4.2. Monográfia hasonmás kiadásban

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

4.2. ábra - Leírási példa - monográfia hasonmás kiadásban: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

Leírási példa - monográfia hasonmás kiadásban: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről


4.3. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

A könyv forráshelyei bőségesen tartalmaznak szerzőségi adatokat, érdemes körültekintően eljárni a forráshelyek fő- és megengedett forrásként való minősítésénél.

Figyeljük meg a könyv kiadásjelzéseit és azok forráshelyeit.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A szerzői főtétel készítésénél vizsgáljuk meg a szerző nevének alkotóelemeit a megfelelő egységesítés érdekében. Tudunk-e utalótételt készíteni a szerző nevéhez?

Bibliográfiai leírás

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (-)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (-)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (4 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra: 

A dokumentum főtétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

 

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^ Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

 

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - ( Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

 

A dokumentum egyik közreműködői melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

 

Magyarázatok a feladat megoldásához

A könyv szerzőségi adatai közül a fordítót két különböző forráshely is megnevezi eltérő formában. A leírási szabályok szerint az adatot a magasabb forrásból vesszük a leírás számára, még akkor is, ha ez a hiányosabb, pontatlanabb vagy esetleg téves. Konkrét esetünkben a fordítót a címoldalról, azaz főforrásból tudjuk a leírásba fölvenni. Mivel Pais Dezső esetében a fordítói közreműködés tényét ilyen módon rögzítettük, a verzó felső részében szereplő funkció megjelölésből már csak a jegyzetelés új információ, ezért a funkció megjelölés első részét elhagyjuk a leírásból, és az adatelhagyást a [...] egyezményes jellel jelöljük.

A könyv forráshelyein két kiadásjelzést is találunk, az egyik a könyv címoldalán, a másik a könyv kolofonjában szerepel. A leírás 2. adatcsoportja szempontjából mindkét forráshely főforrásnak minősül, ezért ennek megfelelően a szükséges rövidítések alkalmazásával szögletes zárójelpár nélkül vehetők fel a leírásba.

Mivel a szerző valódi neve nem ismert, a szerző pótneve lesz az egységesített névalak a szükséges kiegészítő adatok használatával. Utatlótétel nem szükséges a szerző egységesített névalakjához.

 

4.4. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításábanmagyar történelem a honfoglalástól a 12. századig, történelmi forrásdokumentum, magyarországi középkori latin nyelvű irodalom, történelmi krónika, magyar történetírás821.124'04(439)-94Anonymus=511.141

94(439)"08/11"(093)

930(439)"11"
magyar irodalom, középkori latin irodalom, magyar történelem, 9. század, 10. század, 11. század, 12. század, kora középkor, történeti mű, krónika
Magyarázat a tartalmi analízishez: A tartalmi analízis során először időben kell elhelyeznünk Anonymust, aki III. Béla király jegyzőjeként a 12. században élt, és ekkor írta meg művét a magyarok történetéről. Ez behatárolja a történelmi időszakot, amelyet munkájában felölelhet. A dokumentum fő tárgyköre Magyarország kora középkori történelme, formája pedig történelmi forrásdokumentum, krónika. A mű irodalmi alkotásként is értelmezhető mint középkori latin nyelvű magyar irodalom, és műfaja krónika. Ha figyelembe vesszük a lehetséges olvasói érdeklődést, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ez a dokumentum azok számára is hasznos és releváns lehet, akik a magyar történetírás, a történelem tanulmányozásának helyzetével foglalkoznak. A mű a magyar történetírás 12. századi helyzetébe nyújt betekintést.
Magyarázat az ETO jelzethez: Az irodalom főtáblázati száma latin irodalmat jelent, amit az aposztrófos nem önálló speciális alosztás pontosít középkori latin irodalommá, továbbá Magyarország földrajzi alosztásával kiegészítve kapjuk meg a magyarországi középkori latin nyelvű irodalmat. A -94-es speciális alosztás a műfajt, a történelem mint irodalmi műfajt, a krónikát jelenti. A nyelvi alosztás fejezi ki, hogy magyar nyelvű fordításról van szó. Magyarország történelmét a 94-es főtáblázati számmal és a Magyarország földrajzi alosztással fejeztük ki, az időszakot az átfogással összekötött időalosztások pontosítják. Figyeljük meg, hogy a 9. század jelzetét 08-ként tüntettük fel, mert az évszámnak minden esetben két számjegyből kell állnia az ETO-ban. A dokumentum történelmi forrás jellegét a (093)-as formai alosztással tudjuk kifejezni. A történetírás mint fő téma a 930-as főtáblázati számmal jelölhető. A hozzá kapcsolódó időalosztás arra utal, hogy a 12. századi magyarországi történetírás helyzetéről is szól a dokumentum.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tárgyszavak egy része már a korábbi példákból ismert. A dokumentumban tárgyalt történelmi időszakot jelölhetjük az egyes évszázadokkal vagy jelölhetjük a kora középkor tárgyszóval is, amihez a tezauruszba a középkor szóval belépve juthatunk el. Természetesen ez a tárgyszó csak a magyar történelem vonatkozásában igaz, hiszen Európa történelmében a kora középkor lényegesen korábbi évszázadokat jelöl. A belső formát kifejező krónika és történeti mű tárgyszavak egy deszkriptorcikkben szerepelnek a tezauruszban. A történeti mű a krónika" fölérendeltje, tehát a krónika egy fajtája a történeti műnek.


A leírt dokumentum HUNMARC rekordja az OSZK Nektár Katalógusában