A mindennapi élet egyre több cselekvését átszövő modern infokommunikáció állandó fejlesztésre ösztönzi a szakembereket. Természetesen ez nem korlátozható egyetlen tudományágra, hiszen fontos szerepet játszanak a mérnökök és az elméleti kutatást végző tudósok is. Az informatikai rendszerek sok alkalmazási területet ölelnek fel, többek között a fent említett infokommunikációs hálózatokat. Hogy jobban megértsük a háttérben zajló fejlesztő munka egyes lépéseit, szükségünk van pl. az igények kiszolgálási folyamatát modellező matematikai módszerek és eszközök megismerésére. A kiszolgálási rendszerek hatékonyságának, megbízhatóságának elemzése az alkalmazott matematika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A gyakorlatban felmerülő problémák újabb és újabb módszerek kidolgozását igénylik.

Jelen segédletben a megbízhatóság-elméleti és sorbanállási problémákra koncentrálva a legfontosabbnak ítélt eljárásokat és megközelítéseket tárgyalom. Az összeállított Markovi-szintű modellek felépítése csupán alapvető valószínűségszámítási ismereteket tételez fel. Próbálok betekintést nyújtani a modellalkotásba, a képletek származtatásába kiszámításába és az eredmények kiértékelésébe.

A jegyzete célja, hogy az olvasókat megismertessem a sztochasztikus modellezés alapvető fogalmaival, eszközeivel és eljárásaival. Fontos szerep jut a szemléletmód kialakításának hiszen értelmes választ csak értelmes kérdésre lehet adni. Hiába a szép, zárt-alakú analitikus matematikai képlet, ha nem tudjuk kiszámítani. Ezért mutatom meg, hogyan lehet ugyanazt a problémát különböző oldalról is megközelíteni. Ne elégedjünk meg csak egyfajta megoldással, ha lehetséges más módszerrel is ellenőrizzük az eredményeket!

Arra törekedtem, hogy mind a mérnöki, mind pedig a matematikusi gondolkodásmód is helyet kapjon. Sok esetben megadtam a pontos formulák rekurzív illetve közelítő kiszámítási lehetőségét is. Egyszerű példákon keresztül igyekeztem megmutatni a szokásos megoldási eljárásokat és a matematikai módszereket. Az alapvető cél, hogy meglássuk mi van az analitikus képletek mögött, vagyis hogyan kapjuk őket. Ez azért fontos, hogy az olvasók később maguk is képesek legyenek a saját képleteiket megalkotni.

Hangsúlyozni kell, hogy ezek az egyszerű modellek egy nagyon fontos feltevésen alapulnak, nevezetesen, hogy a fellépő valószínűségi változók exponenciális eloszlásúak. Ezen eloszlás emlékezetnélkülisége lehetőséget ad arra, hogy a rendszerek működési jellemzőit viszonylag egyszerű matematikai módszerekkel határozzuk meg. Természetesen a gyakorlatban az exponenciális eloszlás mellett számos más eloszlás is szerepet kap, de a velük való modellezés már jóval bonyolultabb matematikai megközelítést igényel. Véleményem szerint az exponenciális eloszláson alapuló modellezés azért jelentős, mert segít a szemléletmód kialakításában, viszonylag egyszerű eszközökkel megadhatjuk a rendszer különböző paramétereinek a rendszerjellemzőkre gyakorolt hatását és ezzel felkészülhetünk a várható trendekre. Az analitikus módszerek jó kiindulási alapot szolgáltatnak a numerikus és szimulációs megközelítésekhez, hiszen segítségükkel a bonyolultabb rendszerek működését leíró modelleket validálhatjuk. A jegyzet a sztochasztikus folyamatok elméletéből csak annyit használ fel amennyire a modellalkotásnál és a hatékonysági mutatók kiszámításánál szükségünk van. Bizonyítás nélkül átvesz alapvető tételeket és az alkalmazásra koncentrál.

Be kell vallanom, hogy a jegyzet stílusának kialakításában Kleinrock [ 41 ] könyve döntő szerepet játszott. Nem követtem a szigorú definíció-tétel-bizonyítás lépéssorozatot, és így igyekeztem a nem matematikus olvasók részére is hasznos segédletet adni. Azonban vannak olyan fejezetek, ahol ez a szigorú felépítés a történeti hűség miatt megmaradt.

A jegyzet az alapképzésben részvevő mérnök informatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, alkalmazott matematikus hallgatóknak készült, de utolsó fejezeteit mesterszakos hallgatók is jól használhatják. Több szemeszter anyagát öleli fel, kiforrott összeállítás, hiszen korábbi időszakban az osztatlan egyetemi képzés keretében sok éven át oktattam. Újdonság, hogy a különböző sorbanállási rendszerek jellemzőit könnyen ki tudjuk számítani az erre a célra írt Java-appletek segítségével, melyek a Gyakorlati sorbanállási elmélet elektronikus oktatási segédlet kisebb, de nagyon fontos részét alkotják, és megtalálhatók a szerző honlapján, így internetes környezetben a jegyzet hatékonyan használható. Természetesen ezen appletek más, bonyolultabb rendszerek jellemzőit is meghatározzák, de ezekre csak hivatkozást adok.

Arra törekedtem, hogy az adott problémát valószínűségszámítási szempontból lehetőleg teljes egészében tárgyaljam, vagyis nem elégedtem meg csak a várható értékekkel, hanem igyekeztem megadni a sűrűségfüggvényt, eloszlásfüggvényt, generátorfüggvényt, és a Laplace-transzformáltat is. Az elméleti problémákat a jobb megértés végett sok esetben példákkal illusztráltam és feladatokat gyűjtöttem össze, melyekhez megadtam a megoldást is. Meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a jegyzet hiánypótló, tudtommal Magyarországon nincs olyan segédlet, amely ilyen részletességgel tárgyalja ezen témakört.

Köszönöm Bíró József egyetemi tanár lelkiismeretes lektori munkáját, amely javította a jegyzet tartalmát és formáját. A Latex szerkesztésben sok segítséget kaptam Kósa Márktól, Barnák Alberttől, Máté Balázstól, akiknek ezúton is szeretném kifejezni hálámat.

Az előforduló hibákra vonatkozó észrevételeket és mindenfajta javító szándékú megjegyzést örömmel veszek az alábbi címen:

sztrik.janos@inf.unideb.hu

http://irh.inf.unideb.hu/user/jsztrik/index.html

Debrecen, 2011.

A Szerző