5.4. Virtuális robotok

A virtuális robotokat az olcsóság, a költségmegtakarítás igénye hozta létre. Hasonlóan a jól ismert szimulációs programokhoz, a fizikailag megtestesülő robotokkal szerezhető tapasztalatok egy jelentős része virtuálisan, 3D grafikával, fizikai modellezéssel rendelkező szoftverágensekkel is megszerezhető. A virtuális robotok másik családja a fizikai valóságában létező robot szimulálására szolgál, jóval olcsóbbá téve pl. a mozgástervezést, méretek változatainak kipróbálását, a tömeges elérhetőség révén megsokszorozva a kutatásba bekapcsolódni képes kutatók számát. A virtuális robotok virtuális környezetben működnek, a VR, Virtual reality, virtuális valóság részeként.

A gyakori alkalmazási területek közé tartozik a telerobotika veszélyes környezetekben végzett tevékenységek követésére, valós eszközökkel nehezen modellezhető nagyméretű és ellenkezőleg, mikro méretekben. Nagyon gyakori alkalmazásuk a genetikus evolúciókutatás modellezésében, a virtuális élet résztvevőiként. Egyik alkalmazásuk a SimuroSot robotfoci esete, amikor is csak a képernyőn zajlik a labdarúgás. Másik nagyon elterjedt alkalmazásuk a játékprogramok karaktereiként való használat, ahol a játék által leképezett virtuális, akár irreális, meseszerű világban tevékenykednek. Virtuális karakterek szolgálnak beszélgető robotokként az esetek túlnyomó többségében, ahol a kognitív képességek megjelenítése nem igényli az anyagi megvalósítást.

Képet kaphatunk egy virtuális környezet és abban tevékenykedő mobil robot építésének lehetőségeiről a Virtual Robotics Lab szoftver demója alapján, melyből egy képet láthatunk alább. A teljes demó itt tekinthető meg.

A programrendszer kifejezetten oktatási célra készült, tanári verziója is létezik.

Egy Virtual Robotics Lab alkalmazás