Egyenközű paraméterezés

A paraméterezést egyenközűnek (uniformnak) nevezzük, ha konstans, teljesül. Ezt legegyszerűbben az értékadással érhetjük el. A számítások során azonban célszerű kis abszolút értékű számokat használni, ezért a intervallumra szoktuk a paramétertartományt transzformálni az

választással. Az egyenközű paraméterezés mellett szól a számítások jelentős egyszerűsödése, valamint az, hogy az interpolálandó pontok affin transzformációjával szemben invariáns, ellentétben a legtöbb paraméterezéssel. Nagy hátránya viszont, hogy figyelmen kívül hagyja az egymást követő pontok távolságát. Ezt a következőképpen érzékeltethetjük a fizikából vett hasonlattal. Az interpoláló görbét egy mozgó pont írja le, mely a és pontok között ideig halad. Egyenközű paraméterezésnél ez az idő független a pontok távolságától, ezért a mozgás nem egyenletes az egész görbét tekintve. Tehát sok gyorsítás, vagy lassítás szükséges, aminek geometriailag a görbület változása felel meg.

Húrhosszal arányos paraméterezés

A húrhosszal arányos paraméterezés az ívhossz szerinti paraméterezést közelíti. Figyelembe veszi a pontok eloszlását, a pontok közötti távolságot. Az előző hasonlattal élve, ez egyenletesebb sebességű bejárást tesz lehetővé. Beállításai:

Centripetális paraméterezés

A fizikából vett példánál maradva, a paraméterezés célja lehet az, hogy a pálya bejárása során a centripetális gyorsulás ne legyen túl nagy. Ennek eléréséhez megkövetelhetjük azt, hogy a bejárás során a pályára merőleges erő legyen arányos a szögbeli változással. A centripetális paraméterezés ennek közelítése. Beállításai:

Exponenciális paraméterezés

Az exponenciális paraméterezés az előzőek általánosításának tekinthető:

Nyilvánvaló, hogy esetén az egyenközű, esetén a húrhosszal arányos, esetén pedig a centripetális paraméterezést kapjuk.