már szerepeltetjük a helyet és az időt is.

3.11. táblázat - Példák a hely és idő kategóriákra

FeladatMegoldás
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák, Európa
A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918képzőművészet, társadalomtörténet, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia
A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945csendőrség, egyenruha, Horthy-korszak

A Pécsi Székesegyház freskói és kincsei

freskók, liturgikus tárgyak, székesegyház, Pécs
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés, nemzetközi gyakorlat, Magyarország

A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája: a francia festészetelméleti gondolkodás kezdetei

művészettörténet, festészet, Franciaország, 17-18. század
A Kárpát-medence mollusca - faunája [elektronikus dok.]fauna, puhatestűek, Kárpát-medence


Figyeljük meg, hogy a fő tárgykör idő vonatkozását hogyan fejeztük ki a A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918 című dokumentum esetében.

3.3. ábra - A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918

A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918


A cím ugyan konkrét évszámokat tartalmaz az időintervallum kifejezésére, de gondolkodjunk el minden ehhez hasonló esetben is, hogy a két évszám által átfogott időszaknak nincs-e valamilyen önálló megnevezése. A példánkban jelölt időszak az Osztrák-Magyar Monarchia, államszövetség, és joggal feltételezhetjük, hogy a téma iránt érdeklődő használók inkább a konkrét megnevezéssel, mintsem az időpontokkal fogják keresni a témával foglalkozó irodalmat.

Hasonló helyzettel találkozhatunk a A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945című könyv tartalmi feltárása során is. Az 1920-1945 közötti időszakot a magyar történelemben Horthy-korszaknak hívjuk, mivel Horthy Miklós volt a Magyar Királyság kormányzója 1944 végéig, tehát a fő tárgykört, ami példánkban a csendőrség és az egyenruha, ebben az esetben is az idő kategária konkrét megnevezésével, és nem pedig az évszámokkal ajánlott pontosítani, részletezni.

Merőben más a helyzet a A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája: a francia festészetelméleti gondolkodás kezdeteicímű munkával, mert itt az alcímben kifejezett időszak nem egyértelműen azonosítható, az egyes használók másként gondolkodhatnak erről. Így ebben az esetben szerencsésebb évszázadok pontosággal behatárolni a fő tárgykört, a festészetet.

Az előző példákból is láthatjuk, hogy az idő vonatkozást sokféleképpen kifejezhetjük: korszakokkal, konkrét dátumokkal vagy egyéb sajátságos idő tényezőkkel.

A tárgyhely nagyon fontos tartalmi ismérve lehet egy dokumentumnak, ezért a hely kifejezésére mindig figyeljünk. Még az a furcsa helyzet is elképzelhető, hogy bizonyos használók számára a dokumentum fő tárgyköre teljesen közömbös, és csupán a hely, a helyszín fontos számukra. A hely lehet politikai, közigazgatási terület, földrajzi régió, égöv, égtáj, és tulajdonképpen bármi egyéb, ami a fő tárgykör előfordulási helyére utal. Az Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásacímű dokumentum esetében elképzelhetetlen, hogy ne fejezzük ki a helyszínt, hiszen a flóra, a növényföldrajz mindig egy konkrét földrajzi területhez kötődik. Ugyanez a helyzet a A Kárpát-medence mollusca - faunája [elektronikus dok.]kapcsán is, mert a fauna nem más, mint egy adott terület állatvilága. A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete című dokumentum esetében két helyet is ki kell, hogy fejezzünk. A címben szereplő egyetemes jelző a téma sok országban előforduló, tehát nemzetközi gyakorlatára utal.

A tartalmi analízis egyéb szempontjai: a forma és a személyek

A dokumentum formája nem tartozik a tényleges tartalmi tényezők közé, de nagy mértékben befolyásolhatja a dokumentum használhatóságát, így a tartalmi feltárás során erről se feledkezzünk meg.

Kétféle formáról szokás beszélni, az egyik a külső formája, a másik pedig a belső formája a dokumentumnak.

A külső vagy fizikai forma a dokumentum megjelenésére, a dokumentumtípusra utal. Például:könyv, hangoskönyv, három dimenziós dokumentum, video, elektronikus dokumentum.

A belső forma azt fejezi ki, hogy hogyan, milyen elrendezésben tartalmazza a dokumentum az információt, valamint utalhat a tárgyalásmódra is. Például: lexikon, bibliográfia, táblázatok, konferencia kötet. A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetecímű dokumentum esetében például fontos szempont, hogy a jogtudományról történeti szempontból szól, így a történeti tárgyalásmódot mindenképpen jeleznünk kell a tartami ismérvek sorában.

A korábbi példákban szereplő dokumentumok tartalmi ismérveit egészítsük ki a szükségesnek gondolt formai jegyekkel. Ezek a formai jegyek a címek alapján nem feltétlenül azonosíthatók, de a dokumentumok kézbevételekor teljesen egyértelművé válnak.

3.12. táblázat - Példák a forma kategóriára

FeladatMegoldás
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák, Európa, növényhatározó
A Pécsi Székesegyház freskói és kincseifreskók, liturgikus tárgyak, székesegyház, Pécs, fényképalbum
Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjaimagyar néprajz, magyar nyelv, családnevek, mesterségek, pályázat, tanulmánygyűjtemény
A pszichiátria rövidített kézikönyveorvostudomány, pszichiátria, egyetemi jegyzet
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés, nemzetközi gyakorlat, Magyarország, történeti tárgyalásmód


A személyek nagyon sokféle szempontból lehetnek a dokumentum tartalmának módosítói vagy kifejezői. A fő tárgykör vonatkozhat a különböző nemekre, etnikumokra, életkori csoportokra, és számos egyéb személyi csoportra, de maga a személyek csoportja is lehet a dokumentum elsődleges témája.. A tartalmi ismérvek sorában akkor kell feltüntetnünk a személyeket, ha róluk szól a dokumentum tartalma. Amennyiben a dokumentumot bizonyos személyek csoportjának szánták, akkor ez már leginkább csak formai jegy, mint például a gyermekkönyv megnevezés is, és legfeljebb formai ismérvként fejezzük ki. A következő példákon keresztül világossá válhat, hogy milyen esetekben lesz a személy vagy személyek csoportja fontos tartalmi ismérv.

3.13. táblázat - Példák a személyek kategóriára

FeladatMegoldás

A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban

öngyilkosság, depresszió, kábítószer-fogyasztás, serdülők

A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999

kémia, tudósok, kémikusok, Ahmed Zewail, Amerikai Egyesült Államok, Egyiptom, 20-21. század, memoár

A nő és hivatása : szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 2. : 1866-1895

nők, Magyarország, 19. század, szöveggyűjtemény

"A nép követte a szabást":  folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában

néprajz, magyarok, öltözködés, 17-19. század


Érdekes az az eset, ha konkrét személyről szól egy dokumentum, mint például a A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999című önéletrajz, Ahmed Zewail írása. A bibliográfia leírás során az ehhez hasonló esetekben a személynév megjelenik tárgyi melléktételként, de nincs semmi akadálya annak sem, hogy tartalmi feltáráskor tárgyi ismérvként szerepeltessük azt. A konkrét személy megnevezésén túl minden esetben ki kell fejeznünk az a csoportot is, amelyhez az adott személy tartozott, hiszen a használói szempontokat szem előtt tartva ez nagyon fontos elvárás. Az előbbi példán keresztül világosan láthatjuk, hogy az Ahmed Zewail kémikusról szóló dokumentum nem csak a kifejezetten a személye iránt érdeklődő használók számára lehet hasznos olvasmány, hanem minden olyan használónak is, aki a közelmúlt nagy vegyészeiről, tudósairól szeretne olvasni. Számukra ez a mű csak abban az esetben lesz elérhető, ha tartalmi ismérvet biztosítunk a tudósokhoz és/vagy a vegyészekhez is.

A tartalmi ismérvek láncolata

A tartami analízis eredményeként előállt a dokumentum tartalmát kifejező tartalmi ismérvek láncolata, amely tartalmazza a dokumentum fő tárgykörét vagy tárgyköreit, amely kiegészülhet szükség szerint a helyet, időt, formát és személyeket kifejező ismérvekkel is. Nincs arra vonatkozó szabály, hogy milyen sorrendben rögzítsük a tartalmi analízis végeredményeként előállt ismérveket, de logikusan a tartalmi szempontból legfontosabbakkal, a fő témaköröket kifejező ismérvekkel kezdjünk, és folytassuk a kevésbé fontos elemekkel. Ha így építjük fel a tartalmi elemek láncát, sokkal könnyebb lesz majd ezeket lefordítani egy konkrét információkereső nyelv/ osztályozási rendszer jelkészletére.

A 3.5. A feldolgozó munka szabványosítása című fejezetben ismertettünk a magyarországi könyvtárakban legjellemzőbben használt két osztályozási rendszert, az Egyetemes Tizedes Osztályozást, és a tárgyszavas osztályozást. A következő részben a tartalmi analízis során használt konkrét dokumentumok feltárt tartalmi ismérveit fordítjuk le előbb az ETO jelkészletére, majd egy szabályozott tárgyszókészlet, tezaurusz, a Köztaurusz jelkészletére.